Vesztegzár
„Az Örökkévalóság szempontjából nem létezik Isten háta mögötti hely” – PS-exkluzív Mező Arnold református lelkésszel (1. rész)
A tavaszi szünetben többnapos túrán vettünk részt az Aggteleki-karszton. Húsvéthétfőn betértünk a jósvafői református gyülekezet istentiszteletére, amelyet Mező Arnold lelkész tartott és ő mondta az ünnepi szentbeszédet is. Katolikusként is mélyen megérintett az a lelkiség, amely Mező Arnold református lelkészből áradt. Néhány hosszabb telefonbeszélgetés után egyértelművé vált, hogy egy nagyinterjú keretén belül érdemes közkinccsé tenni a lelkész úr gondolatait, világlátását, örömeit és üzeneteit, mindannyiunk épülésére, megerősítésére. Hosszú beszélgetésünk első része következik.
Kadirov királysága
Miért harcolnak ennyire lelkesen a csecsenek az orosz-ukrán háborúban, a hazájuktól távol? Miért fogadott hűséget Kadirov Putyinnak? Egyáltalán miért vesznek részt Putyin mellett a háborúban azok a csecsenek, akik nemrég két függetlenségi háborút is vívtak az Orosz Föderáció ellen? Kővári László, a PestiSrácok.hu történész vendégszerzője válaszol.
„Csak együtt!” – A jól hangzó mottó nem csupán szólam a válogatottnál és ennek kulcsszerepe van a sikerekben
Miközben a klubcsapatok háza táján javában zajlik az élet, a Ferencváros például a héten már megkezdi Bajnokok Ligája-szereplését, addig válogatott szinten beköszöntött a nyári szünet a futballban is. Nemzeti tizenegyünk is csak szeptemberben lép legközelebb majd pályára. A Nemzetek Ligája-szereplés értékelése mellett írásunkban egy kicsit tágabb összefüggéseiben is igyekszünk górcső alá venni a nemzeti együttes jelenét és lehetséges jövőjét.
Kánikula, aszály és infláció kísér minket a sivatagba
Azzal kezdődött, hogy kiszárad a Pó, és aggódhatunk a parmezán sajtért. Aztán sorban jöttek a cikkek a magyarországi súlyos aszályról, és ez esetben még inkább van miért aggódnunk, mert parmezán nélkül még csak-csak ellehetünk valahogy, de víz és gabona nélkül a döglesztő kánikulában már jóval körülményesebb az élet. Ha nem helyezzük vissza a régi szellemi alapokra a mezőgazdaságunkat, akkor záros időn belül elfelejthetjük az Alföldet mint gabonatermő vidéket, aztán jön mellé a többi tájunk is. Elő a turbánokkal, tevére, magyar!
Borvendég Zsuzsanna sorozata: A Magyar Újságírók Országos Szövetsége és az „érzékenyítés”
A Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) már 1946-ban, az alakuló ülésen tagja lett a szovjet titkosszolgálatok által irányított Nemzetközi Újságíró Szervezetnek (NÚSZ). A nyílt és uszító propagandát közvetítő, a kommunisták aktuális ellenségképét megjelenítő és ellenük hergelő pártközeli újságírók minden képzeletet alulmúló működéséről bőven olvashattak már Mező Gábor cikkeiben (például Vásárhelyi Miklós kapcsán). 1956 után ezt az alpári és erkölcsi tartást nélkülöző stílust kifinomultabb és ezáltal hatékonyabb módszerek váltották fel. Ahogy a hamis gulyás langymeleg léje eltöltötte a pocakokat, úgy fertőzte a tiszta gondolkodást a szakmai köntösbe csomagolt, igényes és színvonalas hangnemben megjelenített manipuláció.
Csobánc: a magyar szabadság jelképe a Balaton-felvidéken
Bár Eger, Kőszeg vagy éppen Buda várának történetei – joggal – a legbecsesebb lapjait foglalják el a dicső magyar históriának, méltatlanul kevés szó esik egy kicsiny Balaton-felvidéki erődítményről, Csobánc váráról. Holott története nem nélkülözi sem a hátborzongató, sem a tragikus, sem pedig a dicsőséges elemeket. A vár históriája annyira magával ragadó, hogy Kisfaludy Sándort, Eötvös Károlyt és Jókait is megihlette. A Csobánc hegyén, a Balaton közvetlen szomszédságában elhelyezkedő vár fontos szerepet játszott a török ellen vívott végvári harcokban, a magyar szempontból legdicsőségesebb esemény mégis a Rákóczi-szabadságharc idejére esett.
Harminckét év után az egykori baloldalnak végleg leáldozott
Tegye fel a kezét, aki közepesen vagy akár egészen minimálisan is megdöbbent a múlt vasárnapi, időközi választások eredményein. Az átlagosnál nem csak azért volt mindez érdekesebb, mert lassan 3 hónappal az országgyűlési választások után rendezték meg, de rátett egy lapáttal, hogy az egészségügyi veszélyhelyzet miatt akár éves szintekben mérhető képviselő- vagy polgármesterhiány elszenvedői voltak bizonyos önkormányzatok. És különösebben nem kell dobszónak megelőznie a végeredményt, hiszen mindenki értesülhetett róla: fölényes, egészen elképesztően fölényes kormánypárti siker született.
Új magyar rendszámok – Biztosan ilyen formában volt erre szükség?
Mint az immár bő egy éve ismert, egy 2021 júniusában hozott kormányrendelet értelmében 2022. július 1-jétől megváltozik a magyar forgalmi rendszámok formátuma. Érdekesség, hogy ismét 32 év elteltével történik e téren váltás, hiszen éppen ennyi ideig osztották a két betűből és négy számból álló táblákat 1958 és 1990 között, és most már láthatjuk, hogy a három betűből és három számból képzett „rendszerváltó” rendszámoknak is éppen ennyi idő jutott – a különbség csak annyi, hogy a kilencvenes évekkel ellentétben most nem lesz kötelező az azonosítók cseréje. Sokan felkapták a fejüket a hírre, ugyanis az intézkedés szükségszerűsége vitatható, ráadásul nem aratott osztatlan sikert azok körében sem, akik szélesebb rálátással bírnak a rendszámok világára. Ha el is fogadjuk, hogy július elsejétől egy egészen más világ jön rendszámfronton, azért még érdemes lehet némi kritikát megfogalmazni – erre vállalkozunk a következőkben.
„Sötétséget árasztanak mint a tintahal [...] sötétségbe gubóznak, mint a hernyó” – Déry Tibor kommunista „fajelmélete” Pócspetriről
Kevesen tudják, hogy Déry Tibor is nagy szerepet vállalt abban a lejáratásban, amelyet a pócspetri koncepciós üggyel párhuzamosan épített fel a kommunista propaganda. Déry Tibor már a Péter Gáborral odautazó Vásárhelyi Miklós után érkezett a faluba, előbb vállalhatatlan [de Rákosiéknak nyilván nagyon is tetsző] riporttal jelentkezett a Csillagban, majd egy novellát is írt. Utóbbi ma is olvasható – mindenféle lábjegyzet, értelmezés nélkül. „Sötétséget árasztanak magukból, mint a tintahal, sötétségbe gubóznak, mint a hernyó. Nem a nézeteikkel antidemokratikusak, hanem az exisztenciájukkal” – írta Déry a falu vallásos lakóiról, majd az igazi bűnöst is megnevezte: természetesen a plébánost. De nem ő, hanem a vallás, a hit volt az eszme legnagyobb ellensége, és Déry elvégezte a feladatát: „S véletlen-e az, hogy minden, ami aznap – s jóval előbb is – a faluban történik, minden a templomból indul el egyenesen a bűn felé?” – tette fel az álkérdését.
Borvendég Zsuzsanna sorozata: Terroristaképzés, fedőcégek, szoftverkereskedelem és persze propaganda – A KGB-s hátterű Nemzetközi Újságíró Szervezet története
Kevesen sejtették, mekkora birodalom épült fel azután, hogy 1946-ban Koppenhágában létrehozták a Nemzetközi Újságíró Szervezetet (NÚSZ), amelyhez a szovjet megszállási övezet országainak újságírói mellett a legtöbb nyugat-európai újságíró-szövetség is csatlakozott. Hosszútávon természetesen nem lehetett fenntartani a semlegesség látszatát, különösen úgy, hogy a vezetőség tagjai szinte kivétel nélkül kommunista párttagok voltak. A feszültség már az alakuló ülésen megjelent, és 1950-re a demokratikus gondolkodású újságírók elhagyták a szervezetet. Innentől kezdve a NÚSZ nyíltan a Szovjetunió egyik frontszervezetének számított, feladatait közvetlenül a Szovjetunióból kapta. Idővel a prágai központjukból hatalmas céghálót építettek fel. Terrorizmus, szoftverkereskedelem, különböző fedővállalatok és persze a hírszerzés.
Sokkolta az ellenzéket a vármegye és a főispán kifejezés felbukkanása a magyar joganyagban
A rendszerváltás után is volt egy hasonló javaslata az Antall-kormánynak, de azt is akkora balliberális hiszti követte, hogy a végső változatba már nem kerültek be a magyar múltból származó ilyen kifejezések.
Marco Rossi a magyar „futballszakma” valóra vált rémálma
A sikert nem kell megmagyarázni, a kudarcot pedig nem lehet – így szól Buzánszky Jenő híres mondása. Mezey György, a magyar futball legtekintélyesebb élő tudora most maga írta le ennek ellenkezőjét, ami egyben a magyar foci félévszázados mélyrepülésének szellemi háttere: a kudarcot nem kell megmagyarázni, a sikert pedig nem lehet. Abban az országban, ahol máig nem magyarázta meg senki, miért kellett eltérni a bevált, szervesen kifejlődött saját futballkultúránktól, hogy helyette néhány évente más európai futballkultúrákat másoljunk bénán és főleg sikertelenül. Ebben az országban most a futball doktora is érzi, hogy meg kéne magyarázni Marco Rossi csodatételét. Érzi, de sikerülni már neki sem fog.
Az elvtárs, aki ott sem volt: Faludy György Pócspetri kapcsán Déry Tiborra húzta a vizes lepedőt, de saját szerepéről „elfeledkezett”
Kevesen tudják ma már, de a hírhedt Pócspetri koncepciós ügy idején Déry Tibor is a „gyilkos faluban” járt. Előbb riportot írt a Csillagba, majd novellát a legújabb novelláskötetébe. Faludy György mind önéletrajzi művében, mint interjújában kritizálta Déryt, aki szerinte tényleg elhitte a nyilvánvalóan kitalált vádat. Faludy azt is leírta, hogy ő is ott volt a tárgyaláson, de arra nem tért ki, mit csinált. Pedig a Népszavában Mindszenty Józseffel kapcsolatban több lejárató, uszító cikket írt, és nyilván a Pócspetri ügyről is ő tudósított. Ezt erősíti, hogy „f. gy.” monogrammal megjelent a Népszavában egy sötét cikk, amit nyilvánvalóan ő írt. De miért nem beszélt róla később? És miért nem említette 1993-ban a hozzá hasonlóan szintén SZDSZ-es Vásárhelyi Miklós szerepét? Talán mert a rég halott Déry tökéletes volt bűnbaknak.
Borvendég Zsuzsanna sorozata: Gerő László az összes csalást és visszaélést megúszta, végül Ábrányi Aurél elrablása miatt tartoztatták le
Sok elképesztő pályafutást ismerünk az elmúlt századból, de Gerő Lászlóé még magyar szinten is kiemelkedő. Gerő volt szovjet tisztek tolmácsa, aztán személyesen levezényelte az „átállt” Ábrányi Aurél hazarablását, majd később az Interag vezetője lett, hogy Nyugaton tiltott, ártalmas szereket hozzon be az országba a Shelltől. Hatalmas összegekkel károsították meg Magyarországot, közben benne voltak sok sötét ügyben. Lopok, csalok, hazudok – vallotta magáról Gerő László, aki tényleg sebezhetetlennek tűnt. Végül Ábrányi elrablása miatt került – sajnos csak rövid időre – az osztrák rácsok mögé. Gerő története, 2. rész.
Nemcsak az öt kommunistát temették el 1989. június 16-án, de a rendszerváltás lehetőségét is – Amikor beköszöntött a békés átmentés kora
1989. június 16-án újratemettek öt kommunistát. A hatodik koporsó üres volt, az szimbolizálta a többi hőst és mártírt. Maga az esemény a megbékélés, a békés átmenet és békés átmentés kulcspillanata lett. És teszt is volt: megnézték, mit szól a magyar társadalom, az értelmiség ahhoz, ha ezt is megpróbálják „lenyúlni” a kommunisták. Ez a nap erősítette meg a békés átmenet üzenetét és sikerét, ami után jöhetett a valódi cél: a békés átmentés és a még békésebb átállás, átállítás. Cikkünkben bemutatjuk, miért látjuk ezt gyásznapnak, azzal együtt, hogy Rácz Sándor és Orbán Viktor bátor beszédével alaposan felrúgta az eredeti forgatókönyvet. És akkor miért gyásznap? Mert működött az elmejáték, az ellentétpárokra épülő világképre felhúzott üzenet: a fejekben a békés átmenet ellentéte csak a véres forradalom lehetett. Pedig voltak, lehettek volna azért árnyalatok.
VAN CSAPATUNK!
A magyar labdarúgó-válogatott tegnap este Wolverhamptonban sok tekintetben sporttörténelmi győzelmet aratott Anglia ellen. A 4–0-s siker nem csupán a legnagyobb különbségű győzelem, amit a szigetországiak ellen idegenben valaha is arattunk, de az Évszázad mérkőzésénél (Anglia–Magyarország 3:6) is nagyobb arányú, amellyel az elmúlt kilencvennégy év legnagyobb vereségét mértük a futball őshazájának válogatottjára. Ám bármekkora, bármily’ világraszóló diadalt arattak is fiaink, az igazi örömünk ezen jócskán túlmutató: van csapatunk, méghozzá egy olyan csapat, amelyet minden magyar a magáénak érezhet. A futball pedig lassacskán végre visszakapaszkodik oda, ahol a magyar néplélekben mindig is állt: a legmagasabb polcra. Nem szakmai elemzés következik most még, bár természetesen azt sem mulasztjuk el. Lélekből fakadó gondolatok jönnek, amelyeket – Istenem, de jó ezt kimondani – a magyar foci, a magyar válogatott teljesítménye vált ki.
Vásárhelyi Miklós: „Utána elmentünk Péter Gáborért, majd Kádárért, és hármasban mentünk le Pócspetrire” – És elhozták a poklot a vallásos falunak
A pócspetri ügy vádlottjait csak a rendszerváltoztatás után mentették fel. A tárgyaláson szóba került Péter Gábor és más felelősök neve, de érdekes módon nem említették azt a Vásárhelyi Miklóst, aki akkor már az egyik legbefolyásosabb politikusnak, ideológusnak számított. Pedig saját maga is elmesélte, hogy egyenesen egy autóban utazott le Péter Gáborral, az ÁVH vezérével és a később szintén sok mindenből kimosdatott Kádár Jánossal Pócspetrire. A karhatalom rendet vágott, aztán jöhetett a per, amelynek végén kivégezték az állítólagos gyilkost. Vásárhelyi megírta, ahogyan előtte és utána is mindent, amit akartak Rákosiék.
Borvendég Zsuzsanna sorozata: Ábrányi Aurél hazarablása csak a kezdet volt – Gerő László és az Interag elképesztő története
Sok elképesztő pályafutást ismerünk az elmúlt századból, de Gerő Lászlóé még magyar szinten is elképesztő. Gerő volt a szovjet tisztek tolmácsa, aztán személyesen levezényelte az „átállt” Ábrányi Aurél hazarablását, később az Interag vezetője lett, hogy tiltott, ártalmas szereket hozzon be az országba a Shelltől. Utóbbi természetesen hálás volt, hogy Keleten még eladhatta a Nyugaton már betiltott szereket. Lopok, csalok, hazudok, vallotta magáról Gerő László, aki tényleg sebezhetetlennek tűnt.
A Háború és béke nem tananyag Ukrajnában - Tolsztoj a háborús uszító - Natasa Rosztova: Hát holmi németek vagyunk...?
Hát ezt is megértük: az ukrán kulturális (?) vezetés a héten kivette az iskolai tanrendből Tolsztoj Háborút és béke című művét, mert az dicsőíti az orosz hadsereget. Ezen nincs mit csodálkozni, hiszen például Puskin köztéri szobrai is áldozatául estek a háborúnak Ukrajnában. De ne ítéljünk hebehurgyán: Lev Nyikolajevics valóban dicsőíti az orosz hadsereget, de nem úgy, ahogy az ukránok gondolják. Persze mélységesen orosz - ez abból is látszik, hogy a monumentális orosz regény első mondata így szól: Eh bien, mon price. (Ez vicc volt.)
Péter Gábor felesége Gobbi Hilda szeretője volt? A rózsadombi orgiák, amelyekről városszerte suttogtak
Egy helyen, a Rózsadombon lakott az ÁVH-s belső kör Péter Gáborék uralkodásának idején. Volt társuk szerint focimeccsekre, meg a Gundelbe is együtt jártak, más forrás viszont azokról az orgiákról ír, amelyben Péter Gábor felesége, Simon Jolán mellett a régi barát, Gobbi Hilda is részt vett. A városi pletykák szerint a leszbikus Gobbi Simon Jolánnal is összeszűrte a levet. Az biztos, hogy a kommunista Gobbi segített az élettársának, Galgóczi Erzsébetnek elkészíteni azt az interjút, amelyet Péter Gáborral és a sokszor közbeszóló Simon Jolánnal készítettek. Más iratok szerint perverz, szélsőséges orgiákat folytattak a Katpolon, azaz a hírhedt Katonapolitikai Osztályon, ott a későbbi magvetős Kardos György vezetésével. Kardos szeretője, Mátay Florence szerint [aki ügynöke és játszótársa volt a tisztnek] a szexuális örömökhöz felhasználták egy volt katonatiszt feleségét is, aki talán így akarta megmenteni a férjét. Egy luciferi világ máig nehezen kibogozható szálai. Olyan történetek, amelyek a történelemkönyvekből szinte biztosan kimaradnak.
A megcsonkított ember balladája
„És akkor azt mondták, fasiszta. Fasiszta, ha a csonkításról beszél. Persze akkor is, ha nem, de akkor igazán, ha szólni mer. Mutogattak rá a gyerekek. „Nézd, ilyen egy náci”, mondta a szatyrát cipelő kövérkés anyuka. Hiába válaszolta, hogy nem az, hogy éppen, hogy ellenük is harcolt, már régen továbbmentek, mire elmondhatta volna. És akkor elnémult. És akkor inni kezdett újra. Inni és búsulni. Bámult kifelé a szürke lakótelep ablakán és a karjára gondolt. A lábára. Sokat sírt megint.” Publicisztika.
A Magyarok Istene lekacsintott a Puskás Arénára – Útinapló egy különleges győzelemről
Ha csak azt nézzük, hogy Magyarország–Anglia 1–0, akkor is nagy lehet az öröm. Ha azonban azt is figyelembe vesszük, hogy a Nemzeti Összetartozás Napján, június 4-én, a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján, közel negyvenezer gyermek előtt arattunk világraszóló diadalt, hatvan év után legyőzve a szigetországiakat, akkor egyértelmű, hogy ennek az egésznek van valami rendkívüli, szinte már égi üzenete. Különösen szerencsés, aki a helyszínen élhette át mindezt. Személyes élménybeszámoló következik.
Előbb megcsonkították, aztán öngyűlöletre nevelték a nemzetet – Borvendég Zsuzsanna írása Trianonról és a mérgező szocializmusról
Ma június 4-én van a nemzeti összetartozás napja. Nem írhatjuk, hogy ünnepeljük, mert annál még mindig fájóbb a seb. Borvendég Zsuzsanna tudományos alaposságú publicisztikájában nemcsak arról írt, hogy mit jelentett Trianon a magyar nemzet számára, hanem arról, hogy hogyan mélyítette a sebeket a kommunizmus, majd a szocializmus. Hiszen a főideológusok szerint egyrészt „bűnös nemzetként” amúgy is „megérdemeltük” az ország-csonkítást. Másrészt ez nekik amúgy sem jelentett túl sokat. De mégis élünk! És nem felejtünk.Ajánljuk még
A Tanácsköztársaság véres szellemisége szabadulhat ki a palackból, ha hagyjuk...
Ha elolvassuk Fekete István Zsellérek című regényét, ijesztő felfedezést tehetünk: a Tisza Párt mintha a Tanácsköztársaság bolsevikjainak reinkarnációja lenne.
Megdicsőülés helyett száműzetés – Háromszázötven éve született II. Rákóczi Ferenc – II. rész (PS-exkluzív)
A vezérlő fejedelem élettörténetének második részében a tiszaháti felkelést és száműzetésének éveit idézzük fel.
Háromgyermekes postáskisasszonnyal, a pártklub kalandos múltú sztárjával bukott le Jakab Péter
Háromgyermekes édesanya Molnár Enikő, Jakab Péter kabinetfőnöke, akivel lebukott a Jobbik elnöke – tudta meg a PestiSrácok.hu. Hétfőn a Bors hozott hozott nyilvánosságra egy videofelvételt, amelyen az látható, hogy Jakab egy budapesti lakásnál várja a nőt, majd széttárt karokkal rohan elé, másnap reggel pedig nagy körültekintéssel, együtt is távoztak a lakásból. Az azóta megjelent cikkek szerint Jakab autója többször is ennél a lakásnál parkolt és olyan fotó is nyilvánosságra került, amelyen a Jobbik elnöke egy bőrönddel érkezik a lakáshoz. Kedden pedig arról írt a Bors, hogy bár Molnár Enikő letagadta, hogy Jakab ezúttal is nála töltötte az éjszakát, később úgy menekítették ki a politikust a lakásból. Jakab Péter persze tagad és perrel fenyeget mindenkit, azt próbálja elhitetni, hogy csak munkakapcsolat fűzi a kabinetfőnökéhez, és egész éjszakákon át csak dolgoznak.
Kegyelemre várva: a Budaházy család és a terrorvád 14 éve
A Hunnia-ügy tizenhét vádlottja közül hétnek adott kegyelmet a közelmúltban Novák Katalin köztársasági elnök. Tíznek nem, azaz esetükben a döntést elhalasztotta. Budaházy Györgynek, a 2006-os nemzeti ellenálás vezéralakjának az újév nem hozta el a szabadságot. A háromgyermekes gépészmérnök édesapa 2009 óta áll büntetőeljárás alatt, a legsúlyosabb terrorváddal olyan események miatt, amelyek a gyurcsányi rendőrterror idején történtek és amelyekben egyetlen ember haja szála sem görbült meg. Amikor Budaházyt először elvitték a rendőrök, a legkisebb lánya mindössze 3 éves volt. Három gyermek nőtt fel úgy, hogy az édesapa fontos helyzetekben, amikor szükség lett volna egy apára, nem lehetett mellettük. A PestiSrácok.hu exkluzív riportjában most ők, a családtagok mesélnek: Bernadett, a feleség, akinek össze kellett tartania a családot; Villő, akinek kisgyermek korában konkrétan nélkülöznie kellett az apát; Boglárka, az NB I-es röplabdázó, aki éveken át hiába nézett a lelátó felé, édesapja büszke tekintetét keresve; és Botond, aki a közös filmnézésekre, íjászatokra emlékezve merített erőt, amikor tizenévesen neki kellett lennie a férfinak a családban, az erőt tartani édesanyjában és húgaiban. A közgazdász feleség ma egy ügyvédi irodában dolgozik, a két nagyobb gyermek egyetemre jár, élsportoló, a legkisebb még gimnáziumba – minden nehézség ellenére olyan emberekké váltak, akikre édesapjuk büszke lehet.
