Pesti Srácok

Szili Katalin: a rendszerszerű problémákra rendszerszerű válaszokat kell adni

Szili Katalin: a rendszerszerű problémákra rendszerszerű válaszokat kell adni

A fenntartható fejlődés egyik kulcskérdése az, hogy a világban rendszerszerűen megjelenő problémákra rendszerszerűen kell válaszolnunk, mindezt a gazdaság, a környezet és a társadalom háromszögében – mondta Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden, Sátoraljaújhelyen.

Szili Katalin a Rákóczi Szövetség által szervezett összmagyar tanártáborban, a témában tartott előadásában úgy fogalmazott: a XXI. század tele van olyan globális kihívásokkal, amelyeket érdemes végigvennünk ahhoz, hogy eljussunk egy fenntartható nemzet ideájához. Hozzátette: az újkorra tehető a népességszám olyan fokú emelkedése, amely elvezetett addig, hogy a bolygó lakosainak száma elérte a 8 milliárdot, és várhatóan 2100 környékén már 11 milliárd lesz. A miniszterelnöki főtanácsadó közölte: várhatóan Afrikában lesz a legnagyobb népességnövekedés, az amerikai és európai területeket tekintve viszont a népességcsökkenés lesz jellemző.

Arról is beszélt, hogy a világ óceánjaiban található műanyagszigetek 27 magyarországnyi területet tesznek ki, a műanyagszennyezés pedig 1980 óta a tízszeresére nőtt. Szili Katalin hozzátette: mintegy egymillió állatfaj áll a kihalás szélén, és 1970 és 2014 között 60 százalékkal csökkent az emlősök, a halak, a madarak, a kétéltűek és a hüllők száma. A klímaváltozással kapcsolatban két kulcskérdést fogalmazott meg: az energiát és a klímát. Elmondta, hogy egy nemzetközi kutatás szerint a 16 és 25 év közötti fiatalok 60 százaléka rendkívül aggódik a globális klímaválság várható következményei miatt; közülük 45 százaléknyian pedig azt mondják, mindennapi életüket erősen befolyásolja ez az érzés.

PestiSracok facebook image

– emelte ki Szili Katalin. Hangsúlyozta: a megkérdezettek háromnegyede a saját kényelmét is feláldozná a fenntarthatóság érdekében, 84 százalékuk pedig azt mondja, szeretne többet tudni ennek hátteréről. A politikus a kultúra fontosságát kiemelve elmondta: ha nincs a fenntartható fejlődéshez megfelelő befogadóképesség, akkor nehéz beláttatni a gyermekekkel, hogy mindenkinek megvan a felelőssége ebben a kérdésben.

Szili Katalin beszélt arról is, hogy Magyarország május 30-án érte el a túllövés napját, ami azt jelenti, hogy ekkor használta el a rendelkezésre álló ez évi erőforrásokat. A globális világ túllövésnapja augusztus 2-án lesz. A főtanácsadó elmondta: jelenleg annyi erőforrást veszünk ki a bolygóból, amelyhez 1,75 bolygóra lenne szükségünk. Hozzátette, hogy a pandémia időszakában jelentős volt a visszaesés, ez pedig jól érzékelteti, hogy amikor egy recessziós időszakot élünk, az jót tesz a környezetnek.

A fenntartható fejlődési célok közül kiemelte a minőségi oktatást, amely arról szól: biztosítani kell a mindenkire kiterjedő igazságos és minőségi oktatást, és elő kell mozdítani az egész életen át tartó tanulás lehetőségét mindenki számára. Hozzátette: ennek az egyik alcélja a készségek fejlesztését írja elő, és azt, hogy az oktatásban egyfajta "zöldítést kell végezni", ami megadja a lehetőséget arra, hogy felelősségteljes generációkat nevelhessenek ki. Kitért arra, hogy 2022. június 16-án az Európai Tanács egy ötoldalas ajánlást fogalmazott meg a tagállamoknak a zöld átállásról; ebben a többi között leírják, hogyan lehet azt a különböző tantárgyakba beépíteni és továbbadni.

Szili Katalin kiemelte, figyelembe kell vennünk a veszélyeket, és közösen tennünk kell azért, hogy a következő generációkat arra oktassuk: felelősségel tartoznak a nemzetért, a régióért és az egész világért. Hangsúlyozta: a rendszerszerű problémákra rendszerszerű válaszokat kell adni, és össze kell fogni közös céljainkért.

– hangoztatta Szili Katalin.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Vajda János

Ajánljuk még

Az ellenzék kedvenc egyháza éveken át lophatta meg saját, szerencsétlen sorsú munkavállalóit – Megszólalt a PS-nek egy károsult

Exkluzív 2022 szeptember 13.
Kilátástalan helyzetbe került – méghozzá abszolút önhibáján kívül – egy fővárosi asszony, aki közel kilenc éven át dolgozott Iványi Gábor egyházának egyik intézményénél. A Dankó utcai hajléktalanszállón takarított; a sors fintora, hogy most ő maga is az utcára kerülhet. Miután súlyos egészségkárosodást szenvedett, leszázalékolták és orvosi javaslatra nem érintkezhet vegyszerekkel, így addigi munkáját sem folytathatta. Munkáltatója, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség Fűtött Utca nevű intézménye öt hónapja közös megegyezéssel megszüntette a munkaviszonyát. Utána jött az igazi feketeleves: amikor a rokkantsági ellátás hivatalos ügyeit intézte volna, kiderült, hogy hosszú éveken át becsaphatták: a nő ugyanis úgy tudta, hogy be van jelentve, hivatalosan foglalkoztatják, ennek megfelelően kapta meg a kilépő papírját is. Ezzel szemben, bár az elmúlt közel kilenc évben folyamatosan dolgozott, az utóbbi öt évben mindössze 59 napra volt bejelentve. Az asszonynak felbecsülhetetlen károkat okoztak: jelenleg nem jogosult a megváltozott munkaképességűek ellátására, nincs egészségbiztosítása, és bár 60 éves, az öregségi nyugdíjhoz a 40 év kötelező letöltött szolgálati időből évei fognak hiányozni, úgy, hogy egyébként az utóbbi közel egy évtizedben végig ugyanott dolgozott. Ráadásul nem is akárhol: egy olyan szociális feladatokat ellátó egyháznál, amelynek vezetői az elesettek támogatását választották valaha életfeladatuknak.

Az Állami-lakótelepről indulva lett a világ legdrágább játékosa és az utolsó magyar vb-gól szerzője – Détári Lajos hatvanéves!

Exkluzív 2023 április 24.
Alapembere volt az 1980-as évek világverő magyar válogatottjának, ő magyar foci eddigi utolsó világklasszisa, egyben ő szerezte a magyar labdarúgás utolsó világbajnoki gólját is. Középpályás létére rendkívül gólerős volt, ugyanakkor irányítani is zseniálisan tudott, labdáinak, utolsó passzainak pedig mindig szeme volt. A Németországban, Görögországban és Olaszországban is sztárrá váló egykori csodálatos játékos, Détári Lajos ma ünnepli hatvanadik születésnapját, írásunkkal előtte tisztelgünk.