Vesztegzár
Trianon – nem felejtünk, mert nem felejthetünk!
Ha eltemetjük a múltat, ha nem tudunk emlékezni s emlékeztetni, akkor nem fogjuk tudni a jövőt sem alakítani. Isten a történelem ura, sorsunkat kapjuk, de kapunk mellé ajándékba szabad akaratot, amely a döntés jogának hatalmába emel minket. Dönteni a jó és a rossz között azonban felelősség is egyben. A teremtett lény lehetőséget és jogot kapott arra, hogy alakítsa saját és közösségének jelenét és jövőjét. Mi magyarok vagyunk, mi magyarnak születtünk – ez a sorsunk. Ám a jövőnkről, ha elég okosak, kitartóak és bátrak vagyunk, akkor mi magunk dönthetünk. Ez a saját felelősségünk. Június 4-e van, a trianoni békediktátum évfordulója, a Nemzeti Összetartozás Napja. A magyarság golgotája, ugyanakkor a feltámadás lehetősége. Emlékezzünk és emlékeztessünk hát a mai napon arra, hogy mi, mindannyian egy vérből valók vagyunk; és arra is, hogy mi történhet akkor, ha restek vagy igénytelenek maradunk, ha félünk teli torokkal kiáltani: nem, nem, soha!
A rakéta diszkrét bája
A vörös-zöld német kormány annyira filantróp, hogy egyre több és egyre komolyabb fegyvereket küld Ukrajnának. Mintha „sok fegyver=sok béke” lenne a mottójuk. Béketárgyalásról, kompromisszumokról, tűzszünetről egy hang sem hallatszik Berlinből, Brüsszelből vagy Washington DC-ből.
Patyomkin-falu
Komoly meló volt tönkretenni a Jobbikot, de sikerült
Az ember elgondolkozik rajta, hogy valóban van-e még annyi a Jobbik sztorijában, hogy arról cikket írjon. A halottat mégsem illik rugdosni, bár ilyen kvalitású halottat mégis kellemes vegzálni. Hiszen teljesen nyilvánvaló, hogy különösen az elmúlt évek folyamataival – amit betetézett a választási kudarc – a Jobbik tönkretette saját magát. Szavazóit elvesztette, integritása megszűnt, tehetségtelen, másod- és harmadvonalbeli emberek irányítják vagy inkább próbálják irányítani ezt a gazdasági szervezetet, amit pártnak csúfolnak. Ám valamelyest mégis érdemes velük foglalkozni, egyetlen oknál fogva: náluk tényleg a legrosszabb feltételezések elképzelése fedi be a valóságot.
Mi Európa és a nyugati világ terve orosz győzelem esetére? Örök harag
A morál felsőbbrendűségének egyik kellemetlen következménye, hogy a moralisták nem készítenek terveket morál nélküli események bekövetkezésének esetére. Nyilván a világmindenség alapvető rendje elleni illiberális bűncselekményről van szó, de talán nem lényegtelen elgondolkozni azon, hogy mi lesz akkor, ha az oroszok győznek. A háborúnak a fegyvereken túl van szociológiája és pszichológiája is. Amerika hite szerint proxyháborút visel, az oroszok meg úgy tudják, hogy éppen egy kis honvédő háborúban vannak és éppen „felszabadítanak”. Nézzük meg, ebben a kontextusban mit remélhetünk!
Gyerekkori traumák és fényes karrierek: Kepes András és Szilágyi János is intézetbe került szüleik külkeres munkája alatt
Kepes András és Szilágyi János is tudja, hogy a kádergyerekek élete sem volt fenékig tejfel. Testvéreikkel együtt mindkettejüket intézetbe rakták, amikor kommunista apjuk külkeres szolgálatba ment. Kepes apja „spanyolos veterán” és a bolsevik-kommunista mozgalom sok országban megfordult kádere volt, Szilágyié meg egyenesen a Gazdasági Osztály vezetője. A gyerekeket is megbízhatónak tartották: Kepes már karrierje elején „sokat utazhatott” Dél-Amerikában, Szilágyi pedig már 1957-ben a Rádióhoz került. A múltra máshogy néznek vissza (már publikusan, a többit nyilván nem ismerhetjük). Kepes visszaemlékezése szerint a szüleit „kényszerítették” az „intézeti megoldásra”, Szilágyi János viszont máig haragszik rájuk.
Borvendég Zsuzsanna sorozata: Horn Gyulát „leszidták”, a Videoton feketelistára került – Mégis folytatódhatott a csempészés
A hidegháború idején a szovjetek és a keleti blokk igen nehezen jutottak hozzá a nyugati, tiltólistás termékekhez. Például a számítógépekhez. Ebben játszott kulcsszerepet a Videoton, amely egy időben az amerikaiak feketelistájára került. Később kiderült, hogy a Videoton az Elektromodult „fedezte”. Horn Gyulát kérdőre vonták, de igazából minden folytatódott tovább. Egy felmérés kimutatta, hogy az Amerikából Nyugat-Európába 1976 és 1981 között érkezett számítógépek fele a keleti blokkban kötött ki.Feltehetően ennek nagy részét Magyarország közvetítésével utaztatták át a vasfüggönyön, és ezzel az amerikai adminisztráció is tisztában volt. De az üzlet végül felülírta a politikát.
Árulások, arculköpések, hátbatámadások, vádaskodások és önleleplezések ellenzéki módra – és ezek akartak kormányozni...
Itt, a nemzeti oldalon kettős érzések munkálnak bennünk manapság. Egyfelől kifejezetten élvezetes nyomon követni mindazt, ami az ellenzéki térfélen a választások óta zajlik, másfelől viszont átfut rajtunk a dermesztő rémület már annak a gondolatától is, hogy ha más eredmény születik április 3-án, akkor – nem lévén más ellenzék – ezek az erők vezetnék most az országunkat.
Milyenné tette Amerika a világot egyedüli szuperhatalomként?
Az amerikai konzervatívoknak azt a kérdést is fel kell tenniük maguknak, hogy az USA szuperhatalmi teljesítménye milyennek bizonyult az elmúlt bő harminc évben. Ahogy azt is észre kellene venniük, hogy az USA már legalább tíz éve nem az egyetlen szuperhatalom; el kell viselnie, hogy Kína már érinthetetlen a számára, ahogy azt is, hogy Oroszország is visszaszerezte – legalábbis nagyhatalmi – státuszát a tízes évek közepére. De ezt Európának is észre kellene vennie.
Libsi? Libsevik? Libernyák?
Egyszer, még valamikor időszámításunk kezdete táján – de legalábbis jóval azelőtt, hogy a „Politikai Hobbista” nemhogy TV-műsor lett volna, hanem még magát a kifejezést sem alkottam meg – készítettem egy listát (már megint megy a listázás, tiszta nácizmus, mi?) azokból a szavakból, rövid leírással mindegyikhez, amiket a magukat liberálisnak vallókra manapság használunk. Azóta ráadásul születtek új kifejezések is, tehát bővült a lista; megérdemli, hogy szélesebb nyilvánosságot kapjon...
„A halálos ítéletet rájok!” – Így követelte Gimes Miklós a mártír Donáth György kivégzését
„Elég volt! Mi vagy ők! Valamelyikünknek pusztulnia kell. [...] A halálos ítéletet rájok!” – ezt követelte Gimes Miklós propagandista 1947 tavaszán, azután, hogy a szovjetek elrabolták a kisgazda-vezető Kovács Bélát, majd letartóztatták a Magyar Közösség-ügy „résztvevőit”. Ez volt a Rákosi-diktatúra egyik legsötétebb koncepciós pere. Bár Gimes azt harsogta, hogy mind a tizenhárom vádlott pusztuljon, végül Donáth Györgyöt végezték ki, aki szinte mindent magára vállalt. Az uszító-propagandában a későbbi „nagyimrések” játszották a vezető szerepet. Vásárhelyi Miklós, az említett Gimes, a ma is aktív Kende Péter, Erdős Péter vagy éppen Méray Tibor. Igaz, Kende legalább később elismerte Donáth bátorságát. Maga Gimes később a Rajkék elleni koncepciós ügyet is ünnepelte, majd további harcra buzdított. Miért is tekintenénk őt mártírnak vagy még szélsőségesebben „vértanúnak”?
Borvendég Zsuzsanna sorozata: Hargitai György és az Apró–Dobrev-klán – Amikor a történész munkáját az oknyomozó Huth Gergely „folytatta”
Hargitai György pályafutása remek példája annak, hogyan is emelkedtek fel a rendszerváltoztatás előtt, alatt és után azok az „üzletemberek”, akik mögött ott állt a hálózat vagy konkrétan az Apró–Dobrev-klán. Hargitai „másodvirágzása” 2002 után érkezett el. Akkor, amikor a klán hatalomra került. Hargitai a hetvenes–nyolcvanas években Apró Piroskával együtt a Videoton/Vidimpex igazgatóságának tagja volt, majd a kilencvenes években azokkal a bolgár körökkel is üzletelt, akik az Apró–Dobrev házaspár segítségével jutottak be a magyar piacokra. Petar Dobrev a bolgár Izotimpex (a Videoton bolgár megfelelője) egyik vezetője volt, vagyis titkosszolgálati kötődése kevéssé megkérdőjelezhető. Az egykori szovjet, magyar és bolgár kommunista állambiztonság hálózatával megtámogatva Hargitai sikeresen konvertálta át helyzeti előnyét valóságos tőkévé. Mindebben nemcsak az Apró–Dobrev házaspár volt a partnere, de maga Apró Antal is, a Kádár-rendszer szürke eminenciása, az ötvenhatos megtorlások egyik irányítója, akivel a kilencvenes évek elején közösen alapítottak biztonsági céget Magyarországon. Hargitai György elképesztő karrierjét egy fiatal oknyomozó újságíró, Huth Gergely mutatta be annak idején a Magyar Nemzetben. Évekkel később Borvendég Zsuzsanna pedig kikutatta és megírta a pályafutás elejét.
„Hazánk valódi úttörővé vált az európai reneszánsz megteremtésében!” (Videók!)
Molnár Tamás profetikus éleslátással írta le, hogyan szállta meg az Egyesült Államok kulturális értelemben Európát – hangsúlyozta Békés Márton az Európa zárójelben című könyv bemutatóján. Hidvéghi Balázs pedig kiemelte, hogy a nyugat-európai elit napjainkban hipnotizált módon követi az amerikai mintákat, amit alátámaszt az az elképesztő látlelet is, hogy a politikusok és a bürokraták két egyre kevésbé megkülönböztethető csoportot alkotnak – ahogyan erre Molnár Tamás már több évtizede rávilágított.
Borvendég Zsuzsanna sorozata: Hargitai Györgyék története durvább, mint egy hidegháborús kémfilm – Csak ne a magyar állam állta volna
A Videotont, mint a Szovjetunió egyik legfontosabb szállítóját, elsősorban a Waltham és a vele kapcsolatban álló kereskedők látták el a COCOM-listás termékekkel, és a cég tevékenysége szemet szúrt a nyugatnémet elhárításnak is. De hiába, a Walthamot vezető Hargitai György még számukra is érinthetetlen volt. Szökés, majd visszatérés, CIA, KGB, magyar és nyugatnémet titkosszolgálat – ez a történet izgalmasabb, mint egy krimi. Kár, hogy a valóság volt; Magyarország rengeteget veszített ezekkel az üzletekkel, és közben felemelkedett az egyik legsötétebb hátterű mindenes: az említett Hargitai.
Merre tovább? (IV.) Békés Márton: Klebelsberg+Kassák, azaz eljött a kulturális konszenzus ideje!
Irány a nemzeti kultúra konszenzusa! Magyarország a négy kétharmaddal nemcsak politikai rendszert, hanem értékrendet is választott magának. Így a kormányzat mögött kialakult masszív támogatottság kellő alapot szolgáltat ahhoz, hogy a Nemzeti Együttműködés Rendszeréből kialakuljon a Társadalmi Egyetértés Korszaka és a kormányzat az egész társadalomra kiszélesítse a nemzeti konszenzust és így a nemzet kulturális szuverenitása megőrződjön. – fogalmaz Merre tovább? – Vita a nemzeti blokk feladatairól című sorozatunkba írt publicisztikájában Békés Márton. Szóljon hozzá, írjon építő kritikát Ön is!
Székely himnusz, politika és sportpolitika, avagy létezik-e egyáltalán román hoki?
Több mint két napja megy a paláver keleti szomszédunknál, amiért a vasárnap délutáni, Románia-Magyarország világbajnoki jégkorong-mérkőzés után a székely és a magyar játékosok közösen énekelték el a Székely himnuszt a magyar publikummal.
Szentesi Zöldi László, Wittner Mária és Trombitás Kristóf a Pesti TV bezárásáról, a PestiSrácok sorsáról
Százával, ezrével kapunk csalódott, bátorító és meghökkent üzeneteket, hozzászólásokat a Pesti TV bezárása miatt; sokan a szemünkre hányják, hogy nem adunk kellő tájékoztatást a televízió munkatársainak sorsáról és az éppen most tízéves PestiSrácok.hu jövőjéről. Sokan petíciót, pénzgyűjtést is kezdeményeztek – utóbbira egyelőre nincs szükség; reméljük, megfelelő megoldás születik a karakteres, patrióta, nemzeti ügyekben mindig elkötelezett szerkesztőségünk munkájának folytatására. Köszönjük a hatalmas erejű szolidaritást, amiből itt kettő megszólalást emelnénk ki: Szentesi Zöldi László újságíróét, barátunkét, és Trombitás Kristóf műsorvezető és publicista kollégánkét, a Megafon ismert arcáét. Közben Wittner Mária Corvin-közi szabadságharcos is levelet küldött szerkesztőségünknek, melyben nyomatékosította: a PestiSrácok.hu szerkesztősége és elnevezése nem kerülhet a baloldal kezére. Sok más kollégánk és támogatónk is megírta gondolatait, amiből további részleteket közlünk. Egyebet egyelőre nem tudunk elmondani a szerkesztőség jövőjéről, de optimizmusunk töretlen.
Az EU vezetői mesterséges gazdasági válságba kergetik a földrészünket
Az EU és Európa magországainak vezetői jól láthatóan megőrültek. Csak azért nem látjuk őket dühöngő őrültnek, mert túl sok ideje élünk a közelükben. Beleszoktunk. Az embargóktól agonizáló Európai Unió például kölcsönt venne fel a piacról nagy kamatra, hogy azt gyakorlatilag kamat nélkül kölcsönbe adja Ukrajnának az újjáépítésre. És arra az esetre, ha az ukránok nem fizetik vissza a kölcsönt, az EU tagállamai garanciát vállalnak a bankok felé a visszafizetésre.
Kontra: A jobboldal nem engedheti meg azt a luxust, hogy nélkülözze a PestiSrácok és a Pesti TV csapatát
A Kontra szerkesztősége megható Facebook-posztban állt ki a Pesti TV stábja mellett. Azt írták: "a Pesti TV újságírói minden elismerést megérdemelnek azért, amit a csatorna fennállása alatt létrehoztak. Új stílust, új műfajt, új hangot honosítottak meg a magyar médiapiacon. A furcsán gyors befejezés okai, a részletek ismeretlenek, csak azok ismerik az indokokat, akik végül a TV bezárása mellett döntöttek." Köszönjük kollégáinknak a bátor kiállást! A Pesti TV bezárásáról és valódi közönségéről ITT, Szentesi Zöldi László és Trombitás Kristóf nyilatkozatáról ITT olvashatnak.
Frissítve: megszűnik a Pesti TV – Századvég: Még népszerűbb a Pesti TV, tartja jó pozícióját a PestiSrácok.hu – Köszönjük nézőink-olvasóink bizalmát!
Egy év elteltével megismételte a médiafogyasztási szokásokról, azon belül a Pesti TV és a PestiSrácok.hu eléréseiről szóló részletes felmérését a Századvég. A tényszerűen évek óta a legpontosabb hazai kutatóintézetnek számító Századvég szerint egy év alatt portálunk és a Pesti TV is erősödött: mindkét platformunkat több mint másfélmillió magyar, azaz a felnőtt lakosság 19 százaléka követi rendszeresen. FRISSÍTÉS: Mindeközben a Pesti TV kiadója, a Progress Media Hungary Kft. hivatalos levélben közölte a kábelszolgáltatókkal, hogy megszűnik a Pesti TV. FRISSÍTÉS 2: Május 21-én, szombaton délután négy órától a budai Gesztenyéskertben ünnepeljük meg a PestiSrácok.hu tízéves születésnapját, az új hírek tükrében egyben Pesti TV-búcsúbulit is tartunk. A közönségtalálkozók után fellép a Kosik Kristóffal kiegészült Török Ádám és a Mini, a legendás hard rock zenekar.
Orbán Viktorékról is „jelenthetett” Rózsa-Flores Eduardo a Munkásőrségnek – Feladata volt megfigyelni az ellenzéki csoportokat
Rózsa-Flores Eduardo bolíviai-magyar katona, színész, író, költő és publicista volt, de ennél jóval rejtélyesebb a története. A 2009-ben Bolíviában agyonlőtt Rózsa-Flores szélsőbaloldali indulásáról korábban is írtunk már, ahogyan arról is, hogyan lett a terrorista Carlos tolmácsa. Most Kiss Dávid történész, a Munkásőrség történetének kutatója lepett meg minket egy vendégírással, amelyben Rózsa-Flores szerepét vizsgálja. A megdöbbentő: Rózsa-Florest tulajdonképpen „beépítette” a Munkásőrség a rendszerváltoztatás ellenzéki csoportjai közé, például 1988. március 15-ről is „jelentett”. Ezekért meg is kapta a Kiváló Munkásőr elismerést. Egy ismert életút ismeretlen szakasza.
Borvendég Zsuzsanna sorozata: A Videoton–Waltham csalássorozat, avagy egy „nagy játékos” születése
A Videoton a Magyar Népköztársaság egyik legismertebb cége volt. A vállalat a hatvanas évek végétől egyre fontosabb szerepet játszott az embargós technikák beszerzésében. Megalakult az erős szovjet kapcsolatokkal rendelkező Vidimpex és a müncheni Waltham, amelynek szintén kulcsszerep jutott. Egészen „sajátos” volt a vele folytatott ”üzlet”. Csalások és sikkasztások sorozata következett, valamint felbukkant egy későbbi nagy játékos: Hargitai György. Az indulása eredeti volt: úgy küldték a németekhez, hogy nem is tudott németül. Persze a moszkvai kiküldetés után ezen már senki nem csodálkozott.
A Kossuth-díjas munkásőr, aki ötvenhatban integetve üdvözölte a szovjet tankokat – Trencsényi-Waldapfel Imre, a megtorlás katonája
Tudták, hogy Trencsényi-Waldapfel Imre a Munkásőrség alapítója volt? A Kossuth-díj mellett erről is ismertnek kellene lennie. Nagy munkásőr volt a Budapesten, egészen pontosan Angyalföldön ma is ünnepelt Farkas Aladár is. A róla szóló kiállítást tavaly nyitották meg – a kommunista szobrász mások mellett harcostársát, Trencsényi-Waldapfelt is megmintázta. De miért is tudunk ilyen keveset a munkásőrökről? Erről is beszélgettünk a téma szakértőjével, Kiss Dávid történésszel a Pesti TV Hálózat című adásában.Ajánljuk még
A Tanácsköztársaság véres szellemisége szabadulhat ki a palackból, ha hagyjuk...
Ha elolvassuk Fekete István Zsellérek című regényét, ijesztő felfedezést tehetünk: a Tisza Párt mintha a Tanácsköztársaság bolsevikjainak reinkarnációja lenne.
Megdicsőülés helyett száműzetés – Háromszázötven éve született II. Rákóczi Ferenc – II. rész (PS-exkluzív)
A vezérlő fejedelem élettörténetének második részében a tiszaháti felkelést és száműzetésének éveit idézzük fel.
Háromgyermekes postáskisasszonnyal, a pártklub kalandos múltú sztárjával bukott le Jakab Péter
Háromgyermekes édesanya Molnár Enikő, Jakab Péter kabinetfőnöke, akivel lebukott a Jobbik elnöke – tudta meg a PestiSrácok.hu. Hétfőn a Bors hozott hozott nyilvánosságra egy videofelvételt, amelyen az látható, hogy Jakab egy budapesti lakásnál várja a nőt, majd széttárt karokkal rohan elé, másnap reggel pedig nagy körültekintéssel, együtt is távoztak a lakásból. Az azóta megjelent cikkek szerint Jakab autója többször is ennél a lakásnál parkolt és olyan fotó is nyilvánosságra került, amelyen a Jobbik elnöke egy bőrönddel érkezik a lakáshoz. Kedden pedig arról írt a Bors, hogy bár Molnár Enikő letagadta, hogy Jakab ezúttal is nála töltötte az éjszakát, később úgy menekítették ki a politikust a lakásból. Jakab Péter persze tagad és perrel fenyeget mindenkit, azt próbálja elhitetni, hogy csak munkakapcsolat fűzi a kabinetfőnökéhez, és egész éjszakákon át csak dolgoznak.
Kegyelemre várva: a Budaházy család és a terrorvád 14 éve
A Hunnia-ügy tizenhét vádlottja közül hétnek adott kegyelmet a közelmúltban Novák Katalin köztársasági elnök. Tíznek nem, azaz esetükben a döntést elhalasztotta. Budaházy Györgynek, a 2006-os nemzeti ellenálás vezéralakjának az újév nem hozta el a szabadságot. A háromgyermekes gépészmérnök édesapa 2009 óta áll büntetőeljárás alatt, a legsúlyosabb terrorváddal olyan események miatt, amelyek a gyurcsányi rendőrterror idején történtek és amelyekben egyetlen ember haja szála sem görbült meg. Amikor Budaházyt először elvitték a rendőrök, a legkisebb lánya mindössze 3 éves volt. Három gyermek nőtt fel úgy, hogy az édesapa fontos helyzetekben, amikor szükség lett volna egy apára, nem lehetett mellettük. A PestiSrácok.hu exkluzív riportjában most ők, a családtagok mesélnek: Bernadett, a feleség, akinek össze kellett tartania a családot; Villő, akinek kisgyermek korában konkrétan nélkülöznie kellett az apát; Boglárka, az NB I-es röplabdázó, aki éveken át hiába nézett a lelátó felé, édesapja büszke tekintetét keresve; és Botond, aki a közös filmnézésekre, íjászatokra emlékezve merített erőt, amikor tizenévesen neki kellett lennie a férfinak a családban, az erőt tartani édesanyjában és húgaiban. A közgazdász feleség ma egy ügyvédi irodában dolgozik, a két nagyobb gyermek egyetemre jár, élsportoló, a legkisebb még gimnáziumba – minden nehézség ellenére olyan emberekké váltak, akikre édesapjuk büszke lehet.
