Vesztegzár
Az elvtárs, aki ott sem volt: Faludy György Pócspetri kapcsán Déry Tiborra húzta a vizes lepedőt, de saját szerepéről „elfeledkezett”
Kevesen tudják ma már, de a hírhedt Pócspetri koncepciós ügy idején Déry Tibor is a „gyilkos faluban” járt. Előbb riportot írt a Csillagba, majd novellát a legújabb novelláskötetébe. Faludy György mind önéletrajzi művében, mint interjújában kritizálta Déryt, aki szerinte tényleg elhitte a nyilvánvalóan kitalált vádat. Faludy azt is leírta, hogy ő is ott volt a tárgyaláson, de arra nem tért ki, mit csinált. Pedig a Népszavában Mindszenty Józseffel kapcsolatban több lejárató, uszító cikket írt, és nyilván a Pócspetri ügyről is ő tudósított. Ezt erősíti, hogy „f. gy.” monogrammal megjelent a Népszavában egy sötét cikk, amit nyilvánvalóan ő írt. De miért nem beszélt róla később? És miért nem említette 1993-ban a hozzá hasonlóan szintén SZDSZ-es Vásárhelyi Miklós szerepét? Talán mert a rég halott Déry tökéletes volt bűnbaknak.
Borvendég Zsuzsanna sorozata: Gerő László az összes csalást és visszaélést megúszta, végül Ábrányi Aurél elrablása miatt tartoztatták le
Sok elképesztő pályafutást ismerünk az elmúlt századból, de Gerő Lászlóé még magyar szinten is kiemelkedő. Gerő volt szovjet tisztek tolmácsa, aztán személyesen levezényelte az „átállt” Ábrányi Aurél hazarablását, majd később az Interag vezetője lett, hogy Nyugaton tiltott, ártalmas szereket hozzon be az országba a Shelltől. Hatalmas összegekkel károsították meg Magyarországot, közben benne voltak sok sötét ügyben. Lopok, csalok, hazudok – vallotta magáról Gerő László, aki tényleg sebezhetetlennek tűnt. Végül Ábrányi elrablása miatt került – sajnos csak rövid időre – az osztrák rácsok mögé. Gerő története, 2. rész.
Nemcsak az öt kommunistát temették el 1989. június 16-án, de a rendszerváltás lehetőségét is – Amikor beköszöntött a békés átmentés kora
1989. június 16-án újratemettek öt kommunistát. A hatodik koporsó üres volt, az szimbolizálta a többi hőst és mártírt. Maga az esemény a megbékélés, a békés átmenet és békés átmentés kulcspillanata lett. És teszt is volt: megnézték, mit szól a magyar társadalom, az értelmiség ahhoz, ha ezt is megpróbálják „lenyúlni” a kommunisták. Ez a nap erősítette meg a békés átmenet üzenetét és sikerét, ami után jöhetett a valódi cél: a békés átmentés és a még békésebb átállás, átállítás. Cikkünkben bemutatjuk, miért látjuk ezt gyásznapnak, azzal együtt, hogy Rácz Sándor és Orbán Viktor bátor beszédével alaposan felrúgta az eredeti forgatókönyvet. És akkor miért gyásznap? Mert működött az elmejáték, az ellentétpárokra épülő világképre felhúzott üzenet: a fejekben a békés átmenet ellentéte csak a véres forradalom lehetett. Pedig voltak, lehettek volna azért árnyalatok.
VAN CSAPATUNK!
A magyar labdarúgó-válogatott tegnap este Wolverhamptonban sok tekintetben sporttörténelmi győzelmet aratott Anglia ellen. A 4–0-s siker nem csupán a legnagyobb különbségű győzelem, amit a szigetországiak ellen idegenben valaha is arattunk, de az Évszázad mérkőzésénél (Anglia–Magyarország 3:6) is nagyobb arányú, amellyel az elmúlt kilencvennégy év legnagyobb vereségét mértük a futball őshazájának válogatottjára. Ám bármekkora, bármily’ világraszóló diadalt arattak is fiaink, az igazi örömünk ezen jócskán túlmutató: van csapatunk, méghozzá egy olyan csapat, amelyet minden magyar a magáénak érezhet. A futball pedig lassacskán végre visszakapaszkodik oda, ahol a magyar néplélekben mindig is állt: a legmagasabb polcra. Nem szakmai elemzés következik most még, bár természetesen azt sem mulasztjuk el. Lélekből fakadó gondolatok jönnek, amelyeket – Istenem, de jó ezt kimondani – a magyar foci, a magyar válogatott teljesítménye vált ki.
Vásárhelyi Miklós: „Utána elmentünk Péter Gáborért, majd Kádárért, és hármasban mentünk le Pócspetrire” – És elhozták a poklot a vallásos falunak
A pócspetri ügy vádlottjait csak a rendszerváltoztatás után mentették fel. A tárgyaláson szóba került Péter Gábor és más felelősök neve, de érdekes módon nem említették azt a Vásárhelyi Miklóst, aki akkor már az egyik legbefolyásosabb politikusnak, ideológusnak számított. Pedig saját maga is elmesélte, hogy egyenesen egy autóban utazott le Péter Gáborral, az ÁVH vezérével és a később szintén sok mindenből kimosdatott Kádár Jánossal Pócspetrire. A karhatalom rendet vágott, aztán jöhetett a per, amelynek végén kivégezték az állítólagos gyilkost. Vásárhelyi megírta, ahogyan előtte és utána is mindent, amit akartak Rákosiék.
Borvendég Zsuzsanna sorozata: Ábrányi Aurél hazarablása csak a kezdet volt – Gerő László és az Interag elképesztő története
Sok elképesztő pályafutást ismerünk az elmúlt századból, de Gerő Lászlóé még magyar szinten is elképesztő. Gerő volt a szovjet tisztek tolmácsa, aztán személyesen levezényelte az „átállt” Ábrányi Aurél hazarablását, később az Interag vezetője lett, hogy tiltott, ártalmas szereket hozzon be az országba a Shelltől. Utóbbi természetesen hálás volt, hogy Keleten még eladhatta a Nyugaton már betiltott szereket. Lopok, csalok, hazudok, vallotta magáról Gerő László, aki tényleg sebezhetetlennek tűnt.
A Háború és béke nem tananyag Ukrajnában - Tolsztoj a háborús uszító - Natasa Rosztova: Hát holmi németek vagyunk...?
Hát ezt is megértük: az ukrán kulturális (?) vezetés a héten kivette az iskolai tanrendből Tolsztoj Háborút és béke című művét, mert az dicsőíti az orosz hadsereget. Ezen nincs mit csodálkozni, hiszen például Puskin köztéri szobrai is áldozatául estek a háborúnak Ukrajnában. De ne ítéljünk hebehurgyán: Lev Nyikolajevics valóban dicsőíti az orosz hadsereget, de nem úgy, ahogy az ukránok gondolják. Persze mélységesen orosz - ez abból is látszik, hogy a monumentális orosz regény első mondata így szól: Eh bien, mon price. (Ez vicc volt.)
Péter Gábor felesége Gobbi Hilda szeretője volt? A rózsadombi orgiák, amelyekről városszerte suttogtak
Egy helyen, a Rózsadombon lakott az ÁVH-s belső kör Péter Gáborék uralkodásának idején. Volt társuk szerint focimeccsekre, meg a Gundelbe is együtt jártak, más forrás viszont azokról az orgiákról ír, amelyben Péter Gábor felesége, Simon Jolán mellett a régi barát, Gobbi Hilda is részt vett. A városi pletykák szerint a leszbikus Gobbi Simon Jolánnal is összeszűrte a levet. Az biztos, hogy a kommunista Gobbi segített az élettársának, Galgóczi Erzsébetnek elkészíteni azt az interjút, amelyet Péter Gáborral és a sokszor közbeszóló Simon Jolánnal készítettek. Más iratok szerint perverz, szélsőséges orgiákat folytattak a Katpolon, azaz a hírhedt Katonapolitikai Osztályon, ott a későbbi magvetős Kardos György vezetésével. Kardos szeretője, Mátay Florence szerint [aki ügynöke és játszótársa volt a tisztnek] a szexuális örömökhöz felhasználták egy volt katonatiszt feleségét is, aki talán így akarta megmenteni a férjét. Egy luciferi világ máig nehezen kibogozható szálai. Olyan történetek, amelyek a történelemkönyvekből szinte biztosan kimaradnak.
A megcsonkított ember balladája
„És akkor azt mondták, fasiszta. Fasiszta, ha a csonkításról beszél. Persze akkor is, ha nem, de akkor igazán, ha szólni mer. Mutogattak rá a gyerekek. „Nézd, ilyen egy náci”, mondta a szatyrát cipelő kövérkés anyuka. Hiába válaszolta, hogy nem az, hogy éppen, hogy ellenük is harcolt, már régen továbbmentek, mire elmondhatta volna. És akkor elnémult. És akkor inni kezdett újra. Inni és búsulni. Bámult kifelé a szürke lakótelep ablakán és a karjára gondolt. A lábára. Sokat sírt megint.” Publicisztika.
A Magyarok Istene lekacsintott a Puskás Arénára – Útinapló egy különleges győzelemről
Ha csak azt nézzük, hogy Magyarország–Anglia 1–0, akkor is nagy lehet az öröm. Ha azonban azt is figyelembe vesszük, hogy a Nemzeti Összetartozás Napján, június 4-én, a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján, közel negyvenezer gyermek előtt arattunk világraszóló diadalt, hatvan év után legyőzve a szigetországiakat, akkor egyértelmű, hogy ennek az egésznek van valami rendkívüli, szinte már égi üzenete. Különösen szerencsés, aki a helyszínen élhette át mindezt. Személyes élménybeszámoló következik.
Előbb megcsonkították, aztán öngyűlöletre nevelték a nemzetet – Borvendég Zsuzsanna írása Trianonról és a mérgező szocializmusról
Ma június 4-én van a nemzeti összetartozás napja. Nem írhatjuk, hogy ünnepeljük, mert annál még mindig fájóbb a seb. Borvendég Zsuzsanna tudományos alaposságú publicisztikájában nemcsak arról írt, hogy mit jelentett Trianon a magyar nemzet számára, hanem arról, hogy hogyan mélyítette a sebeket a kommunizmus, majd a szocializmus. Hiszen a főideológusok szerint egyrészt „bűnös nemzetként” amúgy is „megérdemeltük” az ország-csonkítást. Másrészt ez nekik amúgy sem jelentett túl sokat. De mégis élünk! És nem felejtünk.
„Mert nem lehet feledni, nem, soha, amíg magyar lesz és emlékezet…” – Mit üzen nekünk ma Trianon?
A magyarság történelmének legnagyobb kataklizmájára, a trianoni békediktátumra emlékezünk ma, június 4-én. Bár megmaradásunk szempontjából is fontos, hogy előre tekintsünk, fontos, hogy felemeljük a fejünk, azért egyetlen pillanatra se feledjük csodálatos költőnk, Juhász Gyula szavait: „mindig, mindig gondoljunk reá!”
Trianon – nem felejtünk, mert nem felejthetünk!
Ha eltemetjük a múltat, ha nem tudunk emlékezni s emlékeztetni, akkor nem fogjuk tudni a jövőt sem alakítani. Isten a történelem ura, sorsunkat kapjuk, de kapunk mellé ajándékba szabad akaratot, amely a döntés jogának hatalmába emel minket. Dönteni a jó és a rossz között azonban felelősség is egyben. A teremtett lény lehetőséget és jogot kapott arra, hogy alakítsa saját és közösségének jelenét és jövőjét. Mi magyarok vagyunk, mi magyarnak születtünk – ez a sorsunk. Ám a jövőnkről, ha elég okosak, kitartóak és bátrak vagyunk, akkor mi magunk dönthetünk. Ez a saját felelősségünk. Június 4-e van, a trianoni békediktátum évfordulója, a Nemzeti Összetartozás Napja. A magyarság golgotája, ugyanakkor a feltámadás lehetősége. Emlékezzünk és emlékeztessünk hát a mai napon arra, hogy mi, mindannyian egy vérből valók vagyunk; és arra is, hogy mi történhet akkor, ha restek vagy igénytelenek maradunk, ha félünk teli torokkal kiáltani: nem, nem, soha!
A rakéta diszkrét bája
A vörös-zöld német kormány annyira filantróp, hogy egyre több és egyre komolyabb fegyvereket küld Ukrajnának. Mintha „sok fegyver=sok béke” lenne a mottójuk. Béketárgyalásról, kompromisszumokról, tűzszünetről egy hang sem hallatszik Berlinből, Brüsszelből vagy Washington DC-ből.
Patyomkin-falu
Komoly meló volt tönkretenni a Jobbikot, de sikerült
Az ember elgondolkozik rajta, hogy valóban van-e még annyi a Jobbik sztorijában, hogy arról cikket írjon. A halottat mégsem illik rugdosni, bár ilyen kvalitású halottat mégis kellemes vegzálni. Hiszen teljesen nyilvánvaló, hogy különösen az elmúlt évek folyamataival – amit betetézett a választási kudarc – a Jobbik tönkretette saját magát. Szavazóit elvesztette, integritása megszűnt, tehetségtelen, másod- és harmadvonalbeli emberek irányítják vagy inkább próbálják irányítani ezt a gazdasági szervezetet, amit pártnak csúfolnak. Ám valamelyest mégis érdemes velük foglalkozni, egyetlen oknál fogva: náluk tényleg a legrosszabb feltételezések elképzelése fedi be a valóságot.
Mi Európa és a nyugati világ terve orosz győzelem esetére? Örök harag
A morál felsőbbrendűségének egyik kellemetlen következménye, hogy a moralisták nem készítenek terveket morál nélküli események bekövetkezésének esetére. Nyilván a világmindenség alapvető rendje elleni illiberális bűncselekményről van szó, de talán nem lényegtelen elgondolkozni azon, hogy mi lesz akkor, ha az oroszok győznek. A háborúnak a fegyvereken túl van szociológiája és pszichológiája is. Amerika hite szerint proxyháborút visel, az oroszok meg úgy tudják, hogy éppen egy kis honvédő háborúban vannak és éppen „felszabadítanak”. Nézzük meg, ebben a kontextusban mit remélhetünk!
Gyerekkori traumák és fényes karrierek: Kepes András és Szilágyi János is intézetbe került szüleik külkeres munkája alatt
Kepes András és Szilágyi János is tudja, hogy a kádergyerekek élete sem volt fenékig tejfel. Testvéreikkel együtt mindkettejüket intézetbe rakták, amikor kommunista apjuk külkeres szolgálatba ment. Kepes apja „spanyolos veterán” és a bolsevik-kommunista mozgalom sok országban megfordult kádere volt, Szilágyié meg egyenesen a Gazdasági Osztály vezetője. A gyerekeket is megbízhatónak tartották: Kepes már karrierje elején „sokat utazhatott” Dél-Amerikában, Szilágyi pedig már 1957-ben a Rádióhoz került. A múltra máshogy néznek vissza (már publikusan, a többit nyilván nem ismerhetjük). Kepes visszaemlékezése szerint a szüleit „kényszerítették” az „intézeti megoldásra”, Szilágyi János viszont máig haragszik rájuk.
Borvendég Zsuzsanna sorozata: Horn Gyulát „leszidták”, a Videoton feketelistára került – Mégis folytatódhatott a csempészés
A hidegháború idején a szovjetek és a keleti blokk igen nehezen jutottak hozzá a nyugati, tiltólistás termékekhez. Például a számítógépekhez. Ebben játszott kulcsszerepet a Videoton, amely egy időben az amerikaiak feketelistájára került. Később kiderült, hogy a Videoton az Elektromodult „fedezte”. Horn Gyulát kérdőre vonták, de igazából minden folytatódott tovább. Egy felmérés kimutatta, hogy az Amerikából Nyugat-Európába 1976 és 1981 között érkezett számítógépek fele a keleti blokkban kötött ki.Feltehetően ennek nagy részét Magyarország közvetítésével utaztatták át a vasfüggönyön, és ezzel az amerikai adminisztráció is tisztában volt. De az üzlet végül felülírta a politikát.
Árulások, arculköpések, hátbatámadások, vádaskodások és önleleplezések ellenzéki módra – és ezek akartak kormányozni...
Itt, a nemzeti oldalon kettős érzések munkálnak bennünk manapság. Egyfelől kifejezetten élvezetes nyomon követni mindazt, ami az ellenzéki térfélen a választások óta zajlik, másfelől viszont átfut rajtunk a dermesztő rémület már annak a gondolatától is, hogy ha más eredmény születik április 3-án, akkor – nem lévén más ellenzék – ezek az erők vezetnék most az országunkat.
Milyenné tette Amerika a világot egyedüli szuperhatalomként?
Az amerikai konzervatívoknak azt a kérdést is fel kell tenniük maguknak, hogy az USA szuperhatalmi teljesítménye milyennek bizonyult az elmúlt bő harminc évben. Ahogy azt is észre kellene venniük, hogy az USA már legalább tíz éve nem az egyetlen szuperhatalom; el kell viselnie, hogy Kína már érinthetetlen a számára, ahogy azt is, hogy Oroszország is visszaszerezte – legalábbis nagyhatalmi – státuszát a tízes évek közepére. De ezt Európának is észre kellene vennie.
Libsi? Libsevik? Libernyák?
Egyszer, még valamikor időszámításunk kezdete táján – de legalábbis jóval azelőtt, hogy a „Politikai Hobbista” nemhogy TV-műsor lett volna, hanem még magát a kifejezést sem alkottam meg – készítettem egy listát (már megint megy a listázás, tiszta nácizmus, mi?) azokból a szavakból, rövid leírással mindegyikhez, amiket a magukat liberálisnak vallókra manapság használunk. Azóta ráadásul születtek új kifejezések is, tehát bővült a lista; megérdemli, hogy szélesebb nyilvánosságot kapjon...
„A halálos ítéletet rájok!” – Így követelte Gimes Miklós a mártír Donáth György kivégzését
„Elég volt! Mi vagy ők! Valamelyikünknek pusztulnia kell. [...] A halálos ítéletet rájok!” – ezt követelte Gimes Miklós propagandista 1947 tavaszán, azután, hogy a szovjetek elrabolták a kisgazda-vezető Kovács Bélát, majd letartóztatták a Magyar Közösség-ügy „résztvevőit”. Ez volt a Rákosi-diktatúra egyik legsötétebb koncepciós pere. Bár Gimes azt harsogta, hogy mind a tizenhárom vádlott pusztuljon, végül Donáth Györgyöt végezték ki, aki szinte mindent magára vállalt. Az uszító-propagandában a későbbi „nagyimrések” játszották a vezető szerepet. Vásárhelyi Miklós, az említett Gimes, a ma is aktív Kende Péter, Erdős Péter vagy éppen Méray Tibor. Igaz, Kende legalább később elismerte Donáth bátorságát. Maga Gimes később a Rajkék elleni koncepciós ügyet is ünnepelte, majd további harcra buzdított. Miért is tekintenénk őt mártírnak vagy még szélsőségesebben „vértanúnak”?Ajánljuk még
Exkluzív: a kerepesi polgármester a hivatal pénzén vásárolt lőszert az önvédelmi fegyverébe
A PS exkluzív információja szerint a a helyi polgármester kerepesi önkormányzat számlájára vásárolt lőszert saját önvédelmi fegyveréhez. Szabályt szegett, ám ez több, mint szabályszegés, megállapított törvénysértés.
Méltatlanul volt visszafogott a Vatikán Orbán Viktor látogatása kapcsán
Azt nem feltételeznénk, hogy Rómában elirigyelték volna a budapesti békecsúcsot, mégis alaposabban igyekeztünk utánanézni, hol lehetnek az ellentétek.
Klára néni most Nagy Feró ellen hergel
Gyurcsány politika nélkül csak egy unalmas bácsika
Az Öt csatornának adott interjút Gyurcsány Ferenc.
