Szabálytalan gazdálkodásával a nyilvánosságot és a saját tagságát is megtévesztette az LMP – egyebek mellett ezt a következtetést vonta le az Állami Számvevőszék (ÁSZ), miután a szervezet áttekintette az ellenzéki párt 2017-2018-as pénzügyi kimutatásait. Az LMP az említett időszakban összesen 368,8 millió forint költségvetési támogatásban részesült, ám mivel a könyvelésük szabályszerűtlen volt, nem lehet tudni, hogy a bevételeiket, kiadásaikat a törvénynek megfelelően kezelték-e. Észrevételeit az ÁSZ megküldte az LMP társelnökeinek, ők azonban nem vitatták a számvevőszék megállapításait.
Az LMP 2017-ben a gazdálkodásának szabályozási környezetét nem a jogszabályi előírásoknak megfelelően alakította ki, nem teremtette meg a közpénzekkel való átlátható gazdálkodás feltételeit. 2018-ban a gazdálkodására vonatkozó belső szabályozási környezetét a jogszabályi előírások alapján kialakította. Az LMP a 2017-2018. évi pénzügyi kimutatásait nem a jogszabályi előírások szerint készítette el, pénzügyi kimutatásai nem mutatnak megbízható és valós képet a párt bevételeiről és kiadásairól, amelyek közzétételével a párt a nyilvánosságot és a saját tagságát is megtévesztette. A politikai élet tisztasága érdekében különösen indokolt a pártok gazdálkodásának ellenőrzése. Az Állami Számvevőszék törvényi előírás alapján kétévente ellenőrzi a költségvetési támogatásban részesülő pártok gazdálkodását, így az ÁSZ kiemelt szerepet tölt be és felelősséget visel a pártok feletti társadalmi kontroll érvényesítésében – írta kedden kiadott közleményében az ÁSZ.
Két évre 368,8 millió forint közpénz
A Számvevőszék emlékeztetett: az LMP 2009. április 1-jén létrejött olyan egyesület, amely nyilvántartott tagsággal rendelkezett, és a nyilvántartásba vételét végző bíróság előtt kinyilvánította, hogy a párttörvény rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek ismeri el. A párt 2017-ben 173,7 millió Ft, 2018-ban pedig összesen 195,1 millió Ft központi költségvetési támogatásban részesült. Az ellenőrzés célja annak értékelése volt, hogy a Lehet Más a Politika által közzétett pénzügyi kimutatások a törvényi előírásoknak megfeleltek-e, a könyvvezetés és gazdálkodás során betartotta-e a vonatkozó jogszabályi és belső előírásokat, valamint a működéséhez szabályszerűen igénybe vehető forrásokat használt-e fel. Az LMP gazdálkodására vonatkozó belső szabályozási környezetét a 2017. évre vonatkozóan nem szabályszerűen alakította ki, így nem biztosította a szabályszerű működés és gazdálkodás feltételeit. A 2018. évre vonatkozóan a gazdálkodására vonatkozó belső szabályozási környezetét a jogszabályi előírások alapján kialakította.
Adományok, tagdíjak nyilvántartás nélkül
A Lehet Más a Politika 2017-ben és 2018-ban a könyvviteli nyilvántartásait nem az előírások szerint vezette. 2017-ben a párt számviteli szabályozási környezete nem biztosította a központi költségvetésből kapott támogatások és az egyéb hozzájárulások, adományok szabályszerű nyilvántartását, valamint a könyvvezetésének és gazdálkodásának szabályszerűségét. 2018-ban a magánszemélyek adománya és a tagdíjak tekintetében analitikus nyilvántartást nem vezetett, ezáltal a könyvvezetése nem volt szabályszerű. A magánszemélyektől kapott adományok adatait bizonylat nélkül rögzítette a számviteli nyilvántartásában, így nem igazolta, hogy ezen adományok a Párttörvény szerinti engedélyezett forrásból származtak. 2018-ban a teljesítésigazolás nélkül történt kifizetések miatt nem igazolt továbbá, hogy a kifizetéseket az LMP a feladatellátásaira fordította.
Nem vitatták a Számvevőszék megállapításait
A párt a 2017-re és 2018-ra vonatkozó pénzügyi kimutatásainak adatait, a jogszabályi előírások ellenére szabályszerű könyvvezetéssel nem támasztotta alá, így a Lehet Más a Politika pénzügyi kimutatásai alapján nem igazolt, hogy a felhasznált közpénzeket átláthatóan és a közélet tisztasága elvének figyelembevételével kezelte. A Magyar Közlöny mellékletét képező Hivatalos Értesítőben és a saját honlapján közzétett pénzügyi kimutatás adatai – szabályszerű könyvvezetés hiányában – nem mutattak valós képet a párt működésének vagyoni és pénzügyi helyzetéről. A törvényi előírásnak megfelelően az Állami Számvevőszék a jelentéstervezetet észrevételezésre megküldte az LMP társelnökeinek, akik nem tettek észrevételt, nem vitatták az ÁSZ megállapításait. A feltárt szabálytalanságok kijavítása érdekében az ÁSZ öt javaslatot tett az LMP társelnökeinek, akiknek ezek alapján harminc napon belül intézkedési tervet kell készíteniük – írta beszámolójában az ÁSZ.
Forrás: Állami Számvevőszék. Fotó: MTI/Balogh Zoltán
Facebook
Twitter
YouTube
RSS