heller Ágnes
A gyönyörű magyar nők, Heller Ágnes-szobor, térdelés a rasszizmus ellen, Németország megőrülése és minden más – Szavazzon a PS legjobb 2021-es véleménycikkére!
2021-ben folytatódott a járvány, de már talán megszoktuk, ahogy lassan az oltásokat is. Az ellenzék előválasztást rendezett és ennek eredményeként megajándékozott minden humorérzékkel rendelkező jobboldalit egy Márki-Zay Péterrel. Márki-Zay előválasztási diadala részben pont ugyanazt a hatást érte el, mint 2018-as hódmezővásárhelyi győzelme: felriasztotta a jobboldali tábort. Ezúttal azonban van bónusz is: személyiségével nem mellesleg tulajdonképpen káoszba taszította az ellenzéket is. Ebben az évben az egykori németek úgy döntöttek, utolsó igazán német tulajdonságukba kapaszkodva, hogy jöhet a Negyedik Birodalom, csak balról: a szélsőbalra tolódott CDU-CSU-t a nagyon szélsőbal váltotta fel. Az USA-ban pedig kiderült, hogy a gerontokrata Biden pontosan olyan elnökséget mutat be, mint amitől féltünk: kaotikus, ideológiai kormányzás, és nem lehet tudni, hogy kinél is van a hatalom valójában.
Heller Ágnes szobra a szolgalelkű megalkuvás és a gőg mementója
Az ’56-os forradalmat elvtársaival leverő karhatalmista Horn Gyula után most már egy köpönyegforgató marxista filozófus fejszobra is megbámulható a szabadságjogokra oly kényes Európai Parlamentben. Bravó! Habár vélhetően mindketten arról álmodtak, hogy Moszkvában lesz majd mellszobruk, végül mégis a liberális demokrácia őrzőinek szentélyébe kerültek. Annak ellenére, hogy Heller Ágnes volt az első, aki már 2011-ben féltette a magyar demokráciát Orbán Viktortól (így minden mai demokráciarettegő az ő köpönyege alól bújt elő, ami érthetővé teszi a szobor célját), mégis felvetődik a kérdés: vajon a brüsszelitáknak, vagy a filozófusasszony emlékezetének kínosabb a helyszín kiválasztása? De vannak saját, eredeti történeteim is húsz évvel ezelőttről – mindjárt elmesélem ezeket!
Munkásőrből lett fogdaügynök, avagy Demszkyék „maoista” mesterének, Pór Györgynek a hiteles története
1968-ban Pór Györgyék maoista pere volt az első azok közül az ügyek közül, amelyben a Kádár-rezsim igyekezett fellépni az őket szerinte balról támadó értelmiség ellen. Maoisták, szélsőbaloldaliak, újbaloldaliak, lukácsisták és marxisták alkották azt a tágabb értelemben összetartozó (sokan nyilván csak felszínesen ismerték egymást) budapesti társaságot, amelynek több tagjából meghatározó politikus és/vagy értelmiségi lett. Volt köztük ifjú gárdista, munkásőr, több KISZ-agitpropos. Pór György és két társa letöltendőt kapott, maga Pór rögtön a fordítóirodába került, de ennek megvolt az ára: fogdaügynök, azaz börtönspicli lett. Az állambiztonsági jelentések szerint elégedettek voltak a munkájával, így hamarabb szabadult. Mivel kint sem hagyott fel a mozgalmárkodással, a hatalom nem engedte az általa megálmodott állásba. Ezt megunta. Ismerősei, a Heller Ágnes-házaspár és a Konrád György-házaspár is azt ajánlotta, menjen Nyugatra. Így is történt. Az állambiztonság szerint tőle egy bizonyos Sándor Tibor és Demszky Gábor vette át az irányítást. A szereplők jelentős része később cáfolta, hogy maoista lett volna, de mások, például Heller Ágnes megerősítette anno, hogy azok vagy valami olyasfélék voltak. Csak ez a nyolcvanas évektől már elég rosszul hangzott.
Gyurcsány helyett Karácsony az ötletgazda: a főpolgármester lépett először a szélsőjobb felé
Mint beszámoltunk róla, nemrég Gyurcsány Ferenc összefogott a szélsőjobbal: Tóth Péter és Bíró László is maga mellett tudhatja a DK elnökét. Azonban az ötletgazda nem Gyurcsány, hanem Karácsony Gergely, aki már 2011-ben a Jobbikkal való együttműködést sürgette. Az akkor még képtelenségnek tűnő javaslatot végül a magyar és a nemzetközi baloldal egykori ikonja, Heller Ágnes szentesítette 2017-ben, közölve: fogják be az orrukat!
Pusztító üzemmódba kapcsolt a Gyurcsány–Dobrev-klán; Szanyi lesz az új miniszterelnök? (Karantén-vlog)
Hogy lehet egy egyértelmű tényt kétféleképpen látni és magyarázni? A Karanténban kiemelten foglalkozunk a kérdéssel, hiszen az egyik fél nyilvánvalóan hazudik a múlt heti rendkívüli EU-csúcs esetében, hiába ismerték el a külföldi baloldali médiumok, az európai politikusok és véleményformálók is egyértelműen, hogy Magyarország nagy nyertese a csúcsnak. Sajnos pont hazánkban nem akarják felfogni egyesek, hiszen a Momentum mellett a rombolásban megbízható Gyurcsány–Dobrev-klán lett az ötvenes éveket meghazudtoló borzasztó agymosás központja, akik szerint Orbán Viktor csúnyán megbukott Brüsszelben. A magyar siker nekik nem számít, mert a kormány népszerűségét növeli. Az sem számít, hogy csupán az egész világ látja másképp: hazug, mérgező és hergelő szavaik pedig utat találnak híveik körében, akik azt is elhiszik nekik, hogy piros hó esik nyáron Orbán miatt. A műsorban foglalkozunk Dobrev kínos ATV-s kalandján kívül Heller Ágnes emlékének fővárosi ápolásával is, hiszen Karácsony Gergelynek ugyan a Lánchídra nincs pénze, de arra igen, hogy a tavaly elhunyt marxista filozófus gondolatait frissen tartsa. A Karantén össze is szedett egy-két gyöngyszemet, amelyekből kiderül, Karácsony mit is becsült Heller Ágnesben. Végül az ISZOMM párt miniszterelnök-jelöltje, Szanyi Tibor is megvillan, aki saját pártját az egyetlen baloldali magyar pártként fémjelzi, amiben talán még némi igazság is van, bár nem tudjuk, hogy Szanyiék az iddogáláson kívül vajon mit is terveznek. Nézzék meg videónkat, szörnyülködjenek, vagy nevessenek velünk!
Karácsony Gergely Budapestje tiszteli és megbecsüli az öreg kommunistákat
Ezentúl Budapest önkormányzata kezeli Heller Ágnes, valamint férje és harcostársa, Fehér Ferenc hagyatékát – közölte büszkén ma délelőtt Karácsony Gergely. A főváros progresszív, liberális vezetése erkölcsi kötelességének érzi a keményvonalas kommunista filozófusok emlékének babusgatását, és még a mostani, nehéz időszakban is áldoz erre pénzt. Valójában viszont ez szervesen illeszkedik Karácsony eddigi politikájába, és nemcsak a radikális baloldali ideológia miatt, hanem azért is, mert így az általa vezetett főváros továbbra is csak hülyeségekre meg fölösleges munkakört betöltő haverok fizetésére költ a fontos dolgok helyett.
Gyurcsány hősei: Heller, Rajk és Konrád
Egyáltalán nem érdekel, hogy kiknek fognak tetszeni a következő sorok – ezzel a dacos, kissé kamaszlázadásra hajazó gondolattal kezdte Gyurcsány Ferenc mai eszmefuttatását a közösségi oldalán arról, hogy az ő hősei bizony Heller Ágnes, Rajk László és Konrád György. A volt miniszterelnök kifejti: meghatja ezeknek az embereknek a bátorsága és az ereje, akik "a parizer-zsemle-ágy biztonságát is kockáztatták egy szabad, demokratikus, független Magyarországért". Gyurcsány Ferenc tekintette már példaképének a kommunista Che Guevarát, és idézett egy spanyolországi kommunistát is, Dolores Ibárrurit, akit Sztálin fegyverrel és pénzzel támogatott, s akinek az oldalán harcolt többek között Gerő Ernő, Rajk László, Münnich Ferenc, Zalka Máté és sokan mások, akik közreműködtek Magyarország tönkretételében a kommunista diktatúra idején. Őket nevezik "spanyolosoknak", akik a polgárháború évei alatt a történelem egyik legvéresebb keresztényüldözését hajtották végre, lemészárolva ártatlan híveket és papokat.
A Böszme megfejtette az amazonasi erdőtüzek titkát: Orbán!
A szokottnál is erősebb napot zárt pénteken utánozhatatlan roncsellenzékünk. Gyurcsány az amazonasi erdőtüzek fényénél látni vélte Orbán Viktort és az ő bűnös mulasztásait. Közben a balliberális szaksajtó azon görcsölt, miért nem írt gyásztáviratot a miniszterelnök Heller Ágnesnek (!). A kényszerzubbonyra a szíjat végül Ungváry Rudi bácsi varrta föl, kijelentve: ami itt van, ahhoz képest a nyilasterror bakfitty volt. Jelentem: ezeknek végleg elmentek otthonról!
Európa arca?
Arra gondoltam, illik várni nyolc napot. Így szokás a súlyosabb, nehezebben gyógyuló sérülésekkel, például az élettel is. Heller Ágnes egy hete hagyta itt a földi valót, de azokat a sebeket, amelyeket egy ország visel, nem a halálával okozta. Gyógyulnak ugyan, de még kékek és lilák, különösen mostanában. Politikailag.Ajánljuk még
Volt egyszer egy magyar maffiaháború - Húsz éve végezték ki Portik riválisát, Seres Zoltánt
Húsz évvel ezelőtt, 1999. április 12-én Tahitótfaluban, a nyílt utcán, az autójában gyilkolták meg az éjszakai életben korábban „Igazságosnak” nevezett Seres Zoltán vállalkozót. A motoros merénylők nemcsak vele, hanem olasz üzlettársával, Sforza Nazzarenoval is végeztek, aki néhány órával később, a kórházban hunyt el. A gyilkosok a fegyvert eldobták, majd elhajtottak a helyszínről. A kocsi az AK-47-es gépkarabélyból leadott, legalább 15-20 lövés után az egyik családi ház falába csapódott, és a támadást csak a hátsó ülésen ülő, majd sokkot kapó tolmács élte túl.
Ez az aszály nem természeti csapás, hanem a mi alkotásunk – Polbeat Piknik
Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.
Mivel szólíthatja meg a konzervatív oldal a klímahisztiző fiatalokat? – Palányi Nóra és Kroó Zita a Polbeatben (PS-videó!)
A klímaváltozás témája köré gerjesztett mozgalom egy tudományos tényeket nélkülöző liberális kampány, amelynek szinte csak a fiatalokra van hatása – vélekedett a keddi Polbeatben Palányi Nóra. Az országgyűlési szakértő szerint a hisztéria keltői, haszonélvezői egyértelműen a nemzeti szuverenitást előtérbe helyező jobboldali kormányok ellenében határozzák meg magukat és törnek politikai hatalomra. A PestiSrácok.hu interaktív műsorának egyik témája az volt, hogy a fiatalokat behálózó globális klímagépezet működésére lehet-e válasza a konzervatív értékeket hirdető Fidesznek, illetve a hazai jobboldalnak kell-e egyáltalán foglalkoznia a nemzetközi habveréssel. Dezse Balázs műsorvezető szerint a fiatalok a klímaváltozás ügyében nyilvánvalóan a kisebb ellenállás felé mennek, hiszen lényegesen könnyebb egyszerű jelszavak hívására tüntetésekre járni, mint következetesen betartani a keresztény-konzervatív értékrendet, életmódot. Kroó Zita műsorunkban úgy vélekedett, hogy a kormánynak jó esélye van a fiatalok megszólítására, hiszen a Fidesz ifjúsági szervezetének, a Fidelitasnak immár tízezer tagja van, ami komoly társadalmi bázist jelent. Az Origo újságírója szerint helytelen az a megközelítés, hogy ami konzervatív, az egyúttal unalmas is. Kolléganőnk ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy nem szabad alábecsülni a közösségi média elképesztő erejét, amelyet a baloldali politikusok – például Gyurcsány Ferenc és Karácsony Gergely – már hatékonyan használnak, és ebben a jobboldalnak is komolyabb erőket kell befektetnie. Szarvas Szilveszter a műsorban kiemelte: a közösségi média terén a felzárkózás azért is nehéz eset, mert a leginkább érintettek, a mai korai huszonévesek számára például menő, vicces dolognak számít Gyurcsánnyal szelfizni, de szinte semmilyen tapasztalatuk nincs arról, hogy mi történt 2006 őszén a budapesti utcákon, amikor ugyanez a Gyurcsány miniszterelnökként a tömegbe lövetett. Portálunk főszerkesztő-helyettese úgy vélekedett, hogy a jobboldali véleményformálóknak is tanulniuk kell ebből, és a fiatalokat a legegyszerűbb üzenetek szintjén kell megszólítani. Nézzék meg összeállításunkat a legutóbbi Polbeat műsoráról!
