Vezércikk
A politikában a szimpatikus vesztest lúzernek hívják
Tudom és értem, hogy sokaknak a karácsony főleg az elcsendesedésről, az ünnepről és egyebekről szól, ami rendben is van, de mindenkinek meg kell értenie, hogy a küzdelmek még Szenteste sem állnak le. Sokan megengedhetik maguknak a luxust, hogy ilyenkor az ünnepre hivatkozva azt várják el, hogy a világ is csendesedjen, ám sajnálatos módon ez nem fog megtörténni. A küzdelem egyetlen pillanatra sem áll le, amit értékeinkért, hazánkért és jövőnkért vívnak. Van-e világösszeesküvés, háttérhatalom...?
Stúdióban rendezték meg a Holdra szállást? Chemtrailt fújnak a repülőgépek, és ezzel irányítják az időjárást? Elvis ma is él, viszont Paul McCartney 1966 óta halott? Többek között ezek voltak a régi, nagy klasszikusok. És ezekkel viszonylag könnyű dolga volt az embernek, amikor egy vállrándítással vagy széles vigyorral akarta elintézni a dolgot... Hol terem a tihanyi jobboldal? – A magyar jobboldal sikerét a közösségben való gondolkodás és cselekvés szavatolja
Magyarország iszonyú ellenszéllel dacol. Legkésőbb a migránsválság 2015-ös kitörése óta napi szinten tapasztalhatjuk, milyen zsigeri gyűlölettel ront neki a nemzetközi progresszív–globalista hálózat mindennek, ami nem a magányosan fényűző kozmopolita fogyasztó. Gyűlölt ellenségük a vallás, a nemzet és a család. Magyarország – nem kevés kurucsággal – mindhármat zászlajára tűzte, miután 2010 tavaszán megszabadult az MSZP–SZDSZ-től; ezzel olyannyira magára haragította a hálózatot, hogy az már 2011-ben megkísérelte elmozdítani a kétharmados nemzeti kormányt. A körülmények azóta se javultak, legfeljebb mi lettünk combosabbak, és ilyen helyzetben különösen nehéz építeni. Márpedig építeni kell, mert kuruckodással csak háborúzni, béklyókat lerázni lehet, fejlődni nem. A Tihanyi jobboldal című zsebkönyv arról tanúskodik, hogy a magyar jobboldal erősen keresi, mit akarjon felépíteni, de arról is, hogy még nem teljesen találta meg. Karácsonyaim a régmúltból
Szenteste mindig is a szeretet, a békesség a különleges várakozás ünnepi napja volt számomra a mai napig. Soha nem felejtem el azt a képet gyerekkoromból, amit az Áller Képes Családi Lapjában láttam karácsony napjaiban az I. világháborúról: frontvonal, körben a végtelen orosz hómező, német és orosz katonák sálakkal körbetekerve, füles katonasapkájukat mélyen fejükre húzva, szakadt kesztyűkben egymást kínálgatták vodkával, borral, saját maguk faragta fakereszteket ajándékozva. Karácsony, a legjobb alkalom a szeretet gondozására
A szeretet feltételezi a másikat. A szeretet épít, a szeretet közösséget teremt. Családot, barátot, bármilyen meggyőződés mentén összebújó közösséget. A szeretet alakít, formál, alkot, teremt. Anyát, apát, gyermeket; leányt és fiút – embert! A szeretet azonban nem érkezik magától. Meg kell keresni a forrását. Meg kell dolgozni érte. Jézus születésének napja, a szeretet ünnepe. A legjobb alkalom arra, hogy ráleljünk, majd gondozzuk és dédelgessük egy kicsit – hátha sokáig kitart! Zelenszkij egy termék, semmi más
Hihetetlen izgalmakkal tarkítva, a tegnapi nap során Zelenszkij, ukrán elnök megérkezett Washingtonba, hogy ott Joe Biden amerikai elnökkel folytasson nyilvánvalóan gyümölcsöző, mindkét fél részéről a lehető legpozitívabb tárgyalásokat. A pozitív ebben az esetben természetesen azt jelenti, hogy fegyverekben és pénzben gazdag. Nagyon sok fegyverben és nagyon sok pénzben gazdag.
Itt az idő, hogy leporoljuk zászlóinkat! – Huth Gergely írása a Magyar Nemzetben
Itt az idő, hogy leporoljuk zászlóinkat és újraformáljuk közösségeinket – írja Huth Gergely a Magyar Nemzet Véleményváró rovatában, amelyben ezentúl kéthetente szerdánként jelentkezik majd "A tudatos polgár" című sorozatával. A PestiSrácok.hu főszerkesztője a polgári körök és az első Békemenet sikeréből, történelmi példákból és Orbán Viktor korábbi beszédeiből vonja le a következtetést, hogy a mostani vészterhes időkben a hazafiak elvhű köreinek újra egymásra kell találniuk és tudatos építkezésbe kell kezdeniük. A feketéknek van humorérzéke – a fehér liberálisoknak nincs
Végül nem afrikai csapat nyerte a vb-t. Sőt, kifejezetten fehér, keresztény és – legjobb tudomásunk szerint heteroszexuális – férfiakból álló csapat: Argentína. És van, aki ennek örül. A libsik pedig ettől szokás szerint vonyítanak. Akkor kezdtek sivalkodni, amikor Németh Szilárd kiposztolta a Facebook-oldalán, hogy fehér, keresztény, európai értékeket képviselő ország lett a világbajnok. És örült neki. És mi lesz az "orosz télben" az ukrán lakossággal? Mert a Nyugatnak mindegy...
Zelenszkij elnök egy-két napja diadalittasan jelentette valamelyik, az infrastruktúrát érő menetrendszerű orosz rakéta- és dróncsapás után egy nappal, hogy hatmillió ukránnál kapcsolták vissza az áramszolgáltatást. Ez magyarul azt jelenti, hogy több mint hatmillió ukrán volt éppen áram nélkül. Amiből sosem elég: a (dollár)baloldal frakciói több pénzt követelnek a költségvetésből
Borzalmasan rossz üzenete van annak, hogy éppen azok az ellenzéki pártok, amelyekre jogosan égett rá a „dollárbaloldal” címkéje, most aránytalanul több pénzt kérnek a képviselőcsoportjaiknak. Ízléstelen, hogy éppen egy gazdasági válság közepén követelnek nagyobb költségvetési támogatást azok, akik ez idáig nem tisztázták magukat a rendszerváltoztatás óta legsúlyosabb pártfinanszírozási botrányában. Ezúttal a Népszavának sopánkodtak arról a hét elején, hogy „az új szabályok nehéz helyzetbe hozzák az amúgy is pénzszűkében lévő ellenzéki pártokat.” Leghangosabban éppen az a Párbeszéd, amely önállóan sosem indult választásokon, mégis több százmillióba fáj nekünk a létezésük. A dolog ráadásul úgy áll, hogy mandátumszámra visszaosztva eddig és ezután is többe kerül az államnak egy ellenzéki képviselő, mint egy kormánypárti honatya. Pénzszűkére panaszkodni a tengeren túlról érkezett milliárdok fényében pedig nem más, mint egy politikai öngyilkosság minősített esete. Matolcsy György a baloldalon zéróból lett "hero" (hős)
Több szempontból érdekes mindaz, ami Matolcsy György mára talán elhíresültnek minősített beszédét illeti. Nem feltétlenül abból a szempontból, ahogy azt a baloldal nekünk beadni szeretné, de mindenképpen érdemes róla beszélni. Az első, ami az ember fejében felmerül, hogy amiképpen a baloldalon viharos gyorsasággal lehet valaki "heróból zero" (ugye angolszász nyelvterületen ezt a kifejezést szokták arra használni, aki nagyon gyorsan válik megváltóból senkivé, lásd még példaként Márki-Zay Pétert), úgy ugyanezt az utat valaki a jobboldalról érkezve, fordított iránnyal is bejárhatja. Azaz zéróból lehet hero, mármint baloldali mérce szerint. Úgy látszik, hogy az Európai Tanács még nem akarja helyből kinyírni az Európai Uniót
Az Európai Tanács az Európai Unió legnormálisabb szerve. Olyan állam- és kormányfők ülnek benne, akiket azért többé-kevésbé demokratikusan választottak meg; némelyikre akár a saját országában a választáson részt vevők 20–30 százaléka is szavazott. Így ez a szervezet tartalmazza a legtöbb demokráciát, és egyébként általában a legtöbb racionalitást is az egész miskulanciában.
Sokkal több, mint cenzúra
Legyünk megengedők és jóhiszeműek... Tételezzük fel jóhiszeműen, hogy a közösségimédia-oldalak anno hasonlóan jóhiszeműen, tényleg olyan céllal jöttek létre, hogy megkönnyítsék a kapcsolatteremtést és -tartást emberek között, hogy távolságokat legyőzve, szabadon lehessen egymással kommunikálni, véleményt cserélni, élményeket megosztani. És hogy egyszer csak kiderült: ebből még pénzt is lehet csinálni. Áthidalás
Krisztus után 103 nagyon fontos dátum volt az építészettörténetben: ekkor kezdte meg Apollodorus, a híres építész a megrendelőjéről elnevezett Traianus híd felhúzását. A híd két év múlva – 105-ben – már állt (1135 méter hosszan), s ezzel lehetővé tette, hogy a római csapatok átkeljenek a Dunán és lerohanják a dákokat. 1920 évvel később, Karácsony Gergely polgármestersége alatt, sokkal nagyobb mérnöki csoda következhet be: eljuthatunk oda, hogy a Lánchidat (380 méter hosszú) akár nettó két év alatt is felújíthatják. Önsorsrontó idiotizmus volt a But–Griner csere amerikai részről
Az anyagcsatává vált orosz–ukrán háború egyik legfontosabb mellékhadszíntere a Közel-Kelet mellett Afrika és Dél-Amerika lett. Ukrán (amerikai) és orosz ügynökök hadai kutatják azokat az elfekvő, szovjettechnika-kompatibilis készleteket, amiket a felek egymásra lőhetnek Ukrajnában. Az amerikai kormány meg közben átadta az oroszoknak a globális fegyverkereskedelem legnagyobb ragadozóját, Viktor Anatoljevics Butot, mert ettől érzik jól magukat. Ha a tegnapi diáktüntetés a közoktatásunk végterméke, akkor valóban baj van
Péntek este jelenésem volt a köztévében. Igen, ott, ahol az úgynevezett diáktüntetés zajlott. Mindannyian voltunk fiatalok, valaki meg örökké az is marad – így a beszívott, vagy az éppen részeg bikaborjakra rálegyintettem. Ahogy a tőrölmetszett kormányellenes politika sem lepett meg, hiszen feltűnt annak a Tanítanék Mozgalomnak is a zászlaja, amelyről kiderült, hogy szerves része a külföldről támogatott baloldalnak. Ellenben a gátlástalan agresszióval keveredő indokolatlan kivagyiság gyomorforgató volt, de a több tízmilliós színpaditechnika is bicskanyitogató. Törtek-zúztak, majd provokáltak, leginkább a rendőröket, akik ezúttal is többen és békésebben voltak, mint maguk a tüntetők. Tényleg ők akarják jobbá tenni az oktatást? Mert ha ők a magyar közoktatás végtermékei, akkor tényleg van bőven teendő. A jó egészségügy a dolgozók megbecsülésével kezdődne
Történt, hogy az orbánc nevű alattomos fertőzés egy brutálisan hirtelen csapással leterített, így a szerkesztőségi íróasztal mögül pikk-pakk, azaz pár nap otthoni szenvedés után 10 napra kórházba kerültem. Mivel odafönt, különböző okból, nem élhetik meg azt a luxust, hogy személyesen tesztelhetnék a körülményeket, és az olvasók is írnak jót is, s rosszat is a magyar egészségügyről, úgy gondoltam, hasznos lesz, ha én is leírom a tapasztalataimat. A megbízóik már nyilvánosan üzennek a baloldalnak
Kissé meglepődhet az ember, ha tüzetesebben megszemléli a balos sajtó mindennapjait. Mert engem tüzes villámcsapásként ért a hír, hogy érdemesnek tartja például a Telex arra a dollárbaloldal botrányát, hogy beszámoljon róla. Az ember nem lehet eléggé figyelmetlen. Csak úgy böngészgettem a reggeli sajtószemlét, erre figyelmes lettem rá, hogy a nevem van egy főcímben, meg valami kifejtés, hogy még ennek ellenére sem magyarázható a baloldal finanszírozási botránya. Ön szeretne ukrán hadikölcsönt jegyezni?
Szerencsésebb családokban – azokban, akiket nem bombáztak ki, nem telepítettek ki, ahol nem tüzeltek el mindent a beköltöző orosz katonák – fellelhetőek a tragikus XX. század legjellegzetesebb rekvizitumai, a hadi- és békekölcsönök dokumentumai. A dolog logikája az, hogy a nagy célok érdekében a lelkes állampolgár célhoz kötötten kölcsönt ad az államnak, békére, háborúra. Szigorúan önként. Amit aztán persze soha nem kap vissza vagy csak névlegesen, úgy, hogy talán egy doboz gyufára elég az, ami egykor egy kisebb ház ára volt. De miután önként adakozott és nem esett el a fronton, viszont így részese a vereségnek, egy szava sem lehet. 33 éve nem tapasztalt lázadások Kínában
Kínában akkora lázadások zajlanak, amilyet az 1989-es, Tienanmen téri események óta nem tapasztalhattunk. És hiába óriási jelentőségű számunkra is, ami ott történik, a nyugati média napokig nem is foglalkozott a sztorival. Persze, ne kezdjünk el túlságosan lelkesedni; ezt is ugyanúgy el fogják nyomni a kínaiak. Bebörtönöznek embereket, páran eltűnnek, aztán vége lesz, el is felejtjük. Sajnos. A magyar baloldal 18 éve is éppen elárulta a nemzetet
2004-ben is hideg polgárháborús viszonyok voltak éppen az országban. A választásokat éppen csak megnyerő szocialista–liberális koalíció olyan katasztrófakormányzást folytatott, hogy a miniszterelnökük alkalmatlansága 2004 nyarára egyértelművé vált. Az MSZP pártelitjének viszonylag józan része Kiss Pétert javasolta miniszterelnöknek, de a jelöltjüket megpuccsolták, és Gyurcsány Ferenccel a kommunista mélyállam egyik erőcsoportjának, az Apró-klánnak a képviselője került hatalomra. Csak egy aberrált, ostoba, trágyával etetett fideszes gomba hiszi azt, hogy Amerikából irányítják a baloldalt?
Márki-Zay Péter arról vált híressé, hogy képes volt egy bekezdésen belül is agyonütni korábbi mondandóját. Ez azóta sem változott, noha ezúttal az egész baloldalt ütötte agyon. A guruló dollárok ügye gaztett az országgal szemben, ugyanakkor – nyilvános megvallása – karácsonyi előajándék a jobboldal számára. Hisz bárhogy is cselekedjen a következő években a baloldal, a választópolgár joggal lesz bizalmatlan. A gyanú, miszerint nem a hazája, de még csak nem is a saját érdekeit, hanem valami (vagy valaki) más igényeit szolgálja ki, mindig ott fog motoszkálni mindannyiunkban. S most már azt is tudjuk, hogy Karácsony Gergelynek hiperpasszív tudása volt a tengerentúli dotációról – ami fontos előrelépés. Márki-Zay Péternek viszont sikerült az, amit Gyurcsánynak tizenhat év alatt sem: bebizonyította, hogy az ellenzék nem ura önmagának. A komcsi mindig hazudik és öröm lebuktatni
Az elvtársak hazudnak. És ezzel még semmi meglepőt, semmi újdonságot, pláne semmi nívósat nem mondtam, igaz? Ez mondhatni axióma, több mint 100 éve nyilvánvalóan ismert tulajdonságuk. Van annak mégis valami sajátos, semmi mással össze nem hasonlítható, jóleső bódultságot okozó íze és velejárója, amikor kristálytisztán sikerül lebuktatni őket. Nem ritka ez, persze, de olyan kellemes drog, amelynek az addikciója rendkívül magas hatékonyságú: komcsikat lefülelni és legyőzni mindig élvezetes. Királyi kegy: olybá tűnik, végül is az EU fizetni méltóztatik
Persze nem szerződés szerint, hiszen ő egy mindenek felett álló entitás, mellőzve minden udvariasságot és eleganciát, mert az EU brüsszeli elitjének még nem volt ideje rablóbandából átszocializálódni udvari arisztokráciának, de fizet. Akadozva, minden egyes tételt kínosan összefogdosva, de perkál végül.