Világugar
Szétszakíthatná az Egyesült Királyságot az észak-írországi konfliktus?
Egy héttel ezelőtt némi megütközéssel olvasta, hallotta az európai ügyek iránt érdeklődő, hogy Nagy-Britanniában, illetve Észak-Írországban rég nem látott mértékben lángolt fel az erőszak a britpárti unionista protestáns csoportok és a britellenes katolikus szervezetek tagjai között. Sérültek, felgyújtott autók és üzletek – ezek idézték fel a két évtizede lezárult konfliktus kemény napjait. A közvetlen kiváltó ok a protestáns szervezetek haragja volt afelett, hogy nem indult eljárás a járványügyi szabályokat megsértő britellenes politikai vezetők ellen – hangzott el a Kossuth Rádió Európai idő című műsorában.
A lítium ma már olyan fontos, mint a kőolaj
A lítium ma már olyan alapvető nyersanyaggá vált, mint a kőolaj, hiszen az elektromos autók akkumulátorának alapanyaga. Úgy tűnik, hogy a világ legnagyobb készletei az Andokban vannak, az Atacama-sivatag környékén, amely területen Chile, Argentína és Bolívia osztozik. A világpolitikában ezt a területet lítium-háromszögnek nevezik. Az se meglepő, hogy a világ összes nagyhatalma szeretné az ellenőrzése alá vonni ezt a régiót és felügyelni a lítiumbányászatot.
Van az a GMO-s pénz, amiért az Európai Bizottság az állampolgárok egészségét is kockáztatná
Ha valakinek kételyei támadtak afelől, hogy az Európai Unió szervezetei nem az érdekek és a pénz mentén dönt bizonyos kérdésekben, akkor itt egy remek, ám mégis elszomorító példa arról, hogy mégis. Az Európai Bizottság ugyanis épp arról akarja meggyőzni a tagállamokat, hogy igenis kell nekik a gyomirtóknak is ellenálló, génmódosított kukorica. Teszik ezt annak ellenére, hogy a legtöbb tagállam – köztük Magyaroroszág is – elutasítja a génmódosított élelmiszerek termesztését, a többi között azért, mert nem lehet tudni, hogy a GMO-k hosszú távon károsítják-e az egészséget. Hazánkban az effajta növénytermesztést az alaptörvény is tiltja, ennek ellenére mi sem vagyunk biztonságban. És ez azon kevés témák egyike, ahol Magyarország és az EP sokszor nagyon zavarosan zöld liberális többsége is egyetért egymással.
Notre-Dame – Két évvel ezelőtt állt lángokban a világ szeme láttára a kereszténység és az egyetemes kultúra jelképe (videók és képek!)
Két évvel ezelőtt vált a lángok martalékává Párizsban a több mint 850 éves gótikus székesegyház, a Notre-Dame tetőszerkezete. 2019. április 15-én a kora esti órákban állt lángokban a világ szeme láttára a kereszténység és az egyetemes kultúra jelképe. Emmanuel Macron francia államfő elképzelése szerint öt éven belül újjáépítik a Notre-Dame-ot, de számos szakértő úgy véli: ennél hosszabb időre lesz szükség. Nem volt idegenkezűség a dologban, a tüzet egy rövidzárlat okozhatta. Jó kérdés: valaha helyre lehet-e hozni, azt, ami a lángok martalékává vált?
Soros és Gates pénzeli az EJEB bíráinak nagy részét – itt van a teljes lista!
Néhány nappal ezelőtt az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) kimondta, hogy a kötelező oltások nem sértik az emberi jogokat, és szükségük lehet rájuk egy demokratikus társadalomban. Közben persze kiderült, hogy a Soros Györgyhöz kötődő nem kormányzati szervezetek az Európai Jogi és Igazságügyi Központ (ECLJ) szerint hatással voltak az EJEB bíráira. A jelentés szerint Soros és lobbistái 2014 és 2018 között 64 tárgyaláson találkoztak az Európai Bizottság biztosaival és magas rangú tisztviselőivel, köztük Věra Jourovával, az EU Bizottságának alelnökével és Johannes Hahnnal, az EU költségvetési és igazgatási biztosával. 2004 és 2013 között Bill Gates és Soros György csaknem 1,4 millió eurót adományozott az Európa Tanácsnak. 2015 óta az adományok már nem találhatók meg olyan könnyen, mert az Európa Tanács erre külön alapot hozott létre. Állítólag a Nemzetközi Büntetőbíróság csekély 115 000 dollárt kapott Soros Nyílt Társadalom Alapítványától 2017-ben.
Kegyetlenül nekiesett a liberális sajtó a Bundeswehr elit alakulatának, mert szerintük nácik is vannak köztük
A német politika most nekiesett a Bundeswehr különleges alakulatának, a Kommando Spezialkräfte-nek (KSK) – írja Facebook-oldalán Georg Spöttle, biztonságpolitikai szakértő. Az említett elit alakulat azért jött létre 1996 szeptemberében, hogy túszul ejtett német állampolgárokat szabadítson ki kalózok vagy terroristák kezéből, és adott esetben német diplomatákat mentsen ki háborús övezetekből. Azonban a liberális politika most rászabadult az alakulatra, mert egyes politikusok és a liberális sajtó szerint nácik rejtőzködnek soraikban.
Egyre több szövetséges csatlakozhat a magyar-olasz-lengyel együttműködéshez
A magyar-olasz-lengyel együttműködés mellett azzal is foglalkozott a hétvégén a Kossuth Rádió Európai idő című műsora, hogy Európában az utóbbi időben megnövekedett a muszlim fanatikusok által elkövetett bűncselekmények száma. A magyar-olasz-lengyel együttműködés még csak a kezdet, amely két-három éves távlatban több potenciális szövetségest is maga mellé állíthat – hangoztatta Kovács István, az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója a Kossuth Rádió Európai idő című műsorában.
Maciej Szymanowski a katyni vérengzés áldozatainak emléknapján: A történelem nem mindig kedvez nekünk, erről a magyarok is sokszor meggyőződhettek (PS-interjú!)
A történelem nem mindig kedvez nekünk, erről a magyarok is sokszor meggyőződhettek, a kudarcokat ugyanakkor képesek vagyunk sikerré kovácsolni, amelynek szintén jó példái lehetnek a magyarok – mondta el a PestiSrácok.hu-nak adott interjúban Maciej Szymanowski, a Wacław Felczak Lengyel-Magyar Együttműködési Intézet igazgatója a katyni vérengzés áldozatainak emléknapján. Az igazgató megemlítette, hogy a lengyelek nem felejtik el a tragédia magyar szálait sem: Katynban vált mártírrá két magyar tiszt, Korompay Emánuel és Kühnel Rudolf is. Hozzátette: Magyarország volt az egyik első ország a világon, amely emlékművet emelt a Katyn hetvenedik évfordulóján bekövetkezett szmolenszki katasztrófa áldozatai előtt is. Lengyelországban 2007 óta április 13-a a katyni vérengzés áldozatainak emléknapja, mert 1943-ban a németek ezen a napon hozták nyilvánosságra az 1940 tavaszán a szovjet államvédelmi szervek által elkövetett tömeggyilkosságot.
Mágnesként vonzhatja a szövetségeseket a magyar–lengyel–olasz jobboldali együttműködés
A magyar-olasz-lengyel együttműködés még csak a kezdet, amely két-három éves távlatban több potenciális szövetségest is maga mellé állíthat – hangoztatta Kovács István, az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója a Kossuth Rádió Európai idő című műsorában. Orbán Viktor kormányfő, Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök és Matteo Salvini, az olasz jobboldal vezető április elsejei budapesti találkozójukon pártjaik európai szintű együttműködéséről egyeztetett.
Ma is bármikor megismétlődhetnek a brüsszelihez hasonló terrorcselekmények
Európában az utóbbi időben megnövekedett a muszlim fanatikusok által elkövetett bűncselekmények száma. Az őszi tanárgyilkosság, a templomok elleni támadások is olyan kirívó esetek voltak amiket szélsőséges vallási fanatikusok követtek el. Március végén konferenciát tartottak arról, hogy miképpen lehet megelőzni a vallási extremizmust Európában. Az alábbi témával foglalkozott a Kossuth Rádió Európai idő című műsora.
Egy elfelejtett háború "Transznisztriában", vagyis Románia, illetve tulajdonképpen Moldova keleti határainál
Alig harminc évvel ezelőtt egy újszülött állam megvívta első háborúját. Azonban erre most már senki sem emlékszik, még azok sem, akik 1992-ben Ukrajna állampolgárainak vallhatták magukat. Az ország lakói, sajtója, de még a szomszédos államok is – köztük az érintett országok – mind úgy tesznek, mintha a transznisztriai konfliktus meg sem történt volna. Az ukrán nacionalisták sem emlegetik, akiknek pedig kifejezetten jót tenne egy "győztes" háború emléke – mi lehet a feledés oka? Folytatjuk sorozatunkat, amelyben megpróbáljuk megérteni, hogy miért is vannak olyan fura országok arrafelé keleten.
Szijjártó: Magyarország segít Szlovákiának a keleti vakcina bevizsgálásában (Videó!)
Ha hozzájárulhatunk ahhoz, hogy több szlovák ember legyen beoltva, ezzel több szlovák ember életét mentsék meg és segítsünk a sikeres védekezésben Szlovákiának, akkor mi ezt szívesen megtesszük – mondta Szijjártó Péter, külgazdasági és külügyminiszter a mai, Igor Matovičcsal közös sajtótájékoztatóján. A szlovák miniszterelnök-helyettes háláját fejezte ki azért, amiért Magyarország segít nekik abban, hogy a keleti vakcinákat bevizsgálják, ugyanis Szlovákiának nincs meg az ehhez szükséges laborja, a Szputnyik V-vakcinákat pedig hat hete csak tárolják.
A progresszió sokba kerül - Biden brutális adóemelésre készül
A Biden-kormányzat egy klasszikus globalista árulásra készül, amikor elkészítette a 2000 milliárdos infrastruktúra-fejlesztési tervét. Az egészből mintegy 600 milliárd menne utakra, vasutakra, internetre, a fennmaradó 1400 milliárd dollár például a faji méltányosság alapján kerülne kiosztásra, és a célja “szisztematikus rasszizmus” felszámolása volna. Tehát a mai Amerikában egy autópálya felhajtó is lehet rasszista. Ezt a rengeteg pénzt természetesen el kell venni valahonnan, és ezért kíméletlen adóemelésbe kezd a Biden-kormány, aminek keretében a produktív szférából szivattyúzzák át a pénzt az improduktív területekre.
Szájbarágó dokufilmet kapott a nagybetűs nyugat az "orbáni diktatúráról" a függetlenobjektivitás jegyében
Közeledik a 2022-es választás, indul lassan a kampány, erre pedig láthatóan turbófokozatra kapcsolva készül az ellenzék mankója, avagy a függetlenobjektív nyugati média. Most éppen egy dokumentumfilmmel (szegény David Attenborough a szívéhez kap, ha ezeket az alkotásokat egy lapon emlegetik az általa készített filmekkel) próbálják bizonyítani, hogy igenis olyan diktatúra van jelenleg Magyarországon, amilyet még rémálmaikban sem képzelnének. Igen, még akkor is így van, ha nem, mert bizony egy olyan elnyomó rendszer tartja rémuralma alatt ezt a szabad nemzetet, mely legszívesebben teli torokból üvöltené, hogy "fríííííííeszefe", csak akkor biztos jönne a fekete Volga.
Bidennek egyszer sem sikerült Jézus Krisztus nevét megemlítenie húsvéti beszédében
Egyetlen alkalommal sem sikerült megemlítenie húsvéti beszédében Jézus Krisztus nevét Joe Biden amerikai elnöknek, de legalább a nyusziról, Ferenc pápáról és a Covid-19-ről azért mégiscsak hallhattunk néhány magvas gondolatot.
Több mint ötven embert rabolt el az Iszlám Állam
Az Iszlám Állam dzsihadista szervezet kedden elrabolt több mint ötven embert, akik éppen gombát gyűjtöttek Szíria nyugati részén, Hama tartományban. Az incidens során további egy civil meghalt, másik három megsebesült – közölte egy katonai forrás. Több gyermeket foglyul ejtettek.
Ügyészi vizsgálat indult egy maszk és védőtávolság nélküli húsvéti mise miatt Párizsban
Emberéletek veszélyeztetésének gyanúja miatt eljárást indított kedden a párizsi ügyészség egy párizsi templomban tartott húsvéti mise miatt, amelyen sem a papok, sem a hívek nem viseltek maszkot.A templomban sok volt az idős ember, akik szorosan ültek egymás mellett, mindenféle védőfelszerelés nélkül.
Ukrajna tízmillió dózis vakcináról kötött szerződést a Pfizer vállalattal
Ukrajna kedden megkötötte a szerződést tízmillió dózis, koronavírus elleni, vakcina szállításáról a Pfizer vállalattal – jelentette be Volodimir Zelenszkij ukrán elnök irodájának hivatalos honlapján. Az első szállítmány már a hónapokban megérkezhet, a többi pedig az év folyamán.
Az olasz egészségügyi államtitkár szerint nem függesztik fel az AstraZeneca használatát
Az Európai Gyógyszerügynökségnek kell dönteni az AstraZeneca használatáról Pierpaolo Sileri egészségügyi államtitkár szerint, aki egy keddi interjúban kijelentette, nem függesztik fel a vakcina alkalmazását, legfeljebb módosítják a védőoltásban részesülők életkorát. Ugyanezen a véleményen vannak a horvátok is, akik, a negatív hírek ellenére is tovább oltanak az AstraZeneca vakcinával.
Rómában összecsaptak a rendőrökkel a zárlat ellen tüntető kereskedők, vendéglátók
A rendőrség szorította vissza a római képviselőház előtt tüntető kereskedőket, vendéglátósokat, akik egész Olaszországban demonstráltak az új koronavírus-járvány miatti zárlat ellen kedden. Kezdetben csak a szavakkal, később különféle tárgyakkal, füstbombával dobálóztak a tüntetők és a kordont is megpróbálták áttörni.
Több mint harminc halottja volt egy bangladesi kompbalesetnek
Legalább harmincnégy halálos áldozata volt egy kompbalesetnek Bangladesben, miután a keresőcsapatok további holttestekre bukkantak egy folyóban Dakka közelében – közölték kedden helyi tisztségviselők. A balesetet az okozta, hogy egy teherhajónak ütköztek a több mint ötven utast szállító komp.
Az Európai Bizottság javaslatot tesz a törökországi menekültek további támogatására
Az Európai Bizottság hamarosan javaslatot fog tenni a Törökországban tartózkodó menekültek, illetve a befogadó közösségek további támogatására – közölte Ursula von der Leyen, a brüsszeli testület elnöke Ankarában, azt követően, hogy Recep Tayyip Erdogan török államfő fogadta őt és Charles Michelt, az Európai Tanács elnökét.
Őrizetbe vették az Alekszej Navalnijt támogató aktivistákat
Őrizetbe vett az orosz rendőrség több, Alekszej Navalnijt támogató aktivistát, aki részt vett az Orvosok Szövetsége szakszervezet tüntetésén a pokrovi börtön előtt, ahol az elítélt ellenzéki politikus a büntetését tölti.Ajánljuk még
Magyar Péter felsorolt tíz olyan problémát, amelyet nem értett meg
Péter 2.0 megpróbált a vízügyről beszélni
Mondjál sok mindent, abból csak betalál valami! – ilyesmi eligazítást kaphatott Bütyök az edzőitől, mielőtt elkezdett a vízről beszélni nyilvánosan.
Rekviem a szégyenérzetért
Megdöbbentően sokan vannak a közéleti emberek közt, akik végtelen arcbőrt növesztettek, és nem tudnak úgy megszégyenülni, hogy ők is észrevegyék.
Aki nem tisztel semmit és senkit, az értelemszerűen magát sem tiszteli
