Orbán Viktor: ha a Nyugat nem árul el bennünket, 1956-ban már sikerrel járhattunk volna (visszanézhető)
Nincs hová futnunk, mert Magyarországot sehol máshol nem találhatjuk meg. Ezt kell megtartani, ezt kell megvédeni, itt kell boldogulni. Ezer év leckéit mondtuk fel 1956-ban - fogalmazott Zalaegerszegen elhangzott ünnepi beszédében Orbán Viktor. A miniszterelnök kiemelte, "amikor a magyar nép 1956-ban úgy döntött, hogy nem tűri tovább a szovjet elnyomást és csatlakozik a független népek táborához, minden ésszerű feltétel adva volt az erőszakmentes átmenethez". Ugyanakkor hozzátette, "1956 októberében magyarok százezrei vettek részt a forradalomban, a szovjetek összezavarodtak, s ha a Nyugat nem árul el bennünket, 1945 után másodszor is, sikerrel járhattunk volna". Potápi: előbb-utóbb minden hatalom belátta, hogy a magyar egy független nemzet
"Előbb-utóbb minden hatalomnak be kellett látnia, hogy ezzel a néppel nem bír. Bár a szabadságküzdelmeinket, harcainkat mindig letörték, végül be kellett lássák, hogy mi egy független nemzet vagyunk. Legyünk erre büszkék, hogy ilyenek vagyunk" - fogalmazott az 1956-os forradalom és szabadság tiszteletére a Bem téren tartott koszorúzást követően portálunknak Potápi Árpád János. A nemzetpolitikáért felelős államtitkár hozzátette, Magyarország az Európai Uniót a Szabad Nemzetek Uniójának gondolta, és ez így is volt egészen a 2010-es évekig, amikor valami megváltozott. Úgy vélte, Brüsszel most a nemzetek fölé kerekedő hatalommá vált, függetlenítette magát a tagállamoktól és diktátumokkal akarja érvényesíteni az akaratát, "mi magyarok néhány néppel együtt, kivált a lengyelekkel, felemeljük a szavunkat, mert ezt elfogadhatatlannak tartjuk". Ifj. Lomnici Zoltán: von der Leyen vakcinabeszerzési botránya példátlan az EB-elnökök sorában, de erősen bizonytalan az ügyben indított nyomozás eredményessége
Ursula von der Leyen EB-elnöki minőségében élen jár ezzel a botránnyal a bizottsági elnökök sorában - jelentette ki portálunknak adott interjújában ifj. Lomnici Zoltán, alkotmányjogász, a Civil Összefogás Fórum jogi szakértője, akit többek közt arról kérdeztünk, milyen hatóság lehet képes eredményes vizsgálatot indítani Ursula von der Leyen vakcinabeszerzési botránya kapcsán, miközben az Európai Bizottságról lepattannak az Európai Ügyészség és az európai ombudsman figyelmeztetései is. Ifj. Lomnici Zoltán szerint kifejezetten aggasztó, hogy az unió vezetőjéről tengerentúli újságok jelentetnek meg ilyen információkat, hiszen adott a kérdés, mennyire kompetens az unió vezetése és annak – jelen esetben titkosszolgálata – ha ilyen súlyú információ ilyen egyszerűen szerezhető akár az Európai Unió vezetőjéről is. Szólt arról is, mindennél kellemetlenebb, hogy ez az ügy olyan eseményekhez kapcsolódik, melyekben emberéletek lettek áldozatai a Bizottság lassú és körültekintőnek kevéssé nevezhető munkájának.
Gulyás Gergely a PS-nek: ha ezen az úton halad, az Európai Bizottság szétveri az Európai Uniót
"Hosszú távon szétveri az Európai Uniót, ha Bizottság azokat a pénzeket, amelyek egyértelműen megilletik a tagállamokat, politikai szimpátia alapján ítéli oda, vagy tartja vissza. Ez nagyon helytelen magatartás" - reagált portálunk érdeklődésére Gulyás Gergely a szombati Kormányinfón. A kancelláriaminiszter hozzátette, azt, hogy az Európai Bizottság már arról beszél, nemcsak a helyreállítási alap pénzeit, de a kohéziós forrásokat is visszatartja Lengyelországtól, "méltatlan, jogellenes és politikailag motivált" lépésnek tartják. Gulyás Gergely a munkácsi Turul-szobor ledöntése kapcsán pedig arról beszélt, az egyértelműen magyarellenes akció volt. Újabb fontos segítséget kapnak a kormánytól a vállalkozások
Nem az a baj, ha az Egyesült Államok nyomást gyakorol Európára, vagy felkéri bizonyos szankciók meghozatalára, hanem hogy az EU meg sem vizsgálja, milyen hatással lehetnek ezek az intézkedések a saját gazdaságára, vakon követi az USA-t - jelentette ki Gulyás Gergely a szombati aktuális Kormányinfón. A kancelláriaminiszter üdvözölte, hogy már Emmanuel Macronnak is feltűnt, mennyire indokolatlanul drágábban kapja Európa nyugati szövetségesétől a palagázt. Mint megjegyezte, ezt a problémát a magyar kormány számtalan alkalommal kommunikálta már de, „szerzői jogokon nem érdemes vitatkozni”, a lényeg, hogy méltatlan helyzetben van Európa gazdasága, hogy olyan országokkal kell versenyeznie, amelyek negyed-ötöd áron jutnak nyersanyaghoz, energiához. Gulyás Gergely a PS-nek: Magyarország reagálni fog, ha Brüsszel hosszú távon is megszegi szerződésben foglalt kötelezettségeit
„Ha az unió jelenlegi vezetése hosszútávon megszegi a szerződésben foglalt kötelezettségeit, és a lojális együttműködés helyett egy országot kipécézve hoz negatív intézkedéseket, kettős mércét valósít meg a gyakorlatban, erre nyilván a maga eszközeivel Magyarország is reagálni fog” – jelentette ki portálunknak Gulyás Gergely. A kancelláriaminiszter a Kormányinfón arra a kérdésünkre reagált, nem jelent-e újabb zsarolási lehetőséget, hogy Brüsszel az általuk biztosítékként elvárt törvények és új intézmények után most már ellenőrzési igényét is belengette. Gulyás Gergely portálunknak arról is beszélt: „előbb vagy utóbb, ilyen vagy olyan károkat okozva egymásnak, de meg kell, hogy kapjuk” a visszatartott forrásokat. Hozzátette: a kormánynak természetesen megvannak az eszközei, hogy az ország finanszírozását biztosítsa. Gulyás Gergely a Kormányinfón: ha a nemzetek szuverenitására nincs is tekintettel, az Európai Bizottság legalább Európa szuverenitását képviselhetné (VISSZANÉZHETŐ)
A kormány a szerdai ülésén áttekintette az európai uniós tárgyalások állását és megállapította, hogy az intézkedések lehetővé teszik azok eredményes lezárását – jelentette ki Gulyás Gergely a csütörtöki Kormányinfón. A kancelláriaminiszter hozzátette: hazánk 17 területen vállalt változtatásokat, amelyeket az Országgyűlés törvények formájában megalapozott. Kiemelte: leghamarabb év végén, jövő év elején juthatunk a forrásokhoz. Szólt arról is: ha a kormánynak sikerült megállapodni az Európai Bizottsággal, három lépcsőben, a tervezetteknél korábban is megvalósulhat a pedagógus-béremelés. Újságírók kérdésre arra is kitért: ha az Európai Bizottság nincs is tekintettel a nemzeti szuverenitásra, legalább Európa szuverenitására tekintettel lehetne, és képviselhetné a kontinens érdekeit.
A szankciók jobban fájnak Németországnak, de ha lehet, még fokozzuk is! – Felmérés igazolja a német társadalom tudathasadását
Ha van tudathasadásos nép Európában, akkor a német az – ez könnyen megállapítható a német RTL felkérésére október elején készített felmérésből. Mint kiderült, a németek fejében simán megfér egymás mellett, hogy bár többségük úgy látja, Németországnak többet ártanak a szankciók, mint az oroszoknak, ennek ellenére – talán valami vélt morális megfelelési kényszertől hajtva – többségük simán támogatja a szankciók fenntartását, sőt, szigorítását is. Szintén érdekes, hogy a németek többsége nem hiszi, hogy az ukránok képesek lesznek kiszorítani az oroszokat a megszállt területekről, de a fegyverszállításokat mégsem kritizálják, emellett a többségük annyira nem is szeretné, ha Ukrajna az EU tagjává válna... Hivatalosan is beszivárgott a gender-lobbi a magyar parlamentbe – Huszonegy ellenzéki politikus fog dolgozni az LMBTQ-propaganda felerősítésén (VIDEÓ)
A háború és az annak nyomában fellépő gazdasági és megélhetési problémák időszakát használta fel az ellenzék, hogy viszonylag észrevétlenül bevigyék a genderlobbit a magyar parlament falai közé. Mint kiderült, öt ellenzéki párt huszonegy képviselője fog azon dolgozni, hogy a „civil szervezetek” elvárásait az Országház falai is visszhangozzák. Magyarország csak hetven évvel idősebb Szlovákiánál? – Nyolc magyar történelem a Kárpát-medencében
Nyolc különböző verziójú magyar történelemoktatás folyik jelenleg a Kárpát medencében – ezt a gondolatot még Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár fogalmazta meg egy portálunknak adott interjúban. Bár ez nem azt jelenti, hogy a magyar állam bármely módon bele akarna szólni egy szomszédos ország oktatási rendszerébe, mégis kijelenthető: összehasonlítási alapunk sincs arról, mit és hogyan tanítanak magyar történelem címén a szomszédos országokban. Cikksorozatunk második részében Erdély és Székelyföld után a Felvidéket vesszük górcső alá, többek közt arra választ keresve: hogyan hatott az alig harminc éves Szlovákia nemzeti önállósága az oktatásra; hogyan birkózik meg a szlovák történelemszemlélet az évszázados együttéléssel a Magyar Királyságban; milyen fogalomhasználat különíti el a Trianon előtti és utáni Magyarországot; mire is lenne jő egy kerettanterv a magyar iskolák számára? Véget ér a szocializmus a közlekedésszervezésben – Jön az utasközpontú, harmonikus, országos szintű közlekedési rendszer, de persze nem azonnal
Az adófizetők pénzéből fenntartott utazási társaságok ahelyett, hogy az utasok minél gyorsabb, pontosabb, biztonságosabb és kényelmesebb célba jutását segítenék, inkább egymással konkurálnak felesleges, pazarló párhuzamos közlekedést működtetve. Hazánkban jelenleg pontosan ez a helyzet. A szocializmus sok furcsasága közül az egyik az volt, hogy versenyt generált a közlekedési társaságok között, ahelyett, hogy egységes és harmonikus utazási rendszert hozott volna létre. Ezzel a hagyománnyal próbál szakítani az Országos Közlekedésszervező, amely január 1-től kezdi meg működését – tudtuk meg Vitézy Dávid közlekedéspolitikáért felelős államtitkártól. A harmonizációtól nemcsak jobb csatlakozásokat, kevesebb késést, egységes tarifarendszert várhatunk, hanem azt is, hogy egy jegy megvásárlásával utazhassunk végig a célunkig. A „tökéletes vihar” a gázpiacon – A szakértő három óvatos prognózisa a gázár alakulásáról
A szakértők csak a tökéletes viharként jellemzik a gázpiacon kialakult, ezer tényezőnek kiszolgáltatott helyzetet, amelyben szinte lehetetlen prognózisokat felállítani egy lehetséges konszolidációról – többek közt erről beszélt Dr. Tomaj Balázs, az MVM kereskedelmi és ügyfélkapcsolati vezérigazgató-helyettese a Hungrail vasútszakmai konferencián. A gázár emelkedését befolyásoló tényezők ismertetése mellett három lehetséges forgatókönyvet vázolt fel a gázár jövőbeni alakulására vonatkozóan, kiemelve, hogy ezek is csak óvatos becslések. Elöljáróban annyit idéznénk az előadásból, hogy a szakértők legkorábban 2024-től várnak elmozdulást, azaz, ha 2022 nehéz év volt, akkor fel kell készülni arra, hogy 2023 sajnos még nehezebb lesz. A Magyar Zene Háza fontos igazodási pont a világ építészetében - Újabb rangos nemzetközi építészeti elismerést söpört be az egyedülálló épület
Hazánk a rendszerváltás óta adós volt egy olyan ikonikus új épülettel, amelyet Budapesttel és Magyarországgal lehetett azonosítani, hiszen szinte majdnem minden, amire büszkék lehettünk, még a millenniumi időszakban épült, ezt az adósságot törlesztette a kormány a Liget Budapest Projekt épületein, jelen esetben a Magyar Zene Házán keresztül - hangsúlyozta portálunknak Gyorgyevics Benedek azon a csütörtöki sajtótájékoztatón, ahol bemutatták a Magyar Zene Háza által elnyert legújabb rangos építészeti elismerést. A Városliget Zrt. vezérigazgatója a German Design Council által odaítélt elismerés kapcsán arról beszélt, az épület nagyon erősen pozicionálja Magyarországot az emberek és a szakma mentális térképén, "hiszen lebont olyan sztereotípiákat, amelyek évtizedek óta uralják elsősorban a Nyugat, de talán a minket kevésbé ismerő egyéb országok képét is Magyarországról". Hozzátette, "a Magyar Zene Háza most egy fontos igazodási pont a világ építészetében". Ahol elindítják, a legkomolyabb elismerésekre számíthat - A "világ legjobb kulturális célú ingatlanfejlesztése" díjjal jutalmazták a Magyar Zene Házát
Záhony helyzetben! - Ne szépítsük, hazánknak is szüksége van az ukrán gabonára
Nem is feltételeztük – miért is tettük volna –, hogy a harmadik világ milyen mértékben függött az ukrán gabonától, most azonban, amikor a nemzetközi szervezetek éhínséget, újabb migrációs hullámot feltételeznek az orosz–ukrán háború miatt, a valós globális piacokra is jobban ráismerünk. Hasonlóképpen érintette váratlanul az elhanyagolt záhonyi vasúti határátkelőhelyet, hogy egyik pillanatról a másikra százezer tonnás igény jelentkezett az ukrán gabona szállítására. És miközben attól tartottunk, az önző nyugat-európai országok képesek lesznek az új útvonalakat megjárt ukrán gabonára rátenni a kezüket, az aszály rámutatott arra, hogy nekünk is szükségünk lehet az importra... Vitézy Dávid: van egy kishitűség a vasútfejlesztésben, de abszolút nem indokolt
Volt rá kísérlet a közlekedéspolitikában, hogy lassan leépítsék a vasúti közlekedést, de a globális folyamatok, a valóság rácáfoltak ezekre a szándékokra – hangsúlyozta kedden, a Hungrail vasúti konferencián elhangzott előadásában Vitézy Dávid. A közlekedéspolitikáért felelős államtitkár hozzátette: az egyre súlyosbodó krízisek mellett is ki kell tartani amellett, hogy a vasút nem a múlt, hanem a jövő közlekedési eszköze, hiszen ahol megvalósultak az infrastruktúrafejlesztések, ott a várakozásokon felül megnövekedett az utasszám. Van, aki jól jár a szankciókkal! - Soros és hálózata ronggyá kereste magát abból, hogy a szankciók miatt az EU az amerikai cseppfolyós gázra szorul
Micsoda véletlen, hogy Soros György több mint egymilliárd dollárt kaszált idén az orosz-ukrán háborúból annak köszönhetően, hogy jó érzékkel invesztált az amerikai cseppfolyós gázágazatba, amely azóta szárnyal, hogy Brüsszel elkezdte bevezetni a szankciókat. A Magyar Nemzet pénteki cikke mutat rá arra, Soros György és hálózata azért lobbizik Brüsszelben, hogy minél hamarabb szankcionálják az orosz energiahordozókat, ezzel ugyanis az amerikai cégek révén tetemes haszonra tehetnek szert. Arról pedig Orbán Viktor a Kossuth Rádióban beszélt, a brüsszeli politikusoknak hat havonta van lehetősége arra, hogy felülbírálják elhibázott szankciós döntéseiket, amelyeket az emberek nyögnek, és amelyek mégsem hozták el a békét. Csak a spekulánsok dörzsölik a tenyerüket… Orbán Viktor: az árak az egekben, a spekulánsok meg dörzsölik a tenyerüket (Videó)
Minél nehezebb, válságosabb időszakot élünk, annál nagyobb szükség van az egységre. Az egyetértést ugyanakkor létre kell hozni, esélyt kell adni az embereknek, hogy egyetérthessenek, vagy elmondhassák a különvéleményüket, most nehéz időket élünk, szükség van a nemzeti konzultációra - fogalmazott a Kossuth Rádiónak adott pénteki interjújában Orbán Viktor miniszterelnök. Mint hozzátette, előfordul a politikában, hogy hibás döntések születnek, de a brüsszeli politikusoknak lehetőségük van, hogy hat havonta felülvizsgálják az elhibázott szankciós politikát. A miniszterelnök megjegyezte, "próbálok elegánsabban fogalmazni, de az igazság az, hogy hazudtak Brüsszelben az európai embereknek, mert azt mondták, hogy a szankciókat nem terjesztik ki az energiára, aztán mégis kiterjesztették. Azt is mondták, hogy a szankcióval véget lehet vetni a háborúnak. A háború elhúzódik, nincs ma ember, aki gyors lezárással számolna, viszont az árak meg az égben vannak, és ez gyötri az embereket, a spekulánsok megdörzsölik a tenyerüket." 
