Alaposan előkészítette a mai napot Fekete-Győr András, mikor pár hete Dan Barna mellett kampányolt Kelemen Hunorral szemben, ma pedig ellenzéki szövetségesei siratják a Budapestet megszálló román csapatok 100 évvel ezelőtti kiűzését. Ma van ugyanis a századik évfordulója annak, hogy Horthy belovagolt a fővárosba és felszabadította azt a megszálló román csapatok uralma alól. Erre emlékszik ma az ország, háztáji ellenzékünk pedig éppen ezt felejtené el.
Ma száz éve vonult be Horthy Miklós Budapestre, felszabadítva ezzel a fővárost a megszálló román csapatok uralma alól. A kelenföldi pályaudvarra november 16-án reggel érkezett meg Horthy.
Borús őszi nap volt ez, és hideg záporeső söpört végig Budapest utcáin. (…) Szorosan egymás mellett állt a járdákon Budapest lakossága, és mindenhol, ahol Horthy megjelent, véget nem érő ujjongással fogadták
– írta a későbbi kormányzó életrajzírója, Edgar von Schmidt-Pauli. Az almásderesén ülő Horthyt a Prónay-különítmény tisztjei kísérték, mögötte a vezérkari főnök, Soós Károly vezérőrnagy és a Fővezérség lovagolt, utánuk a szegedi 1. gyalogezred masírozott Diedendorfer Miksa alezredes parancsnoksága alatt. A Szent Gellért téren levett föveggel a díszmagyarba öltözött Bódy Tivadar polgármester köszöntötte Horthyt, aki lóhátról válaszolva tetemre hívta a „bűnös” Budapestet. Ezután a hadsereg és a civil tömeg a Ferenc József hídon át vonult tovább Pestre. A Kálvin téren cigányzenészek a Himnuszt játszották, a Bazilikánál pedig a királypártiak üdvözölték Horthyt. Az Országházhoz érkezőket a lépcsőkön álló Friedrich-kormány, az antant képviselői, továbbá gróf Apponyi Albert és gróf Teleki Pál várta. A miniszterelnök köszöntötte Horthyt, aki így válaszolt:
Hosszú, nehéz, rögös úton jutottunk ide, e térre, ahol éppen egy évvel ezelőtt bízták az ország sorsát egy olyan emberre, aki hazánkat a sír szélére juttatta. Hogy mik voltak indító okai, nem kutatom. De hogy nem ismer a világtörténelem egy második alakot, aki hazájára annyi fájdalmas megaláztatást, oly abszolút anyagi romlást, annyi keserűséget és oly szégyent hozott volna, ahhoz kétség nem fér. A forradalom nemcsak szabadságot, jogot és kenyeret nem adott a népnek, hanem a mindennél jobban áhított békét sem hozta meg. Egy előnye volt csupán, hogy megismertük a destruktív erők működésének egész alakját és láttuk, hogy tud egy életerős, virágzó országot a demagógia szétzülleszteni és pocsolyába tiporni. (…) Ki kell irtanunk minden mérget a nemzet testéből és össze kell fogni minden magyar hazafinak egy szent cél érdekében, amelynek két pillére: a nemzeti eszme és a keresztény morál. Mindenekelőtt meg kell szűnni a széthúzásnak, hogy az ezer jelszóval agyonagitált lakosság nyugvópontra juthasson. A nemzeti hadsereg mint egy test, egy lélek áll szilárdan, önzetlenül a haza szolgálatában és győzelemre fogja segíteni a keresztény világnézetet a tisztességnek, a becsületnek és az igazságnak uralmát. Fegyvereinek oltalma alatt a nemzet minden rétege megkezdheti megint az oly szükséges termelő munkát, mellyel egy szebb, boldogabb, viruló Magyarországot akarunk felépíteni.
Az ellenzék felejtené a románok kivonulását
A (román) nemzeti érdekeket mindig a szívén viselő ellenzék persze nem késlekedett aktuálpolitikai kérdést csinálni egy száz évvel ezelőtti esemény évfordulójából. Az MSZP-DK-Párbeszéd közös álláspontja szerint a Mi Hazánk Mozgalom nem emlékezhet meg az eseményről egy felvonulással:
Az újhorthyzmus írmagját is ki kell irtani, és tiltakozni kell az ellen, hogy a Mi Hazánk Mozgalom Horthy Miklós budapesti bevonulásának századik évfordulóján “masírozik” Újbudán.
Persze, minderre csak a véleménynyilvánítás és a szólásszabadság jegyében figyelmeztetnek.
Az eset kapcsán megszólalt a szocialisták első számú kommunikációs nagyágyúja, Kunhalmi Ágnes is, aki elmondta: ha kormányra kerülnek, ha 2022-ben a köztársaságpártiak bizalmat kapnak Magyarországon, akkor a vörösterror áldozatainak emlékműve mellé azonnali hatállyal felállítják a fehérterror áldozatainak emlékművét is. Gréczy Zsolt, a DK országgyűlési képviselője Horthy Miklós bűnösségéről beszélt, kifejtve: a kormányzó rendszere meggyilkolt nagy művészeket, elüldözött tudósokat, megalkotta a világ első zsidótörvényét, kétszázezer magyart küldött a halálba a Don-kanyarban.
Természetesen ez a szellemi elődnek tekintett Rákosi- és a Kádár-korszakban nem volt jellemző.
Forrás: Magyar Hírlap/MTI
tehénbőgés
2019-11-16 at 12:37
Edgar von Schmidt-Pauli
Ezen hangosan felröhögtem.
khm
2019-11-16 at 12:41
Röhögni lehet kutya!
khm
2019-11-16 at 12:42
Vitéz Nagybányai Horthy Miklós szavai MA IS AKTUÁLISAK!
csakafidesz
2019-11-16 at 12:47
Horthy személye, tevékenysége vitatható, de Trianon után ő tudta rendbe tenni és egységbe forrasztani a megcsonkított országot. Ezért mindenkép jár egy jó pont.
kamcsatka
2019-11-16 at 13:05
Nagyapám emlékére . Isten áldja meg a hős katonákat akik a nemzet és az ország mellé álltak a belső és külső ellenség helyett.
Rakovszky István
2019-11-16 at 14:17
A gyáva gyilkos “nemes” szegedi Lukács György apám és Iván nagybátyám ostálytársa volt 8 éven át a deáktéri evangélikus gimnáziumban.
Ezt aztán arra használte fel, hogy mikor évjáratik 1915-ben katonaköteles lett, azonnal Iván nagybátyámhoz szaladt, hogy mentesse fel őt a frontszolgálat alól. (Iván ekkor országgyűlési képviselő és polgári biztos volt a Kárpátoknál állomásozó német főparancsnokságnál)
Sajnos nagybátyám elkövette azt a hibát, hogy volt osztálytársa kérését elintézte. (Ha nem, akkor ma talán senki sem hallott volna a”filozófusról”.
A segítséget a vízilófoss avval “hálálta meg”, hogy avval rágalmazta nagybátyám, hogy ennek fejében egy bankigazgatói állást kért.
De ki hallott bankról a fronton⁉ ugyanis apám és Iván önkéntesen bevonultak az 1. magyar huszárezredbe, ahol Iván a háború végéig a fronton volt, míg apám 16-ban vérhass miatt vissza kellett térni onnét.
khm
2019-11-16 at 14:31
A lővingerről tetszett írni?
Mert,az biboldóként aligha lehetett nemes.
J.G.
2019-11-17 at 01:58
“A 19. század végén Magyarország korábban soha nem látott módon fejlődött, és a 20. század elejére utolérte, sőt bizonyos területeken meg is előzte néhány nyugat-európai szomszédját. Nem kétséges, hogy a liberális felemelkedésben különös szerepe volt az ország zsidóságának. Nemesi rangot mintegy 280 zsidó vallású család kapott, közülük 26-an a bárói címet is elnyerték. Európában sehol ennyi nemesi rangot nem szereztek zsidók”
khm
2019-11-17 at 09:05
Hiba volt!
Pénzért szerezni nemességet,nem ugyanaz,mint amikor kiérdemli egy hadjárat során.
Logikus
2019-11-16 at 14:24
Horthy Miklósnak nemcsak a főváros felszabadítását köszönhetjük, hanem azt is, hogy a háború után talpra állította a kivéreztetett csonka országot, visszacsatolt jelentős magyarlakta területeket, minek következtében 93 ezerről közel 170 ezer négyzetkilóméterre nőtt az ország, bevezette a nyugdíjat, munkát adott mindenkinek, felvirágoztatta a gazdaságot, és a tudományokat. Aki tehát Horthy ellen van, az a remény és élet ellen van, és persze a magyar nemzet ellen is, nembeszélve arról, hogy egy utolsó hazaáruló!
Vazsmegyei
2019-11-16 at 14:31
Horthy Miklós kitűnő államférfi volt és hazafi. A háborúban az egyetlen rendelkezésre álló lehetőséget választotta. A kiugrási kísérlete nagyon jó lett volna, ha sikerrel jár. Az ellenzék előszeretettel varrja a Szálasi rendszer ámokfutását Horthy nyakába, pedig semmi köze nem volt hozzá. Az ellenzék ma pontosan olyan kaliberű politikusokkal (Jobbik) szövetkezik, mint Szálasi, tehát jobb lenne, ha befognák a mocskos vörös pofájukat.
Amerigo
2019-11-16 at 15:32
A Frankenstein koalíció ugyanazt próbálja újra eljátszani mint anno a Károlyi-Kun bagázs, csak most más nevű hazaárulók vezetik a politikai csőcseléket!
Budapest akkor vörös rongyokba öltözött, most a lila és a szivárványszín dominál!
Ma is aktuális:
“bízták az ország sorsát egy olyan emberre, aki hazánkat a sír szélére juttatta. Hogy mik voltak indító okai, nem kutatom. De hogy nem ismer a világtörténelem egy második alakot, aki hazájára annyi fájdalmas megaláztatást, oly abszolút anyagi romlást, annyi keserűséget és oly szégyent hozott volna, ahhoz kétség nem fér.”
“megismertük a destruktív erők működésének egész alakját és láttuk, hogy tud egy életerős, virágzó országot a demagógia szétzülleszteni és pocsolyába tiporni.”
“Mindenekelőtt meg kell szűnni a széthúzásnak, hogy az ezer jelszóval agyonagitált lakosság nyugvópontra juthasson.”
J.G.
2019-11-16 at 16:15
“Az autókban nemzetiszínű szalagok, fehér őszirózsák
és jellegzetes sémi arcok vonultak el. Mögöttük,
az utca közén, mindig újra összefolytak az emberi
testek.
Letértem egy mellékutcába. Szemközt parasztszekérke
kocogott a kövezeten. Hidegkúti svábasszonyok
rázódtak rajta, vígan, szélesen, a tejeskannák között.
Egyszerre — nem vettem észre, honnan
kerültek oda — három tengerész állta el a szekérke
útját. Rosszképű legények voltak.
Az egyik megmarkolta a ló zaboláját, a másik kettő már
a kocsiban állt.
Hirtelen történt minden . . . Az asszonyok eleinte
tréfának vették és a fiatal, buta arcok vihogva fordultak
össze. De a tengerészek nem tréfáltak. Csúnya szitkok
között letaszigálták az asszonyokat a kocsiról és mintha
a legtermészetesebb dolgot művelnék a világon, fényes
nappal, a Belváros közepén, sok ember szemeláttara,
elvették a másét. . . Az ostor suhintott az idegen
kézben és a szekérke sebesen ugrálva távolodott.”
khm
2019-11-16 at 17:33
Thormay ?
von Ribbentrop
2019-11-16 at 18:11
Horthy / Emlékirataim:
..
Számomra ez a vágy Ő Felsége „Saida” nevű korvettjén valósult meg, melyre 1892 nyarán helyeztek át. Parancsnokunk Sachs sorhajókapitány, Ő Felsége Ferenc József korábbi szárnysegéde volt. Tíz tiszt szolgált a hajón, közöttük én korban és rangban a legfiatalabb. Ez a két évig tartó utazás még ma is életem legszebb emlékei közé tartozik. Sokféle emberfajta honába nyertünk betekintést és szokásaikról is fogalmat nyerhettünk. A FEHÉR EMBER URALMA AZ IDEGEN FÖLDRÉSZEK ÉS ORSZÁGOK FELETT SZILÁRDAN ÁLLT, EHHEZ SEMMI KÉTSÉG SEM FÉRT.
Esvány
2019-11-16 at 22:29
Természetes, hogy a patkányforradalmárok dédunokáinak, ükunokáinak nem tetszik Horthy személye. Ő magyar volt és kormányzása alatt a Károlyi és tettestársai által tönkretett Ország felépült.
aladin
2019-11-17 at 07:06
Horty Miklos egy nagyrabecsült vezetö volt, csak épitette az országot, nem úgy mint most nálunk az “ellenzéki” kommunisták. Mikor Erdélybe lovon bevonult az utcákon az emberek ünnepeltek, a lányok a nök, piros fehér zöldbe öltöztek a fejükön nemzeti szinü pártával, nagyon szép jelenet volt. Megérdemelne egy szobrot Budapesten.
Károly
2019-11-17 at 08:41
kamcsatka, így igaz.
Dédnagyapám, Nagyapám is tette a dolgát, amikor a nemzetet elakarták pusztítani.
Szebb jobb jövőt akrat a jövő nemzedéknek.
Sajnos a történelem ismétli önmagát, újra közeleg azaz idő, a mi nemzedékünknek is
Keresztes
2019-11-18 at 21:16
Sajnos sokan, nagyon sokan már nem írhatnak,
mert hogy életüket vesztették 1920 – 1945
között (népírtások, Don ..),
a még élő rokonok meg csendben gyászolnak,
emlékeznek, hiszen magyarok.