Pesti Srácok

A budapestiek szerint nem kényszerítették térdre Oroszországot a szankciók (Videó)

Pénteken fog szavazni a parlament az orosz–ukrán háborúval kapcsolatos országgyűlési állásfoglalásról, amelyben a honatyák a háború mihamarabbi tárgyalásos lezárását sürgetik, egyúttal pedig a szankciók Európát megbénító hatásaira hívják fel a figyelmet. A két kormánypárti frakcióvezető, Kocsis Máté és Simicskó István „az orosz–ukrán háború egyéves évfordulójáról” címmel nyújtott be kilenc pontból álló határozati javaslatot, amelyben többek között szerepel Oroszország katonai agressziójának elítélése. Az Országgyűlés egyebek mellett kifejezi elkötelezettségét a béke mellett és elismeri Ukrajna jogát az önvédelemhez. A PestiSrácok.hu arra volt kíváncsi a parlamenti vitanapot megelőzően, hogy miképpen vélekednek a budapestiek a háború elmúlt egy évéről és arról, hogy helyes volt-e az Oroszországgal szembeni szankciós válasz. Íme, a nép hangja a parlamenti szavazás előtti napon!

Az Országgyűlés elé terjesztett dokumentum rámutat arra, hogy egy éve zajlik a háború Oroszország és Ukrajna között, és nincs jele annak, hogy ez a háborús konfliktus rövid időn belül véget érne. A határozati javaslat jelentőségét és időszerűségét növeli az a tény, hogy Európa a háborúba sodródás napjait éli, az Európai Parlament pedig további fegyverszállításokat követel és nem mutat elköteleződést a tényleges békét támogató intézkedések mellett. A határozat 3. pontja a Brüsszelben elfogadott gazdasági és energetikai szankciók hatástalanságát taglalja, valamint állást foglal amellett, hogy az orosz gazdaságot nem kényszerítették térdre az elfogadott szankciók, sőt, a magas energiaárak megfizetésével Oroszország háborúját finanszírozza Európa. Ahogyan azt a javaslat első és hetedik pontja is megfogalmazza, Magyarország mindent meg fog tenni a béke előmozdítása érdekében, emellett megerősítette, hogy a fegyverszállításokat nem támogatja, a további szankciók helyett pedig mielőbbi béketárgyalásokra van szükség.

Ennek ellenére olybá tűnik, hogy az ellenzéki politikusok nem fogják megszavazni a javaslatot. A Jobbik – Konzervatívok a határozati javaslat módosítását szorgalmazzák a Párbeszéddel egyhangúlag. A DK-s Arató Gergely szerint a kezdeményezés az Európai Unióból való kilépést készíti elő és úgy véli, a javaslatban szereplő állásfoglalás Európa-ellenes. A kezdeményezést a Momentum Mozgalom nem kívánja megszavazni, mivel szerintük a javaslatok nem a békét támogatják.

A PestiSrácok.hu kérdései kapcsán az emberek többsége úgy vélekedett, hogy nem használnak az EU-s szankciók és egyetértenek a kormány békét szorgalmazó álláspontjával, illetve megerősítették, hogy életeket menteni csak mielőbbi békével és tűzszünettel lehet.

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Pákh Imre a PS-nek: „Kimentem a szüleim sírjához és megesküdtem, hogy a turul újra visszaszáll” (Videó)

Exkluzív 2022 október 21.
Nem a várárokban fekszik, hanem a munkácsi múzeum egyik termében, ponyvával letakarva őrzik az október 13-án a várfokon álló obeliszkről barbár módon levágott turulmadár darabjait – tudta meg a PestiSrácok.hu Pákh Imrétől, aki lapunknak azt mondta: nem nyugszik, míg vissza nem kerül rendeltetési helyére a magyarok eredetét, Kárpát-medencei ezeréves múltját szimbolizáló szobor. A New Yorkban élő magyar üzletember Kárpátaljáról, Munkácsról származik. Édesapja, Pákh Sándor élete egyik legfőbb küldetésének tekintette a munkácsi vár felújítását és a csehszlovákok által 1924-ben ledöntött turul helyreállítását. A vár felújítását és a 25 méter magas obeliszk, rajta a turul elkészítését és felállítását is a Pákh család finanszírozta. Pákh Imrét akkor az ukrán államfő ki is tüntette a kulturális értékmentésért, sőt, mi több, az akkori polgármester díszpolgári címet is adományozott neki. 14 évre rá, 2022 október 13-án másodjára is ledöntötték a turulmaradat. „Aznap kimentem a temetőbe a szüleim sírjához és megesküdtem, hogy újra visszaszáll a turul” – mondta lapunknak Pákh Imre, aki, mint cikkünkből megtudják, nagy valószínűséggel a szobor és az obeliszk jogos tulajdonosa lehet. A szobordöntés számtalan jogsértés lehetőségét felveti, az üzletember mégis a probléma igencsak gáláns megoldását javasolja és magyar jogászokkal vág neki a turul megmentésének.

Bige László zsarolása a magyar élelmiszer-ellátás biztonságát fenyegeti

Exkluzív 2021 november 19.
Bige László zsaroló magatartása már rég túlmutat a politikán; az, amit a baloldali oligarcha művel, már az egész hazai agráriumot, az által a magyar élelmiszerellátást is veszélyeztetheti – véli a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke. Győrffy Balázs a PestiSrácok.hu-nak azt mondta, a gazdatársadalmat már az is felháborította, amikor kiderült, hogy éveken át a kereskedő cégekkel kartellezve lopták meg őket; erre most Bige László még a műtrágya termelésszüneteltetésének lehetőségét is kilátásba helyezte, és ultimátumot adott a magyar gazdáknak, hogy mikor vásárolhatnak műtrágyát. Erre egyetlen napot adott és bejelentette, hogy a maradékot külföldön értékesíti. Az Agrárkamara elnöke szerint ez megengedhetetlen, ezért a kormány beavatkozását kérik. Győrffy Balázs szerint szükség esetén korlátozni kell az exportot, mint az épületfaanyag esetében, a gyárat pedig akár hatósági formában is üzemeltetni. Műtrágyára ugyanis szüksége van az agráriumnak, ez befolyásolja a termés mennyiségét és minőségét; ha a gazdák nem jutnak hozzá a szükséges mennyiségű termőföld-tápanyaghoz, annak drasztikus következményei lesznek az élelmiszerárakban. Márpedig a magyar gazdák már most sem tudnak annyi műtrágyát venni, amennyire szükségük lenne, a korábbi évekhez képest ugyanis a Nitrogénművek Zrt. műtrágyájához négyszeres áron juthatnak csak hozzá.