GEOrgPOLITIKA – Hogyan nézhetne ki az új katonai szolgálat?

A védelmi miniszter nem akarja, hogy az SPD, sőt a kancellár is „visszadobja” a jövőbeni katonai szolgálatra vonatkozó terveket, és ezért többféle modellt is ki akar dolgozni. A kulcskérdés, hogy milyen hosszúságú kötelező katonai szolgálatot kell a jövőben teljesíteni. Hiszen a cél a jelenlegi mintegy 20 000 fős létszámhiány megszüntetése. A Bundeswehr állományát meg kell növelni, alkalmassá és rugalmassá kell tenni, hogy reagálni tudjon külső fenyegetésekre. A katonai szolgálat régi formájához való visszatérés szóba sem jöhet. A kötelező katonai szolgálatot az 1950-es évek közepén vezették be, és azt a célt szolgálta, hogy a hidegháború idején a Bundeswehrnek mindig legyen elegendő újonca. Minden fiatal férfit egy egész korosztályban besoroztak. A sorkötelezettség 18 éves kortól lépett életbe. Aki nem akart belépni a hadseregbe, annak alternatív szolgálatot kellett teljesítenie, úgynevezett polgári szolgálat formájában, például kórházakban vagy idősek otthonában. Az évtizedek során a katonai szolgálatot másfél évről hat hónapra csökkentették. A Bundeswehr létszámigénye csökkent, és egyre kevesebb fiatalt soroztak be.

2011-ben felfüggesztették a kötelező katonai szolgálatot. Háborús fenyegetettség esetén újra azonban újra bevezethető ez az alaptörvényben is rögzítve van. Ahhoz, hogy a nők is részt vehessenek a kötelező katonai szolgálatban, módosítani kellene az alaptörvényt. Ezen felül hiányoznak a laktanyák, a kiképzők és a fegyverek is egy nagyobb létszámú hadsereg számára. A védelmi miniszter éppúgy vonakodik visszatérni ehhez a régi modellhez, mint a kancellár. Elvileg nem kellene mindenkit besorozni– a Bundeswehr létszámigénye nem olyan nagy, és ehhez már nincs infrastruktúrája. Olyan toborzási formát keresnek, amely lehetővé teszi, hogy a német fegyveres erők létszáma a jelenlegi 180 ezerről a következő években mintegy 200 ezer katonára emelkedjen. Közép- és hosszú távon több tartalékosnak kell rendelkezésre állnia, és a hadseregben való szolgálatnak vonzóbbá kell válnia. Olyan rendszerről folyik a vita, amelyben a 18 évesek egyfajta sorozási kérdőívet kapnak, amelyet ki kell tölteniük. A kérdőív ezután a fegyveres erőknél való szolgálatra való alapvető hajlandóságra is rákérdezhetne. Olyan modellt is fontolóra vettek, amelyben a csapatok maguk kezelik a szükségleteiket, azaz éves szinten határozzák meg a kontingensek nagyságát. Az elmúlt években egy olyan katonai szolgálati megoldás alakult ki, amely nagyrészt az önkéntes szolgálaton alapul. A szakértők azonban kételkednek abban, hogy a Bundeswehr ilyen módon képes lesz fedezni a személyi állomány szükségletét.

Több politikus szerint a hadseregfejlesztés nem fog menni kötelező katonai szolgálat nélkül. A miniszternek ezzel sincs problémája. "Szilárd meggyőződésem, hogy kötelező sorozás nélkül a modell hosszútávon nem fog működni". Azt azonban még nem árulta el a Bundestagnak, hogy pontosan, hogyan képzeli el a kötelező sorkatonaságot. Pistorius márciusban Skandináviába utazott, és megnézte a svéd modellt: ott a hadsereg mindenkivel felveszi a kapcsolatot, ám csak a hadköteles korosztályok egy töredékét küldik orvosi vizsgálatra és felvételi tesztre. Az alkalmasokból is csak a legjobbakat választják ki. Katonai szolgálat, mint megtiszteltetés a projekt neve. Pistorius akkoriban "különösen alkalmasnak" találta ezt a modellt. Carsten Breuer vezérkari főnök ugyanígy látja. Számára a svéd modell nagyfokú rugalmasságot kínál.