erdély
A Székely Hadosztály lehetetlen küldetése (Videó)
Közhelyesen szakmaiatlan feltevés a történettudományban a „mi lett volna ha…”, mégis ez szokott lenni az egyik legizgalmasabb kérdése is. Esetünkben pedig a „mi lett volna ha…” rendszerint Trianonra vonatkozik, és nem is alaptalanul. Annyiszor és annyi helyen lett valószerűtlenül, ráadásul a megszállóink számára legszerencsésebben elrontva az 1918 októbere és 1919 júniusa közti honvédelmünk, hogy az már szürreális. Amikor az ilyen hibák sorozata miatt már eleve térdre kényszerített országban, önálló kezdeményezésként, megalakult a Székely Hadosztály, annak rögtön nemcsak az óriási román túlerővel kellett felvennie a harcot, de folyamatosan a háta mögé is kellett néznie, a budapesti kommunista kormány áskálódásai és szabotázsai miatt. A győztes végkifejletre így esélyük sem volt az önkéntes honvédőknek, ám az egység megszervezése, felállítása és harci érdemei is megérdemlik, hogy a történelmünk dicsőséges lapjain szerepeljenek. Tari Tamás kutatóval jártunk utána ennek a bátor honmentő kísérletnek. Két világ között
Királyok, hadvezérek, politikusok, filozófusok, de akár egyszerű emberek a kocsmaasztalnál is sokszor mondhatták a történelem során, hogy "sorsdöntő időket élünk". Ezt valahogy a zsigereiben érzi az ember, amikor a változás szele már ott lóg a levegőben, amikor érezhető, hogy valami el fogja söpörni a megszokott hétköznapokat és újat hoz. Így lehetett ez az babiloni vagy a Római birodalom végnapjaiban, de ha hazánkra gondolunk, akkor ugyanez fogalmazódhatott meg sokakban a tatárjárás előtt, a mohácsi csatát megelőzően, de akár a Rákóczi-szabadságharc, vagy az 1848-as események és a két világháború előtti években, hónapokban, napokban. Mint amikor vihar előtt már elektromossággal van tele a levegő és mindenki tudja, hogy ki fog törni az égzengés. Ilyenkor két világ között él az ember, a régi még vele van, az új már az ajtóban kopogtat, de még pont nem érkezett meg. Valahogy így állnak most is a világ dolgai, nekünk pedig az a felelősségünk, hogy ne ragadjunk a pusztulásra ítélt világ romjai között. És Mihály harcolt...
...és Mihályok, Istvánok, Sándorok, Józsefek, Benedekek, Jánosok, Lászlók, Péterek, Pálok... harcoltak 110 évvel ezelőtt 1914-től a Nagy Háborúban, a Szent Korona országaiból a hazáért 3 millió 581 ezren. Hősi halált halt több mint hatszázezer katona, nyolcszázezren fogságba kerültek, ötszázhuszonnégyezren tértek haza hadifogságból és másfél milliónyian megsebesültek, sokan örökké megnyomorítva. Bezzegromániában egyes megyékben a magyarok vásárlóereje kétszer akkora, mint az Erdélybe beszivárgó románoké
A liberálisok nagyon szeretnek Romániával példálózni, most lehet, hogy megint egy aprócska homokszem került a gépezetbe. Sokszor és sok helyen sikerült már elmagyarázni, hogy miért nem jó románnak lenni, most pedig a sokszor lenézett erdélyi magyarok bizonyították, hogy vásárlóerejük sok helyen kétszer akkora, mint a románoké. A maszol.ro oldalán megjelent elemzés szerint van fejlődés, de ez még mindig csak az Európai Unió átlagának a 48.4 százaléka, azaz a felét sem éri el a vásárlóerő aránya. Kedves liberálisok, itt az idő, hogy végleg Romániába költözzetek, lehetőleg a Regátba és akkor fel tudjátok húzni ezt a csúnya átlagot. Tudjátok, bezzeg Romániában... "Soha ne engedjetek abból, amiért a szüleitek megharcoltak!" - Varga János forradalmár és a PS-csapat élő történelemórái Erdélyben
"Nektek az a feladatotok, hogy tanuljatok, és soha ne fogadjatok el olyan helyzetet, amiben nektek kevesebb jut, mint amennyiért a szüleitek harcoltak, meghaltak, börtönben voltak! (…) Becsülettel gondoljatok azokra, akik életüket adták oda, hogy az utókor majd jobb életet éljen” – mondta rendhagyó történelemóráján a székelykeresztúri Berde Mózes Unitárius Kollégium több évfolyamnyi diákja előtt Varga János Corvin közi pesti srác, Wittner Mária harcos- és vádlottársa, aki a PestiSrácok.hu kollégáinak szervezésében, Kovács István unitárius püspök meghívására érkezett a székely városba, előzőleg pedig Kolozsvárra, a János Zsigmond Unitárius Kollégiumba, illetve Magyarország főkonzulátusának 56-os megemlékezésére. Ajánljuk még
Szivárványos madáremberek, és “büszke” céltalan nullák akarják megmondani, hogyan éljünk, vagy inkább dögöljünk-e meg egy háborúban
Valójában az a lényeg, hogy megmutatták magukat teljes valóságukban, a természetes közegükben azok, akik meg akarják mondani a gyerekes, családos, dolgozó, adófizető, a nemzetért aggódó többségnek, hogy hogyan kellene élnie, miben kellene hinnie és mit kellene tolerálnia. És akkor utolsó beszédében kazánb@szóknak nevezte párttársait Annalena Baerbock
Nem ez volt az első nyelvbotlása a leköszönő német külügyminiszternek. Belső lázadás Ukrajnában, begőzölt Zelenszkij
Az ukrán kormány folyamatosan botrányokba keveredik, lassan minden miniszterről kiderül, hogy sáros. Patyomkin Petike