Vesztegzár
VAN CSAPATUNK!
A magyar labdarúgó-válogatott tegnap este Wolverhamptonban sok tekintetben sporttörténelmi győzelmet aratott Anglia ellen. A 4–0-s siker nem csupán a legnagyobb különbségű győzelem, amit a szigetországiak ellen idegenben valaha is arattunk, de az Évszázad mérkőzésénél (Anglia–Magyarország 3:6) is nagyobb arányú, amellyel az elmúlt kilencvennégy év legnagyobb vereségét mértük a futball őshazájának válogatottjára. Ám bármekkora, bármily’ világraszóló diadalt arattak is fiaink, az igazi örömünk ezen jócskán túlmutató: van csapatunk, méghozzá egy olyan csapat, amelyet minden magyar a magáénak érezhet. A futball pedig lassacskán végre visszakapaszkodik oda, ahol a magyar néplélekben mindig is állt: a legmagasabb polcra. Nem szakmai elemzés következik most még, bár természetesen azt sem mulasztjuk el. Lélekből fakadó gondolatok jönnek, amelyeket – Istenem, de jó ezt kimondani – a magyar foci, a magyar válogatott teljesítménye vált ki.
Vásárhelyi Miklós: „Utána elmentünk Péter Gáborért, majd Kádárért, és hármasban mentünk le Pócspetrire” – És elhozták a poklot a vallásos falunak
A pócspetri ügy vádlottjait csak a rendszerváltoztatás után mentették fel. A tárgyaláson szóba került Péter Gábor és más felelősök neve, de érdekes módon nem említették azt a Vásárhelyi Miklóst, aki akkor már az egyik legbefolyásosabb politikusnak, ideológusnak számított. Pedig saját maga is elmesélte, hogy egyenesen egy autóban utazott le Péter Gáborral, az ÁVH vezérével és a később szintén sok mindenből kimosdatott Kádár Jánossal Pócspetrire. A karhatalom rendet vágott, aztán jöhetett a per, amelynek végén kivégezték az állítólagos gyilkost. Vásárhelyi megírta, ahogyan előtte és utána is mindent, amit akartak Rákosiék.
Borvendég Zsuzsanna sorozata: Ábrányi Aurél hazarablása csak a kezdet volt – Gerő László és az Interag elképesztő története
Sok elképesztő pályafutást ismerünk az elmúlt századból, de Gerő Lászlóé még magyar szinten is elképesztő. Gerő volt a szovjet tisztek tolmácsa, aztán személyesen levezényelte az „átállt” Ábrányi Aurél hazarablását, később az Interag vezetője lett, hogy tiltott, ártalmas szereket hozzon be az országba a Shelltől. Utóbbi természetesen hálás volt, hogy Keleten még eladhatta a Nyugaton már betiltott szereket. Lopok, csalok, hazudok, vallotta magáról Gerő László, aki tényleg sebezhetetlennek tűnt.
A Háború és béke nem tananyag Ukrajnában - Tolsztoj a háborús uszító - Natasa Rosztova: Hát holmi németek vagyunk...?
Hát ezt is megértük: az ukrán kulturális (?) vezetés a héten kivette az iskolai tanrendből Tolsztoj Háborút és béke című művét, mert az dicsőíti az orosz hadsereget. Ezen nincs mit csodálkozni, hiszen például Puskin köztéri szobrai is áldozatául estek a háborúnak Ukrajnában. De ne ítéljünk hebehurgyán: Lev Nyikolajevics valóban dicsőíti az orosz hadsereget, de nem úgy, ahogy az ukránok gondolják. Persze mélységesen orosz - ez abból is látszik, hogy a monumentális orosz regény első mondata így szól: Eh bien, mon price. (Ez vicc volt.)
Péter Gábor felesége Gobbi Hilda szeretője volt? A rózsadombi orgiák, amelyekről városszerte suttogtak
Egy helyen, a Rózsadombon lakott az ÁVH-s belső kör Péter Gáborék uralkodásának idején. Volt társuk szerint focimeccsekre, meg a Gundelbe is együtt jártak, más forrás viszont azokról az orgiákról ír, amelyben Péter Gábor felesége, Simon Jolán mellett a régi barát, Gobbi Hilda is részt vett. A városi pletykák szerint a leszbikus Gobbi Simon Jolánnal is összeszűrte a levet. Az biztos, hogy a kommunista Gobbi segített az élettársának, Galgóczi Erzsébetnek elkészíteni azt az interjút, amelyet Péter Gáborral és a sokszor közbeszóló Simon Jolánnal készítettek. Más iratok szerint perverz, szélsőséges orgiákat folytattak a Katpolon, azaz a hírhedt Katonapolitikai Osztályon, ott a későbbi magvetős Kardos György vezetésével. Kardos szeretője, Mátay Florence szerint [aki ügynöke és játszótársa volt a tisztnek] a szexuális örömökhöz felhasználták egy volt katonatiszt feleségét is, aki talán így akarta megmenteni a férjét. Egy luciferi világ máig nehezen kibogozható szálai. Olyan történetek, amelyek a történelemkönyvekből szinte biztosan kimaradnak.
A megcsonkított ember balladája
„És akkor azt mondták, fasiszta. Fasiszta, ha a csonkításról beszél. Persze akkor is, ha nem, de akkor igazán, ha szólni mer. Mutogattak rá a gyerekek. „Nézd, ilyen egy náci”, mondta a szatyrát cipelő kövérkés anyuka. Hiába válaszolta, hogy nem az, hogy éppen, hogy ellenük is harcolt, már régen továbbmentek, mire elmondhatta volna. És akkor elnémult. És akkor inni kezdett újra. Inni és búsulni. Bámult kifelé a szürke lakótelep ablakán és a karjára gondolt. A lábára. Sokat sírt megint.” Publicisztika.
A Magyarok Istene lekacsintott a Puskás Arénára – Útinapló egy különleges győzelemről
Ha csak azt nézzük, hogy Magyarország–Anglia 1–0, akkor is nagy lehet az öröm. Ha azonban azt is figyelembe vesszük, hogy a Nemzeti Összetartozás Napján, június 4-én, a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján, közel negyvenezer gyermek előtt arattunk világraszóló diadalt, hatvan év után legyőzve a szigetországiakat, akkor egyértelmű, hogy ennek az egésznek van valami rendkívüli, szinte már égi üzenete. Különösen szerencsés, aki a helyszínen élhette át mindezt. Személyes élménybeszámoló következik.
Előbb megcsonkították, aztán öngyűlöletre nevelték a nemzetet – Borvendég Zsuzsanna írása Trianonról és a mérgező szocializmusról
Ma június 4-én van a nemzeti összetartozás napja. Nem írhatjuk, hogy ünnepeljük, mert annál még mindig fájóbb a seb. Borvendég Zsuzsanna tudományos alaposságú publicisztikájában nemcsak arról írt, hogy mit jelentett Trianon a magyar nemzet számára, hanem arról, hogy hogyan mélyítette a sebeket a kommunizmus, majd a szocializmus. Hiszen a főideológusok szerint egyrészt „bűnös nemzetként” amúgy is „megérdemeltük” az ország-csonkítást. Másrészt ez nekik amúgy sem jelentett túl sokat. De mégis élünk! És nem felejtünk.
„Mert nem lehet feledni, nem, soha, amíg magyar lesz és emlékezet…” – Mit üzen nekünk ma Trianon?
A magyarság történelmének legnagyobb kataklizmájára, a trianoni békediktátumra emlékezünk ma, június 4-én. Bár megmaradásunk szempontjából is fontos, hogy előre tekintsünk, fontos, hogy felemeljük a fejünk, azért egyetlen pillanatra se feledjük csodálatos költőnk, Juhász Gyula szavait: „mindig, mindig gondoljunk reá!”
Trianon – nem felejtünk, mert nem felejthetünk!
Ha eltemetjük a múltat, ha nem tudunk emlékezni s emlékeztetni, akkor nem fogjuk tudni a jövőt sem alakítani. Isten a történelem ura, sorsunkat kapjuk, de kapunk mellé ajándékba szabad akaratot, amely a döntés jogának hatalmába emel minket. Dönteni a jó és a rossz között azonban felelősség is egyben. A teremtett lény lehetőséget és jogot kapott arra, hogy alakítsa saját és közösségének jelenét és jövőjét. Mi magyarok vagyunk, mi magyarnak születtünk – ez a sorsunk. Ám a jövőnkről, ha elég okosak, kitartóak és bátrak vagyunk, akkor mi magunk dönthetünk. Ez a saját felelősségünk. Június 4-e van, a trianoni békediktátum évfordulója, a Nemzeti Összetartozás Napja. A magyarság golgotája, ugyanakkor a feltámadás lehetősége. Emlékezzünk és emlékeztessünk hát a mai napon arra, hogy mi, mindannyian egy vérből valók vagyunk; és arra is, hogy mi történhet akkor, ha restek vagy igénytelenek maradunk, ha félünk teli torokkal kiáltani: nem, nem, soha!
A rakéta diszkrét bája
A vörös-zöld német kormány annyira filantróp, hogy egyre több és egyre komolyabb fegyvereket küld Ukrajnának. Mintha „sok fegyver=sok béke” lenne a mottójuk. Béketárgyalásról, kompromisszumokról, tűzszünetről egy hang sem hallatszik Berlinből, Brüsszelből vagy Washington DC-ből.
Patyomkin-falu
Komoly meló volt tönkretenni a Jobbikot, de sikerült
Az ember elgondolkozik rajta, hogy valóban van-e még annyi a Jobbik sztorijában, hogy arról cikket írjon. A halottat mégsem illik rugdosni, bár ilyen kvalitású halottat mégis kellemes vegzálni. Hiszen teljesen nyilvánvaló, hogy különösen az elmúlt évek folyamataival – amit betetézett a választási kudarc – a Jobbik tönkretette saját magát. Szavazóit elvesztette, integritása megszűnt, tehetségtelen, másod- és harmadvonalbeli emberek irányítják vagy inkább próbálják irányítani ezt a gazdasági szervezetet, amit pártnak csúfolnak. Ám valamelyest mégis érdemes velük foglalkozni, egyetlen oknál fogva: náluk tényleg a legrosszabb feltételezések elképzelése fedi be a valóságot.
Mi Európa és a nyugati világ terve orosz győzelem esetére? Örök harag
A morál felsőbbrendűségének egyik kellemetlen következménye, hogy a moralisták nem készítenek terveket morál nélküli események bekövetkezésének esetére. Nyilván a világmindenség alapvető rendje elleni illiberális bűncselekményről van szó, de talán nem lényegtelen elgondolkozni azon, hogy mi lesz akkor, ha az oroszok győznek. A háborúnak a fegyvereken túl van szociológiája és pszichológiája is. Amerika hite szerint proxyháborút visel, az oroszok meg úgy tudják, hogy éppen egy kis honvédő háborúban vannak és éppen „felszabadítanak”. Nézzük meg, ebben a kontextusban mit remélhetünk!
Gyerekkori traumák és fényes karrierek: Kepes András és Szilágyi János is intézetbe került szüleik külkeres munkája alatt
Kepes András és Szilágyi János is tudja, hogy a kádergyerekek élete sem volt fenékig tejfel. Testvéreikkel együtt mindkettejüket intézetbe rakták, amikor kommunista apjuk külkeres szolgálatba ment. Kepes apja „spanyolos veterán” és a bolsevik-kommunista mozgalom sok országban megfordult kádere volt, Szilágyié meg egyenesen a Gazdasági Osztály vezetője. A gyerekeket is megbízhatónak tartották: Kepes már karrierje elején „sokat utazhatott” Dél-Amerikában, Szilágyi pedig már 1957-ben a Rádióhoz került. A múltra máshogy néznek vissza (már publikusan, a többit nyilván nem ismerhetjük). Kepes visszaemlékezése szerint a szüleit „kényszerítették” az „intézeti megoldásra”, Szilágyi János viszont máig haragszik rájuk.
Borvendég Zsuzsanna sorozata: Horn Gyulát „leszidták”, a Videoton feketelistára került – Mégis folytatódhatott a csempészés
A hidegháború idején a szovjetek és a keleti blokk igen nehezen jutottak hozzá a nyugati, tiltólistás termékekhez. Például a számítógépekhez. Ebben játszott kulcsszerepet a Videoton, amely egy időben az amerikaiak feketelistájára került. Később kiderült, hogy a Videoton az Elektromodult „fedezte”. Horn Gyulát kérdőre vonták, de igazából minden folytatódott tovább. Egy felmérés kimutatta, hogy az Amerikából Nyugat-Európába 1976 és 1981 között érkezett számítógépek fele a keleti blokkban kötött ki.Feltehetően ennek nagy részét Magyarország közvetítésével utaztatták át a vasfüggönyön, és ezzel az amerikai adminisztráció is tisztában volt. De az üzlet végül felülírta a politikát.
Árulások, arculköpések, hátbatámadások, vádaskodások és önleleplezések ellenzéki módra – és ezek akartak kormányozni...
Itt, a nemzeti oldalon kettős érzések munkálnak bennünk manapság. Egyfelől kifejezetten élvezetes nyomon követni mindazt, ami az ellenzéki térfélen a választások óta zajlik, másfelől viszont átfut rajtunk a dermesztő rémület már annak a gondolatától is, hogy ha más eredmény születik április 3-án, akkor – nem lévén más ellenzék – ezek az erők vezetnék most az országunkat.
Milyenné tette Amerika a világot egyedüli szuperhatalomként?
Az amerikai konzervatívoknak azt a kérdést is fel kell tenniük maguknak, hogy az USA szuperhatalmi teljesítménye milyennek bizonyult az elmúlt bő harminc évben. Ahogy azt is észre kellene venniük, hogy az USA már legalább tíz éve nem az egyetlen szuperhatalom; el kell viselnie, hogy Kína már érinthetetlen a számára, ahogy azt is, hogy Oroszország is visszaszerezte – legalábbis nagyhatalmi – státuszát a tízes évek közepére. De ezt Európának is észre kellene vennie.
Libsi? Libsevik? Libernyák?
Egyszer, még valamikor időszámításunk kezdete táján – de legalábbis jóval azelőtt, hogy a „Politikai Hobbista” nemhogy TV-műsor lett volna, hanem még magát a kifejezést sem alkottam meg – készítettem egy listát (már megint megy a listázás, tiszta nácizmus, mi?) azokból a szavakból, rövid leírással mindegyikhez, amiket a magukat liberálisnak vallókra manapság használunk. Azóta ráadásul születtek új kifejezések is, tehát bővült a lista; megérdemli, hogy szélesebb nyilvánosságot kapjon...
„A halálos ítéletet rájok!” – Így követelte Gimes Miklós a mártír Donáth György kivégzését
„Elég volt! Mi vagy ők! Valamelyikünknek pusztulnia kell. [...] A halálos ítéletet rájok!” – ezt követelte Gimes Miklós propagandista 1947 tavaszán, azután, hogy a szovjetek elrabolták a kisgazda-vezető Kovács Bélát, majd letartóztatták a Magyar Közösség-ügy „résztvevőit”. Ez volt a Rákosi-diktatúra egyik legsötétebb koncepciós pere. Bár Gimes azt harsogta, hogy mind a tizenhárom vádlott pusztuljon, végül Donáth Györgyöt végezték ki, aki szinte mindent magára vállalt. Az uszító-propagandában a későbbi „nagyimrések” játszották a vezető szerepet. Vásárhelyi Miklós, az említett Gimes, a ma is aktív Kende Péter, Erdős Péter vagy éppen Méray Tibor. Igaz, Kende legalább később elismerte Donáth bátorságát. Maga Gimes később a Rajkék elleni koncepciós ügyet is ünnepelte, majd további harcra buzdított. Miért is tekintenénk őt mártírnak vagy még szélsőségesebben „vértanúnak”?
Borvendég Zsuzsanna sorozata: Hargitai György és az Apró–Dobrev-klán – Amikor a történész munkáját az oknyomozó Huth Gergely „folytatta”
Hargitai György pályafutása remek példája annak, hogyan is emelkedtek fel a rendszerváltoztatás előtt, alatt és után azok az „üzletemberek”, akik mögött ott állt a hálózat vagy konkrétan az Apró–Dobrev-klán. Hargitai „másodvirágzása” 2002 után érkezett el. Akkor, amikor a klán hatalomra került. Hargitai a hetvenes–nyolcvanas években Apró Piroskával együtt a Videoton/Vidimpex igazgatóságának tagja volt, majd a kilencvenes években azokkal a bolgár körökkel is üzletelt, akik az Apró–Dobrev házaspár segítségével jutottak be a magyar piacokra. Petar Dobrev a bolgár Izotimpex (a Videoton bolgár megfelelője) egyik vezetője volt, vagyis titkosszolgálati kötődése kevéssé megkérdőjelezhető. Az egykori szovjet, magyar és bolgár kommunista állambiztonság hálózatával megtámogatva Hargitai sikeresen konvertálta át helyzeti előnyét valóságos tőkévé. Mindebben nemcsak az Apró–Dobrev házaspár volt a partnere, de maga Apró Antal is, a Kádár-rendszer szürke eminenciása, az ötvenhatos megtorlások egyik irányítója, akivel a kilencvenes évek elején közösen alapítottak biztonsági céget Magyarországon. Hargitai György elképesztő karrierjét egy fiatal oknyomozó újságíró, Huth Gergely mutatta be annak idején a Magyar Nemzetben. Évekkel később Borvendég Zsuzsanna pedig kikutatta és megírta a pályafutás elejét.
„Hazánk valódi úttörővé vált az európai reneszánsz megteremtésében!” (Videók!)
Molnár Tamás profetikus éleslátással írta le, hogyan szállta meg az Egyesült Államok kulturális értelemben Európát – hangsúlyozta Békés Márton az Európa zárójelben című könyv bemutatóján. Hidvéghi Balázs pedig kiemelte, hogy a nyugat-európai elit napjainkban hipnotizált módon követi az amerikai mintákat, amit alátámaszt az az elképesztő látlelet is, hogy a politikusok és a bürokraták két egyre kevésbé megkülönböztethető csoportot alkotnak – ahogyan erre Molnár Tamás már több évtizede rávilágított.
Borvendég Zsuzsanna sorozata: Hargitai Györgyék története durvább, mint egy hidegháborús kémfilm – Csak ne a magyar állam állta volna
A Videotont, mint a Szovjetunió egyik legfontosabb szállítóját, elsősorban a Waltham és a vele kapcsolatban álló kereskedők látták el a COCOM-listás termékekkel, és a cég tevékenysége szemet szúrt a nyugatnémet elhárításnak is. De hiába, a Walthamot vezető Hargitai György még számukra is érinthetetlen volt. Szökés, majd visszatérés, CIA, KGB, magyar és nyugatnémet titkosszolgálat – ez a történet izgalmasabb, mint egy krimi. Kár, hogy a valóság volt; Magyarország rengeteget veszített ezekkel az üzletekkel, és közben felemelkedett az egyik legsötétebb hátterű mindenes: az említett Hargitai.Ajánljuk még
A walesi labdarúgó-szövetség felszólította a FIFA-t, hogy engedje az LMBTQ-propagandát
A FIFA-világbajnokság első napjaiban – mint várni is lehetett – több szurkolót megszólítottak a biztonsági őrök, akik szivárványszínű vagy szivárvány mintájú ruhákat vagy kiegészítőket viseltek. De ez már nem marad így sokáig: a walesi labdarúgó-szövetség felszólította a FIFA-t, hogy lépjen közbe, és állítsa le az ilyen beavatkozásokat.
Szentkirályi András kollégánkat január 2-án helyezik örök nyugalomra
Nemrégiben elhunyt kollégánk, Szentkirályi András „Golyó” temetésére 2023. január 2-án délelőtt, 11 órától kerül sor, az Új Köztemető 53. parcellájánál.
Dollárbaloldal – A CIA-ig érnek a szálak
A baloldal választási kampányát a tengerentúlról milliárdokkal támogató Action for Democracy kapcsolatrendszere egészen az amerikai titkosszolgálatig, a CIA-ig ér – derül ki abból a jelentésből, amelyet a nemzetbiztonsági bizottság szerdán tett közzé. A jelek szerint az amerikaiak által támogatott kör kulcsszereplője a Bajnai Gordon, illetve a Ficsor Ádám nevével fémjelzett DatAdat-csoport, amely gyakorlatilag az ellenzéki kampányt lebonyolította – írja az Origo.
Závecz: csökkent a Fidesz támogatottsága, és nagyot romlott a közhangulat
A ZRI Závecz Research Intézet november közepi felmérése szerint miközben a Fidesz idén májusban minden idők legmagasabb támogatottságát érte el, hiszen a felnőtt népesség 46 százaléka állt mögöttük, azóta viszont jelentős veszteségeket szenvedtek: szeptemberben 37 százalékon, most pedig már csak 33 százalékon állnak.
