Vesztegzár
Aki elfelejt szavazni, az utólag ne háborogjon, ha MZP miatt háborúba sodródunk
Végletekig kiélezett kampány végéhez közeledünk, ráadásul kellős közepén állunk egy elképesztő csalássorozatnak. Sosem volt ekkora a tét. Érthető, hisz egy háborúba sodródás veszélye sem lebegett még ez idáig Damoklész kardjaként a fejünk fölött. Ugyan minden közvélemény-kutatás szerint a Fidesz–KDNP előrébb jár az ellenzéki összefogásnál, ám a verseny vasárnap dől el. Reális veszélye van annak, hogy a jobboldali szavazók – 2002-höz hasonlóan – elalszanak. Azt gondolják, hogy a meccs lefutott, hogy egy szavazat már nem számít. Pedig de! Sőt! Aki békét és biztonságot akar, majd mégsem járul vasárnap az urnákhoz, az ne reklamáljon utólag azért, ha visszatérnek Gyurcsányék. Ha nem szavaz, akkor ne méltatlankodjon azután, ha az összevissza beszédű és rendetlen gondolkodású Márki-Zay mégis belesodorná az országot a háborúba.
Kozmopolisz, avagy az Európai Egyesült Államok – Amikor Heller Ágnes elmesélte, hogyan jutottak el Sztálintól Soros Györgyig
Bolsevizmusból sztálinizmus, kommunizmusból szocializmus, maoizmusból neoliberalizmus. Világforradalomból korlátlan elnyomás, terrorból folyamatosan megreformált szép új világ. A Szovjetunió és a Keleti Blokk helyett Kozmopolisz, Európai Egyesült Államok. Miért nincs értelme a „baloldali” és „jobboldali” szavaknak? Hogyan lett a sztálinista Sartre-ból és a lukácsista Hellerből liberális? Hogyan gondolkodnak a világról? Miért marad állandó a felforgatás és az irányítás vágya, az elnyomás rémképe, a más értékek tönkretétele, a másként gondolkodók üldözése? Erről szól ez a cikk.
1956 óta nem látott intervencióra kell számítanunk (2. rész)
2022. április 3. sorsdöntő vasárnap lesz a modernkori magyarság történetében. A baloldal visszatért a bolsevik gyökerekhez, alig várják, hogy „nemzetközivé legyen holnapra a világ”, a nemzeti, polgári oldal pedig egyszerre próbálja fenntartani a békét, biztosítani az energiaellátásunkat, ellátni a menekülteket és feltartóztatni a migránsokat (mert a kettő korántsem ugyanaz), valamint megvédeni a gyermekeinket. Ugyan a közvélemény-kutatások a kormánypártok győzelmét prognosztizálják, nem szabad elfelednünk, hogy 2002-ben és 2006-ban is nagyon kevésen múlt a nemzeti oldal győzelme. A baloldal és a kormányfőjelöltjük sokat tettek azért, hogy magabiztosan várhassuk a vasárnap estét, de nem szabad elbízni magunkat! Ez most nem a „mi már csak egy kávét kérünk“ ideje, hanem az az idő, amikor mindenkinek el kell mennie, és megtennie ezt az apró gesztus saját maga, a családja és az országa irányába. (A cikk első része itt olvasható.)
Minden korábbinál nagyobb a tét, vasárnap ugyanis a magyarság jövője dől el
Vasárnap választunk, döntünk hazánk jövőjéről. Sokan vannak, akiknek világos értékrendje és egyértelmű elképzelése van arról, hogy kire voksol és miért? Azonban a szavazópolgárok tekintélyes hányada csak az utolsó pillanatban dönt arról, hogy elmegy-e egyáltalán voksolni, s ha igen, akkor hová teszi majd azt a bizonyos X-et. Nekik próbál iránymutatást adni írásunk, legfőképp azért, mert az ő szavazataiknak kulcsszerepe lesz abban, hogy merre tovább, Magyarország?
1956 óta nem látott intervencióra kell számítanunk (1. rész)
2022. április 3. sorsdöntő vasárnap lesz a modernkori magyarság történetében. A baloldal visszatért a bolsevik gyökerekhez, alig várják, hogy „nemzetközivé legyen holnapra a világ”, a nemzeti, polgári oldal pedig egyszerre próbálja fenntartani a békét, biztosítani az energiaellátásunkat, ellátni a menekülteket és feltartóztatni a migránsokat – mert a kettő korántsem ugyanaz –, valamint megvédeni a gyermekeinket. A nemzetközi baloldal belátta, a Böszme által kinevezett Kapitány kalózhajója beleütközött az intelligencia jéghegyébe, így az esélyeik a választási győzelemre egyre csökkennek, ezért mindent be kell vetniük, hogy mentsék a menthetőt.Pénz, paripa, fegyver... erkölcs és jogszabályok nem számítanak.
A legalizált pedofília nemcsak rémálom, hanem a nyugati valóság – Nézze meg Dezse Balázs The Right Brothers-filmjét ITT!
Nézze meg Dezse Balázs The Right Brothers című Pesti TV-s műsorának filmváltozatát, amelyben 44 percen át – konzervatív angolszász influenszerek segítségével – igyekszik felrázni a közvéleményt és rávilágítani a gyermekvédelmi népszavazás fontosságára. A farkas ugyanis már a kertjeink alatt jár, még ha – a látszattal ellentétben – olykor nincs is farka.
A Demszky-fivérek, Rákosiék és Mészáros Mártáék nevelőanyja: Wagner Anna ezredes – Az Interhelpo, avagy a Keleti Pokol
Kevesen tudják, hogy Mészáros Márta filmrendező nevelőanyja a Vörös Hadsereg politikai tisztje, propagandistája volt, aki Magyarországra visszakerülve az ÁVH-nak dolgozott. Ő is tagja volt annak a moszkvai társaságnak, amely 1945 után Rákosi vezetésével átvette a hatalmat Magyarországon. Wagner Anna 1941-ben azt a feladatot kapta, hogy kísérjen el egy Kirgizisztánba irányított evakuációs szerelvényt tele olyan kommunistákkal, akik valamiféle szebb világról álmodoztak. A cél az Interhelpo telepe volt, amelyet Demszky Gábor a könyve címében Keleti Édennek nevezett, de persze a Keleti Pokol volt. Demszky nem véletlenül írt róla, nagyapja és annak testvére az Interhelpo alapítótagjai közé tartoztak. Az egészet Sztálin egyik legfontosabb embere, Willi Münzenberg szervezte és egy volt a bolsevizmus nagy átverései közül. Az eredmény? A kisgyermekek már a „kaland” legelején meghaltak, majd Sztálin végzett tisztogatást az interhelpós „kémek” között.
Borvendég Zsuzsanna sorozata: A katonai elhárítás saját cégével, az Eurocommal „szállt be” Magyarország kifosztásába
A Kádár-diktatúrában a katonai elhárítás is komoly szerepet játszott abban a külkeres maffiában, amely az állam felett állva meggazdagodott és közben tevékeny részt vett az ország lerablásában. Az MNVK-2. egy igazán jelentős saját céget is alapított, ez lett az Eurocom. Az Eurocom gyorsan nyereséges vállalkozássá fejlődött – ilyen háttérrel ez nem is volt nehéz –, és hamar elkezdett Nyugat felé terjeszkedni, hiszen ez volt a legfontosabb cél. Az első vegyesvállalata az Intereurop névre hallgató és Vaduzban bejegyzett cég volt, amelyből egyből kettőt is kreáltak: ugyanezen a néven létrehoztak egy bécsi székhelyű vállalkozást is. A meglepő megoldásra adózási szempontok sarkallhatták az alapítókat, hiszen Liechtenstein adóparadicsomnak számított; bevett gyakorlat volt nyugat-európai cégek esetében is, hogy a törpeállamban hozták létre vállalkozásukat. Mert a lényeg a pénzszerzés volt.
Önként vállalta a golyófogó-szerepet a magyar megmaradásért - Tíz éve hunyt el Csurka István drámaíró, politikus
Immáron tíz éve, hogy nincs közöttünk a rendszerváltozás időszakának egyik legnagyobb gondolkodója, legélesebb szemű kritikusa, Csurka István drámaíró, politikus, aki most, március 27-én töltené be 88. életévét. Személyes emlékeket is megidéző írásunkban előtte és a magyar ügyért folytatott, megalkuvást nem ismerő küzdelme előtt tisztelgünk!
Kőposta – Amikor a szláv vasutas „hazacsempészte” a magyar Gulag-rab levelét
Kirepül egy kő. Bent halottak, haldoklók, élők. Emberek, álmok, remények összezsúfolva. Éheznek, szomjaznak, rettegnek, fáznak. Sokan úgy halnak meg, hogy a nevüket sem tudja senki. Nincs, nem maradt nevük, még azt is elvette ez a láthatatlan kéz: a hatalom.
A NATO végre elkezdett védelmi szövetségként viselkedni
Minden ellenkező híreszteléssel ellentétben Magyarország nagyon jól döntött akkor, amikor belépett a NATO-ba. Közép-Európa egy olyan helye a világnak, ahol nagyon nem jó a senki földjén lenni, és a Varsói Szerződés megszűnése után kifejezetten jó ötletnek is tűnt a kontinenst átszelő, időnként csak virtuális, időnként egészen frontvonal jellegű határ nyugati oldalára kerülni.
Schmidt Mária A halál népbiztosáról: másfél órás mozifilmet is megért volna a forgatókönyv! – Elindult a Szamuely-film weboldala
A halál népbiztosa rávilágít a kommunista elit történetének egy kevésbé ismert, szándékosan elhallgatott jellemzőjére, a harácsolásra is – jegyezte meg Balogh Gábor történész a PestiSrácok.hu kiadója által gyártott, Stefka István és Csurka Dóra által jegyzett A halál népbiztosa című dokumentum-játékfilm évfordulós vetítése után. A Szamuely Tibor népbiztos életét és rémtetteit bemutató alkotást a vörös terror bevezetésének hétfői évfordulóján a Terror Háza Múzeum, a Kommunizmuskutató Intézet és a 30 Éve Szabadon Emlékbizottság Viszlát, Lenin! című rendezvénysorozatának részeként vetítették a Kino Café moziban, ahol pódiumbeszélgetésre is sor került Schmidt Mária Széchenyi-díjas történész, a Terror Háza Múzeum főigazgatója és Békés Márton történész, a múzeum kutatási igazgatója, illetve Stefka István részvételével. Schmidt Mária az alkotás méltatása mellett arra is kitért: nagy adóssága a történész szakmának Károlyi Mihály dicstelen szerepének feldolgozása.
Soros György, a bontókalapács – Az angol font, a magyar OTP és az új Ukrajna – Bohár Dániel dokumentumfilmje (videó)
Bohár Dániel Soros-akta című filmjéból – amelyet szombaton mutatott be a Pesti TV – kiderül, a nyílt társadalmat hirdető milliárdos spekuláns hogyan irányít politikusokat, szervezeteket, országokat, hogyan akarja eltörölni a nemzeteket és a patrióta politikai tömörüléseket, hogyan avatkozik be választásokba és országok jövőjébe. Részletesen megismerhetik a spekuláns az OTP elleni két támadását is, amit itthon ki lehetett védeni. A Pesti TV dokumentumfilmje.
Borvendég Zsuzsanna sorozata: Egy kis elitcsapat irányította azt a pénzszivattyút, amely lerabolta az országot
Kik rabolták le a szocializmusban hazánkat? Az irányítók nem voltak sokan. A fontosabb impexek számát nagyjából félszázra tehetjük. 1987-ben 26 ezren dolgoztak a külkereskedelemben és nagyjából 3600-an voltak vezető beosztásban, de közülük is csak a néhány száz felsővezető lehetett tisztában a visszaélések mikéntjével és mértékével. Kellettek a végrehajtó emberek is, akiknek csurrant-cseppent némi plusz jövedelem, de az egészre rálátásuk feltehetően nem volt. A bankszektorban még szűkebb körre korlátozódhatott a beavatottak száma, csakúgy, mint a titkosszolgálatoknál. Összességében elmondhatjuk, hogy egy elég szűk kör, talán néhány száz, legfeljebb egy-két ezer ember volt a felelős a mérhetetlen kárért, az 1980 és 2010 között offshore-ba kirabolt több tízmilliárd dollárért. Ennek a pénznek csak egy töredékrésze jutott a hazai cinkosok zsebébe – nyugati pénzügyi központok, multinacionális cégek, vagyis a globális pénzelit gazdagodott ezen is.
Ötven éve történt: Amikor még letöltendőt ért a forradalmi szónoklat – A tüntetőből mosógépszerelő, a „maoista” „ellentüntető” Demszkyből meg főpolgármester lett
Minden diktatúrázó szíves figyelmébe. Éppen ötven éve, 1972. március 15-én még börtön járt azért, ha valaki a „nem megfelelő helyen”, a „nem megfelelő témákról” beszélt. A fiatal fizikushallgató, Szalay Miklós letöltendőt kapott azért a szónoklatért – és kiállásért –, amit az örökmécsesnél tartott. Az állambiztonsági jelentések szerint ezek a „nacionalista” forradalmi megmozdulások dühítették fel annyira az ELTE maoista, szélső- vagy újbaloldali diákjait, hogy ellentüntetést szervezzenek. A vöröskokárdás, a Tanácsköztársaságra emlékező megmozdulást az a Demszky Gábor vezette, akit bár letartóztattak, végül semmi komolyabb retorzióban nem részesült. Nem csoda: impexes, pénzügyes szülei biztos „szocialista” hátteret nyújtottak, és ezt az állambiztonság is észlelte. Közben Szalay Miklóst a börtönben megfigyelték, „Alföldi” fedőnéven egy börtönspicli biztosan jelentgetett róla. Kiszabadulása után mosógépszerelőként dolgozott. Demszky? „Demokrata”, szamizdatos, „liberális”, majd főpolgármester lett. Párhuzamos történetük jól jellemzi mind a hetvenes–nyolcvanas éveket, mind a teljesen félresikerült rendszerváltoztatást.
"Könnyű bánni külső elleninkkel; ha kivesznek e belső bitangok..." - Gondolatok március idusán
Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc – mint történelmünk rendkívül fajsúlyos eseménye – minden tekintetben örök tanulságokkal és komoly üzenetekkel szolgál számunkra, napjainkra nézve is. Dicső tettekben, hősies helytállásokban gazdagon bővelkedő történelmünkben is kiemelkedő helye van az 1848/49-es forradalom és szabadságharc eseménysorának. Nem véletlen az, hogy bár 174 éve történt a márciusi ifjak csodálatos színre lépése, azóta is rendre megemlékezünk a történésekről és – amint azt a vátesz Petőfi Sándor előre megjósolta – „áldó imádság mellett” mondjuk el a szabadságharc hőseinek szent neveit.
Európa nehéz kompromisszuma: mihez kezdjünk az oroszokkal?
Az oroszok pótolják most a ’80–90-es évek ózonlyukát, az ezredfordulós Y2K-t, a 2012-es maja világvégét és az elmúlt évek klímakatasztrófáját – most tőlük lehet rettegni, hogy nem állnak majd meg Ukrajnánál, hanem egészen az Atlanti-óceánig masíroznak féktelen hódításvágyukban. Mint minden rendes rettegtetésnél, itt sem számít a józan ész, mégis árulkodó, hogy milyen sokan félnek ettől őszintén. Nyugat-Európa elhagyta magát, az USA-ra bízta a katonai védelmét és harmadik világbeli bevándorlókra a kétkezi munkákat, aztán mostanra nagyjából mindenkinek egyértelmű világszerte, hogy Európának leáldozott. Van-e visszaút?
Rákositól Sorosig, a Szikrától a Novotrade-ig, a Szabad Néptől a 444.hu-ig – Bemutatjuk a Rényi-klán történetét (1.)
Sokan nem értik – vagy nem akarják megérteni –, hogy egy-egy kommunista, posztkommunista család bemutatása, egy-egy portré elkészítése mögött nem a személyeskedés, nem valamiféle „vájkálási láz” dominál, hanem az igazság megismerésének, a teljesebb kép meglátásának a vágya. A Rényi család, a Rényi-klán sem csak önmagáért érdekes, hanem azért, mert túlmutat saját történetén. És ők mindannyian ismert, befolyásos emberek. Rényi Péter a Szabad Nép, majd a Népszabadság vezető propagandistájaként, rettenthetetlen ellenforradalmárként indult, egyik fia a hírhedt Novotrade-et irányította – amúgy beszervezett személyként –, a másik a rendszerváltozás után lett ismert, elsősorban mint Milla-szervező. Az ő gyereke – Rényi unokája – pedig a 444.hu ismert újságírója. Könyvkiadás, külkereskedelem, propaganda, rendszereken és rendszerváltozásokon át.
Borvendég Zsuzsanna sorozata: Péter Györgynek és Vályi Péternek azért „kellett meghalniuk”, mert a külkeres maffia útjában álltak?
Két nehezen megmagyarázható haláleset történt a hatvanas-hetvenes években, amely mögött – akár – a külkeres maffiát is sejthetjük. Előbb Péter György követett el nagyon furcsa öngyilkosságot (1969-ben), majd Vályi Péter szenvedett szintén különös, azóta is találgatásokra okot adó balesetet (1973-ban). Utóbbi jóval ismertebb, az viszont tény, hogy mindketten a külkeres maffia útjában álltak. Újabb igazán izgalmas résszel folytatjuk Borvendég Zsuzsanna sorozatát.
Taxisblokád: A miniszterelnök rákos daganattal a kórházban fekszik – És akkor az állítólagos barátja hátba támadja
Taxisblokád, a mi „majdnem Majdanunk”. A történelmi pillanat, amikor a legkeményebb kihívás elé állt a frissen megválasztott Antall-kormány. Az SZDSZ – élén Göncz Árpád államfővel – és a zömmel átmentett sajtó mindent bevetett. Forradalmi hangulatot teremtettek. De végül győzött a higgadtság. A józan ész. Magyarország megmutatta, hogy talán tanult a múltból, s tudta, tudja már, mi a forradalmak ára.
Soros szervezetei arcon köpik a demokráciát
Számos példát tudnánk hozni a közelmúltból arra, hogy a magukat a jogállamiság elkötelezett híveiként és őrzőiként aposztrofáló nem-kormányzati szervezetek (NGO-k) hogyan hergelték az embereket a demokratikus intézmények ellen. Akcióik kivétel nélkül hiánypótlóak, így a legfrissebb is, amelyben tizenkilenc civil szervezet arra kér mindenkit, hogy szavazzanak érvénytelenül az április 3-i „kiközösítő népszavazáson”. Tisztán látszik, hogy Soros György szervezetei semmilyen eszköztől nem riadnak vissza, ha a nyílt társadalmak eszmerendszerét, ennek részeként pedig az LMBTQ-érzékenyítést kell propagálniuk. Azt viszont, hogy egy referendum, amin minden szavazóképes állampolgár részt vehet, hogyan lehet kiközösítő, nem tudjuk, de már megtapasztalhattuk, hogy nem kell mindig értelmet keresni a balliberális oldal kommunikációjában.
Védjen meg téged Márki-Zay Péter!
Védjen meg téged Márki-Zay Péter! – valahogy így hangozhat egy rossz kívánság 2022-ben, háború idején. A baloldal közös miniszterelnök-jelöltje a Facebookon tette nyilvánvaló, hogy a honvédelmünket – és ezáltal a szuverenitásunk egy esszenciális szegmensét – nemzetközi-, és szupranacionális szervezetek, valamint nyugati országok kezébe adná. Tudjuk, hogy Kanadában kereskedőként dolgozott, de jó lenne, ha a Magyarországot nem kezdené el árulni, ugyanis a haza nem eladó!
Tudod, mi lesz holnap és holnapután?
Küldjünk fegyvereket Ukrajnának! Mi is vesszünk össze Oroszországgal! Mi is kezdjük el felvilágosultan vegzálni a nálunk levő orosz balett-táncosokat meg fociedzőket! Liberális demokráciához méltón mi is foglaljuk le a nálunk lévő orosz érdekeltségek magántulajdonait! Firkáljuk rá az oroszokhoz köthető boltok kirakatára, hogy „RUSSIAN SCUM”, ahogy a híresen toleráns náci Németországban csinálják most, meg a '30-as években csinálták a zsidó boltokkal! Ilyeneket csinál amerikai parancsra, de talán saját agyalágyultságból is az Európai Unió elitje, és ilyenekre akarna rávenni minket a magyarországi baloldal. Jó, de utána mi lesz? A következményekért ki vállal felelősséget? Ki oldja majd meg őket? Egyáltalán érthető még a „felelősségvállalás” kifejezés?Ajánljuk még
Már harmincezren hagyták el Magyar Péterék appját
Tömegével lépnek ki a felhasználók Magyar Péterék applikációjából, miután kirobbant az adatszivárgási ügy.
Elszólta magát Ruszin-Szendi, Magyar Péterék börtönbe kerülnének, ha kiderülne a tervük
A volt vezérkari főnök kijelentette, azért nincsenek forgatókönyvek, mert "akkor azért zárnák be" őket.
Hankó Balázs kezdeményezi az ELTE-botrányban érintett hallgató ösztöndíjának visszavonását
A mai napon Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter bejelentette, hogy kezdeményezi ösztöndíja visszavonását annak a Stipendium Hungaricum-hallgatónak, aki Palesztina-párti üzenetekkel megzavarta az izraeli professzor előadását.
Először jelent meg teljes terjedelmében az orosz álláspont a magyar sajtóban, interjút adott Lavrov orosz külügyminiszter az Ultrahangnak
