Vesztegzár
Borvendég Zsuzsanna sorozata: A külföldi újságírókat közvetlenül a diktatúra titkosszolgái „tájékoztatták” Magyarországról – ezt a feladatot a rendszerváltás után az SZDSZ látta el
Ha továbbélő hálózatokról beszélünk, általában informális kapcsolatokra gondolunk, amelyet nehéz tetten érni, nehéz motivációjukat feltárni, a létező összjátékot bizonyítani. Nyilvánvaló, hogy ezek a láthatatlan összefonódások a legveszélyesebbek, a modellváltás időszakában azonban számos olyan szereplő és szervezet is a helyén maradt, amelyeknél kézzelfogható volt a pártállami elkötelezettség, a korábbi hatalmi elithez fűződő lojalitás, sőt bizonyos esetekben még az is egyértelmű volt, hogy az adott intézmény a kommunista titkosszolgálat fedőszerveként működött, mégsem nyúltak hozzá. Ilyen volt például a Pressinform nevű cég.
Ez nem csak egy meccs volt, sokkal több annál, így a győzelem jelentősége is alapvetően más!
Amint arról tegnap este portálunkon is beszámoltunk, a Ferencváros csodálatos játékkal, nagyszerű teljesítményt nyújtva 4–1-re nyert a pozsonyi Slovan ellen a labdarúgó Bajnokok Ligája selejtezőjében, így továbbjutott a legrangosabb kupasorozat következő körébe, ahol az azeri Qarabag ellen mérkőzik majd. Ennyi a hivatalos sporthír, azonban aki futballszerető és magyar, az pontosan tudja, hogy a fenti összegzés legfeljebb a felét jelenti ennek a hatalmas győzelemnek. Vagy még annyit sem...
Borvendég Zsuzsanna sorozata: A nyugati újságírókat a kommunisták nyaraltatták
A MÚOSZ a kommunista titkosszolgálatok kiszolgálója volt a hidegháború idején. De – ahogy egy jól működő maffiának – a MÚOSZ-nak (és a mögötte álló szolgálatoknak) is szüksége volt számos egyéb szervezetre, intézményre ahhoz, hogy manipulációit sikerrel végre tudja hajtani. Különös figyelmet fordítottak a külföldi újságírókkal való kapcsolatokra, hiszen a kétpólusú világban a leghatékonyabb fegyver a társadalmak ideológiai megnyerése volt.
"1956 végtelen hűségű harcosa voltál" - Így búcsúztattuk el Trencsényi László Corvin közi forradalmárt Nagykovácsiban
Nagykovácsiban eltemették a 88 éves korában elhunyt Trencsényi Lászlót, aki az 1956-os Magyarok Világszövetségének ügyvezető elnöke, a Corvin közi szabadságharcosok emblematikus, megtörhetetlen alakja, Wittner Mária és Varga János harcostársa volt. Trencsényi László az elmúlt években sokszor kiállt a nemzetközi baloldal és a posztkommunisták támadásaival szemben és rendszeres vendége volt szerkesztőségünk Halhatatlanok napja című, minden év november 4-én a világ legnagyobb szárazföldi hadseregével szemben hősiesen fegyvert fogó szabadságharcosok, a pesti srácok bátorsága előtt tisztelgő megemlékezésének, emellett a PestiSrácok.hu szerkesztőségét és munkatársait számtalan alkalommal bátorította és intette következetes kiállásra és 1956 szellemiségének képviseletére.
Orbán Viktor a Tusványoson: Európának nem az a dolga, hogy Oroszország vagy Ukrajna mellé, hanem, hogy közéjük álljon (VISSZANÉZHETŐ)
"Európának nem az a dolga, hogy Oroszország vagy Ukrajna mellé álljon, hanem az, hogy közéjük álljon" - fogalmazott Orbán Viktor szombati, tusnádfürdői beszédében, hozzátéve, erről kell Magyarországnak meggyőznie Európát. A magyar kormányfő többek közt kifejtette, orosz-amerikai tárgyalások nélkül azonban nem lesz béke. Arról is beszélt, új szerződéseket kell kötnie hazánknak a nagyhatalmakkal, Kínával éppúgy, mint az Egyesült Államokkal és Oroszországgal. Úgy fogalmazott,: "mindig többet adtunk a világnak, mint amit kaptunk, hogy mindig többet vettek el tőlünk, mint amit nekünk adnak. Nekünk rendezetlen számláink vannak, mert mi jobbak, szorgalmasabbak és tehetségesebbek vagyunk annál, mint ahol most tartunk, és ahogy élünk, és az a tény, hogy a világ nekünk tartozik, és ezt a tartozást be akarjuk és be is fogjuk vasalni!. Tőkés László és Orbán Viktor teljes (a kérdésekkel és válaszokkal is kiegészített beszédét visszanézhetik az erdélyi Médiatér videóján nézhetik vissza, a szöveges változat pedig a Miniszterelnök.hu-n ITT és ITT érhető el!)
Adószociológia, avagy egy adónem is lehet szexi
Bármennyire különösnek is tűnik, az adófizetés alapjában véve nem csak egy kényszer, hanem egy emberi viselkedési stratégia is. Az adó megfizetésével közvetlenül nyugalmat vásárolunk, azt az örömteli érzést, persze csak az adóellenőrök látogatásáig, hogy rendben vagyunk az állammal, akik aztán persze megmutatják nekünk, hogy mégse (haha).
Békés Márton: Ki mint él, úgy tüntet
A kata-módosítás elleni demonstrációnak induló, kormányellenes tüntetésként folytatódó, végezetül céltalan bolyongásba torkolló megmozdulások egy hét alatt bebizonyították, hogy Magyarországon némi tartaléka legföljebb a zavart államellenességnek van, az ellenzéki pártoknak semmiképp. A demonstráció-sorozat jól rávilágít arra is, hogy ha egy ügy mellett megjelenik a Kutyapárt és Márki-Zay Péter, akkor az politikai hullafoltot jelent rajta. Míg korábban ez az idő fél év alatt érkezett el, most egy hét alatt sikerült ide eljutni. A tüntetések menetrendje és az azt „vezetők” karaktere több következtetés levonását teszi lehetővé. BÉKÉS MÁRTON vezércikke a PS-nek.
Borvendég Zsuzsanna sorozata: Press rezidentúra – Szinte az összes rendszerváltás előtti „médiaszemélyiségről” kiderült, hogy együttműködött az állambiztonsággal
A KGB-nek dolgozó MÚOSZ természetesen a hazai titkosszolgálatokkal is folyamatosan együttműködött. A kémek és hírszerzők fedésének egyik legkézenfekvőbb terepe – nem is beszélve a titkos befolyásolásról – az újságírás; különösen így volt ez a hidegháború idején. Ahhoz, hogy a MÚOSZ sikeresen tudjon feladatot teljesíteni a szovjet blokk titkosszolgálati együttműködésében, szükség volt arra, hogy az intézményen belül működjön egy hírszerzési egység, amely közvetlen összeköttetésben állt a magyarországi titkosszolgálatokkal.
A válságoknak közvetve mindig az ember az okozója – PS-exkluzív Mező Arnold református lelkésszel (2. rész)
Előző hétvégén olvashatták a Mező Arnold jósvafői református lelkésszel készített interjúnk első részét, amelyben szó esett Aggtelek és környéke kultúrtörténeti értékeiről, és a lelkészi munka sajátosságairól is. A mai folytatásban a megtérés lehetőségéről, a kereszténység válságának okairól, valamint a hitoktatás fontosságáról beszélgetünk a tiszteletes úrral.
Itt könnyű léket kapni – A Kékszalag a vitorlázás Tour de France-a
Minden évben nagy érdeklődés övezi Európa legrégebbi tókerülő vitorlásversenyét, a balatoni Kékszalagot. Idén is történtek hajmeresztő esetek: elsüllyedt egy hajó, illetve felborult egy vitorlás. Lássunk néhány kevéssé ismert tényt, illetve érdekességet a nagy presztízsű viadallal összefüggésben.
A futárfelkelés szociológiája – Fried László vezércikke
Az elmúlt két nap kata-módosítással szembeni, de hamar kormányellenessé váló tüntetésein meghatározó szerepet játszottak azok a mikrovállalkozók, akik valóban egységes foglalkozási csoportként jelentek meg a demonstrációkon. Legjellemzőbb figurájuk a biciklis ételfutár, aki afféle ikonja, megszemélyesítő karaktere lett a tüntető, kisadózó egyéni vállalkozónak. FRIED LÁSZLÓ közgazdász-szociológus írása a PS-nek.
Borvendég Zsuzsanna sorozata: A MÚOSZ szerepe az afrikai „újságíróképzésben”
A Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) a hidegháború idején a KGB egyik frontszervezetének, a Nemzetközi Újságíró Szövetségnek (NÚSZ) aktív tagjaként titkosszolgálati feladatokat teljesített. Tulajdonképpen a kommunista világforradalom előkészítésében segédkeztek, de nem is akárhogyan! A szovjet blokk országai között létezett egy titkosszolgálati munkamegosztás, amelyben Magyarországra fontos feladat hárult a harmadik világ behálózása terén (is).
„Az Örökkévalóság szempontjából nem létezik Isten háta mögötti hely” – PS-exkluzív Mező Arnold református lelkésszel (1. rész)
A tavaszi szünetben többnapos túrán vettünk részt az Aggteleki-karszton. Húsvéthétfőn betértünk a jósvafői református gyülekezet istentiszteletére, amelyet Mező Arnold lelkész tartott és ő mondta az ünnepi szentbeszédet is. Katolikusként is mélyen megérintett az a lelkiség, amely Mező Arnold református lelkészből áradt. Néhány hosszabb telefonbeszélgetés után egyértelművé vált, hogy egy nagyinterjú keretén belül érdemes közkinccsé tenni a lelkész úr gondolatait, világlátását, örömeit és üzeneteit, mindannyiunk épülésére, megerősítésére. Hosszú beszélgetésünk első része következik.
Kadirov királysága
Miért harcolnak ennyire lelkesen a csecsenek az orosz-ukrán háborúban, a hazájuktól távol? Miért fogadott hűséget Kadirov Putyinnak? Egyáltalán miért vesznek részt Putyin mellett a háborúban azok a csecsenek, akik nemrég két függetlenségi háborút is vívtak az Orosz Föderáció ellen? Kővári László, a PestiSrácok.hu történész vendégszerzője válaszol.
„Csak együtt!” – A jól hangzó mottó nem csupán szólam a válogatottnál és ennek kulcsszerepe van a sikerekben
Miközben a klubcsapatok háza táján javában zajlik az élet, a Ferencváros például a héten már megkezdi Bajnokok Ligája-szereplését, addig válogatott szinten beköszöntött a nyári szünet a futballban is. Nemzeti tizenegyünk is csak szeptemberben lép legközelebb majd pályára. A Nemzetek Ligája-szereplés értékelése mellett írásunkban egy kicsit tágabb összefüggéseiben is igyekszünk górcső alá venni a nemzeti együttes jelenét és lehetséges jövőjét.
Kánikula, aszály és infláció kísér minket a sivatagba
Azzal kezdődött, hogy kiszárad a Pó, és aggódhatunk a parmezán sajtért. Aztán sorban jöttek a cikkek a magyarországi súlyos aszályról, és ez esetben még inkább van miért aggódnunk, mert parmezán nélkül még csak-csak ellehetünk valahogy, de víz és gabona nélkül a döglesztő kánikulában már jóval körülményesebb az élet. Ha nem helyezzük vissza a régi szellemi alapokra a mezőgazdaságunkat, akkor záros időn belül elfelejthetjük az Alföldet mint gabonatermő vidéket, aztán jön mellé a többi tájunk is. Elő a turbánokkal, tevére, magyar!
Borvendég Zsuzsanna sorozata: A Magyar Újságírók Országos Szövetsége és az „érzékenyítés”
A Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) már 1946-ban, az alakuló ülésen tagja lett a szovjet titkosszolgálatok által irányított Nemzetközi Újságíró Szervezetnek (NÚSZ). A nyílt és uszító propagandát közvetítő, a kommunisták aktuális ellenségképét megjelenítő és ellenük hergelő pártközeli újságírók minden képzeletet alulmúló működéséről bőven olvashattak már Mező Gábor cikkeiben (például Vásárhelyi Miklós kapcsán). 1956 után ezt az alpári és erkölcsi tartást nélkülöző stílust kifinomultabb és ezáltal hatékonyabb módszerek váltották fel. Ahogy a hamis gulyás langymeleg léje eltöltötte a pocakokat, úgy fertőzte a tiszta gondolkodást a szakmai köntösbe csomagolt, igényes és színvonalas hangnemben megjelenített manipuláció.
Csobánc: a magyar szabadság jelképe a Balaton-felvidéken
Bár Eger, Kőszeg vagy éppen Buda várának történetei – joggal – a legbecsesebb lapjait foglalják el a dicső magyar históriának, méltatlanul kevés szó esik egy kicsiny Balaton-felvidéki erődítményről, Csobánc váráról. Holott története nem nélkülözi sem a hátborzongató, sem a tragikus, sem pedig a dicsőséges elemeket. A vár históriája annyira magával ragadó, hogy Kisfaludy Sándort, Eötvös Károlyt és Jókait is megihlette. A Csobánc hegyén, a Balaton közvetlen szomszédságában elhelyezkedő vár fontos szerepet játszott a török ellen vívott végvári harcokban, a magyar szempontból legdicsőségesebb esemény mégis a Rákóczi-szabadságharc idejére esett.
Harminckét év után az egykori baloldalnak végleg leáldozott
Tegye fel a kezét, aki közepesen vagy akár egészen minimálisan is megdöbbent a múlt vasárnapi, időközi választások eredményein. Az átlagosnál nem csak azért volt mindez érdekesebb, mert lassan 3 hónappal az országgyűlési választások után rendezték meg, de rátett egy lapáttal, hogy az egészségügyi veszélyhelyzet miatt akár éves szintekben mérhető képviselő- vagy polgármesterhiány elszenvedői voltak bizonyos önkormányzatok. És különösebben nem kell dobszónak megelőznie a végeredményt, hiszen mindenki értesülhetett róla: fölényes, egészen elképesztően fölényes kormánypárti siker született.
Új magyar rendszámok – Biztosan ilyen formában volt erre szükség?
Mint az immár bő egy éve ismert, egy 2021 júniusában hozott kormányrendelet értelmében 2022. július 1-jétől megváltozik a magyar forgalmi rendszámok formátuma. Érdekesség, hogy ismét 32 év elteltével történik e téren váltás, hiszen éppen ennyi ideig osztották a két betűből és négy számból álló táblákat 1958 és 1990 között, és most már láthatjuk, hogy a három betűből és három számból képzett „rendszerváltó” rendszámoknak is éppen ennyi idő jutott – a különbség csak annyi, hogy a kilencvenes évekkel ellentétben most nem lesz kötelező az azonosítók cseréje. Sokan felkapták a fejüket a hírre, ugyanis az intézkedés szükségszerűsége vitatható, ráadásul nem aratott osztatlan sikert azok körében sem, akik szélesebb rálátással bírnak a rendszámok világára. Ha el is fogadjuk, hogy július elsejétől egy egészen más világ jön rendszámfronton, azért még érdemes lehet némi kritikát megfogalmazni – erre vállalkozunk a következőkben.
„Sötétséget árasztanak mint a tintahal [...] sötétségbe gubóznak, mint a hernyó” – Déry Tibor kommunista „fajelmélete” Pócspetriről
Kevesen tudják, hogy Déry Tibor is nagy szerepet vállalt abban a lejáratásban, amelyet a pócspetri koncepciós üggyel párhuzamosan épített fel a kommunista propaganda. Déry Tibor már a Péter Gáborral odautazó Vásárhelyi Miklós után érkezett a faluba, előbb vállalhatatlan [de Rákosiéknak nyilván nagyon is tetsző] riporttal jelentkezett a Csillagban, majd egy novellát is írt. Utóbbi ma is olvasható – mindenféle lábjegyzet, értelmezés nélkül. „Sötétséget árasztanak magukból, mint a tintahal, sötétségbe gubóznak, mint a hernyó. Nem a nézeteikkel antidemokratikusak, hanem az exisztenciájukkal” – írta Déry a falu vallásos lakóiról, majd az igazi bűnöst is megnevezte: természetesen a plébánost. De nem ő, hanem a vallás, a hit volt az eszme legnagyobb ellensége, és Déry elvégezte a feladatát: „S véletlen-e az, hogy minden, ami aznap – s jóval előbb is – a faluban történik, minden a templomból indul el egyenesen a bűn felé?” – tette fel az álkérdését.
Borvendég Zsuzsanna sorozata: Terroristaképzés, fedőcégek, szoftverkereskedelem és persze propaganda – A KGB-s hátterű Nemzetközi Újságíró Szervezet története
Kevesen sejtették, mekkora birodalom épült fel azután, hogy 1946-ban Koppenhágában létrehozták a Nemzetközi Újságíró Szervezetet (NÚSZ), amelyhez a szovjet megszállási övezet országainak újságírói mellett a legtöbb nyugat-európai újságíró-szövetség is csatlakozott. Hosszútávon természetesen nem lehetett fenntartani a semlegesség látszatát, különösen úgy, hogy a vezetőség tagjai szinte kivétel nélkül kommunista párttagok voltak. A feszültség már az alakuló ülésen megjelent, és 1950-re a demokratikus gondolkodású újságírók elhagyták a szervezetet. Innentől kezdve a NÚSZ nyíltan a Szovjetunió egyik frontszervezetének számított, feladatait közvetlenül a Szovjetunióból kapta. Idővel a prágai központjukból hatalmas céghálót építettek fel. Terrorizmus, szoftverkereskedelem, különböző fedővállalatok és persze a hírszerzés.
Sokkolta az ellenzéket a vármegye és a főispán kifejezés felbukkanása a magyar joganyagban
A rendszerváltás után is volt egy hasonló javaslata az Antall-kormánynak, de azt is akkora balliberális hiszti követte, hogy a végső változatba már nem kerültek be a magyar múltból származó ilyen kifejezések.Ajánljuk még
Exkluzív: a kerepesi polgármester a hivatal pénzén vásárolt lőszert az önvédelmi fegyverébe
A PS exkluzív információja szerint a a helyi polgármester kerepesi önkormányzat számlájára vásárolt lőszert saját önvédelmi fegyveréhez. Szabályt szegett, ám ez több, mint szabályszegés, megállapított törvénysértés.
Klára néni most Nagy Feró ellen hergel
Gyurcsány politika nélkül csak egy unalmas bácsika
Az Öt csatornának adott interjút Gyurcsány Ferenc.
Őszentséged mondja meg Orbánnak...! - Dobrev levelet csinált a Szentatyának
Apró Antal unokája most elvetette a kereszténység sárba tiprásánák ötletét, és inkább a gyermekek iránti szociális érzékenységét tárta fel Őszentsége előtt, azt az érzékenységet, amely férje, Gyurcsány Ferenc miniszterelnöksége idején, sőt, még azután is, valahol mélyen szunnyadt benne.
