jeney jános
Mi vár a felvidéki magyarokra? – Jeney János térképész a Grundban
A Grund legfrissebb adásában Hoppál Hunor vendége Jeney János térképész volt. November 2-án ültük az első bécsi döntés 85. évfordulóját, amellyel 1938-ban a Felvidék déli részét és Kárpátalját visszacsatolták Magyarországhoz – ennek kapcsán alakult a műsorban a beszélgetés a felvidéki magyarok múltjáról és jövőbeli lehetőségeikről. Mit jelentett a Trianon utáni első revíziós siker az akkori Magyarország számára? Hogyan jellemezhető napjainkban a felvidéki magyarság helyzete? Az idén szeptemberi parlamenti választáson járt a legközelebb a törvényhozási képviselet visszaszerzéséhez a szlovákiai magyar közösség, mégis 4,4%-os eredménnyel ismét kimaradtak a pozsonyi parlamentből. Megpecsételődött az etnikai politizálás sorsa, vagy épp ellenkezőleg, tovább kell küzdeniük az ottani nemzettársainknak? Milyen jogi és társadalmi nehézségekkel kell küzdenie manapság a felvidéki magyaroknak? Ezekről a kérdésekről beszélgetett Hoppál Hunor Jeney Jánossal a legutóbbi Grundban.
Dél-Afrikába vitte Trianon üzenetét a magyar térképész (Videó)
Három előadással is szerepelhetett Jeney János, a Magyarságkutató Intézet térképész kutatója a Fokvárosban megrendezett 31. Nemzetközi Térképészeti Konferencián. A kutató, aki az eredeti trianoni térképek megtalálásával és Párizsban való bemutatásával vált ismertté, ezúttal Dél-Afrikába vitte el nemzetünk szétszakításának üzenetét. "A legfontosabb az, hogy tudjanak róla, a világ legtávolabbi pontján is, hogy van egy ország, amelynek karjait, lábait levágták, amelynek sebei nem gyógyulnak, s amely minden gáncs, nehézség ellenére, megrajzolt határokat átívelve igyekszik minden erejével egységes nemzetnek megmaradni" - mondta a PestiSrácok.hu-nak Jeney János. A Magyarságkutató Intézet munkatársa két videót is rögzített kifejezetten lapunk olvasóinak és küldte el technikai akadályokat leküzdve a messzi távolból.
A romániai falurombolás magyarellenes szelleme máig hat – Jeney János a Grundban
A Grund legutóbbi adásában Hoppál Hunor vendége Jeney János, a Magyarságkutató Intézet térképésze volt. A romániai falurombolás egyik emblematikus színhelyén, Bözödújfaluban évről évre augusztus elején találkoznak az elárasztott település el- és leszármazottai – éppen az erdélyi seregszemle, Tusványos vége után, de még a bözödújfalui találkozót megelőzően beszélgettünk a kelet-európai kommunista diktatúrák egyik legnagyobb rémtettéről. Milyen ideológiát társítottak a falurombolás köré? Miért érvelt úgy Ceaușescu, hogy mindez inkább a románokat érintette? Hogyan bizonyítható mégis, hogy a falurombolás az erdélyi magyar közösségek ellen irányult? Bözödújfalu szimbóluma kellően erős mementó lehet a jelenkor számára, hogy soha többé ne térhessen vissza a kommunizmus? És lehet-e még valaha élő település Bözödújfaluból? Ezeket a kérdéseket jártuk körül szakértő vendégünkkel a legfrissebb Grundban.
Hogyan lett kisebbség a magyar a történelmi Magyarországon? – Jeney János és az Öreg
103 éve, 1920. június 4-én erőltették rá Magyarországra a trianoni békediktátumot, ezzel elvesztette történelmi területének és lakosságának kétharmadát. Jeney János, a Magyarságkutató Intézet térképész munkatársa volt az Öreg vendége.
82 éve hunyt el Teleki Pál – Halála körül több a kérdőjel, mégis tényként szerepel öngyilkossága
1941. április 3-án találták holtan a Sándor-palotában Teleki Pált, Magyarország volt miniszterelnökét, államfőjét, aki haláláig hitt egy tudományosan is alátámasztott revízióban. Teleki a magyar történelem talán legvitatottabb megítélésű politikusa. Kormányzása alatt került vissza Magyarországhoz Kárpátalja, és a második bécsi döntés után Észak-Erdély is, bár őrizte az ország szuverenitását, bizonyos kérdésekben engedményekre kényszerült Hitlerrel. Nevéhez köthető a második zsidótörvény és olyan, a zsidóságot diszkrimináló jogszabályok kihirdetése, mint a numerus clausus-törvény. Sokan nem tudják, hogy Teleki Pál nemcsak politikus volt, hanem nemzetközi elismertségű földrajztudós, térképész is. Ő készítette azokat a térképeket, amelyekkel a magyar delegáció a trianoni békeszerződések tárgyalására indult, és amelyeket akkor – egy kivételével – még csak be sem mutathatott.
Az ukrán nacionalistákat már a történelmi tények sem zavarják
Már március 15-ének reggelén magyarellenes, történelemhamisító bejegyzéseivel hangolt az Ukrán Kárpátalja (Українське Закарпаття) Facebook-oldal, amelynek a szerkesztői számára korábban sem jelentett problémát, hogy közel 50 ezer követőjüket többek közt azzal hergelje, hogy Ungvár, sőt, Huszt vára is ősi ukrán vár, a magyarok pedig puszta provokációból helyeztek ki a műemlékek magyar történelméről megemlékező táblákat. De ugyanez a közösségi oldal volt, amely érdekes módon a munkácsi Turul ledöntése előtt már a magyar szimbólumokat vette célba, mert azok állítólag birodalmi célok jelképeként állíttattak és nincs keresnivalójuk az ukrán Kárpátalján. A PestiSrácok.hu is megemlékezett róla, hogy március 15-e fontos dátum Kárpátalja történetében, 1939-ben ezen a napon vonult be ugyanis a magyar hadsereg Kárpátaljára és foglalta vissza az első bécsi döntéssel még vissza nem csatolt területeket. Bár a Magyar Királyság nem mondott le az igazságtalan békediktátummal elszakított területeiről és azok magyar lakosságáról, a terv az volt, hogy a Magyar Királyságon belül autonóm ruszin tartományt hoznak létre, a ruszinok pedig fel is esküdtek a magyar koronára. 1939. március 15-ről az Ukrán Kárpátalja oldal magyargyűlölő nacionalista szerzői egészen máshogy emlékeznek meg, és arról cikkeznek már második napja, hogyan támadta meg az agresszor magyar horda a független Kárpát-Ukrajnát. Hősként emlékeznek meg Avgusztin Volosinról, akit az ő állításuk szerint március 15-én választottak elnökké, sőt, még aznap kikiáltották a függetlenséget is. De kihirdettek egy alkotmányt, jóváhagyták az állami címert, valamint a kék-sárga zászlót – mindez ugye aközben történt, hogy a jelentős túlerőben lévő agresszor magyar katonákkal harcoltak éppen. Bródy András nevét is kisavazták az ukrán történelemből, akit azért vetettek börtönbe, mert magyarbarát politikus volt és népszavazással akarta eldönteni a hovatartozás kérését.
„Olyan a Vereckei-hágó emlékműve, mintha állandóan fel lenne gyújtva” – Jeney János a Grundban
A Grund legutóbbi részében Hoppál Hunor Kurmai Kornéllal és Jeney Jánossal, a Magyarságkutató Intézet térképészével beszélgetett. A műsorban a február 10-én 76 éve aláírt párizsi békeszerződés előzményeit, következményeit és mai hatásait járták körül. A II. világháborút lezáró dokumentum életbelépésével a mai Magyarország területi keretei véglegessé váltak. Kiderült az is, hogy a területrendezés egyébként kétoldalú államközi szerződések által történt meg. Trianon elviekben megfogalmazott (de a gyakorlatban nem alkalmazott) kisebbségvédelmi garanciái után a párizsi békeszerződés már nem is tartalmazott efféle passzust.
Jeney János térképész a PS-nek: Az angol titkosszolgálat keze benne volt mindabban, ami Trianonban Magyarországgal történt – Ferkó Dániel kérdez (Videó)
Bár az amerikai békedelegáció tudta, hogy a Teleki Pál-féle Vörös térkép objektíven és hitelesen mutatja be az etnikai számarányokat, ami alapján Magyarországot nem lehet elítélni, mégsem vettek részt azon a tárgyaláson, amely előidézte a trianoni tragédiát – nyilatkozta a PS-nek Jeney János térképész, a Magyarságkutató Intézet munkatársa. A kutató szerint az amerikai békedelegáció távolmaradásának oka, hogy az USA – akkor még – nem mert szembe menni a kiterjedt gyarmatbirodalommal rendelkező franciákkal és britekkel. Kevéssé ismert tény, hogy az angol titkosszolgálat, az MI5 már évekkel a trianoni döntés előtt azon munkálkodott, hogy Magyarországot az első világháború végén feldarabolják, az Osztrák-Magyar Monarchiát kivéreztessék. A britek geopolitikai érdekeik érvényesítése érdekében a pánszlávizmust akarták erősíteni Magyarország kárára. Teleki Pál és tudóstársai a "béketárgyalások" előtt ki akarták juttatni a magyarság valós kárpát-medencei számarányát bemutató Vörös térképet (Carte rouge) Angliába. Szerették volna tájékoztatni a brit közvéleményt arról, hogy mi készül Magyarország ellen, ám a brit titkosszolgálat a határon lefoglalta a térképet – számol be Jeney János, aki a világ számos pontján, a többi között Milwaukee-ban, az Amerikai Földrajzi Társaság levéltárában végzett kutatásokat. Részletek a videóban – az elhangzottak új megvilágításba helyezik mindazt, ami Trianonban történt!
Áltárgyalások, avagy előre lejátszott volt Trianon? – A 143 éve született gróf Teleki Pál reménytelen küzdelme Párizsban (videó)
Vannak, akik azt mondják, minek rágódni a múlton, amikor az mit sem változtat jelenen és jövőn. Egy másik elmélet szerint, aki nincs tisztában a múltjával, az a jövőben sem érheti el, amit elérhetne. Azt hiszem, az utóbbiak táborába tartozik az a térképész fiatalember, akit addig hajtottak a múlt évtizedek során megmásított vagy kimondatlan rejtélyek, amíg rá nem bukkant az 1920-as béketárgyalásokra készült több mint 60 darab, alapos részletességű térképre, amelyekkel Telekiék a magyarok igazát védték volna, ha hagyják nekik... Csakhogy ezeket a térképeket a béketárgyalásokra érkező magyar delegáció be sem mutathatta. Egyetlen etnikai térképet láttak csupán a döntnökök, amit azóta Vörös térkép néven emlegetnek és amelyet a trianoni határok meghúzásakor figyelembe sem vettek. Felmerül a kérdés: egyáltalán a béketárgyalások során, Trianonban dőlt-e el a határok sorsa?Ajánljuk még
Mivel szólíthatja meg a konzervatív oldal a klímahisztiző fiatalokat? – Palányi Nóra és Kroó Zita a Polbeatben (PS-videó!)
A klímaváltozás témája köré gerjesztett mozgalom egy tudományos tényeket nélkülöző liberális kampány, amelynek szinte csak a fiatalokra van hatása – vélekedett a keddi Polbeatben Palányi Nóra. Az országgyűlési szakértő szerint a hisztéria keltői, haszonélvezői egyértelműen a nemzeti szuverenitást előtérbe helyező jobboldali kormányok ellenében határozzák meg magukat és törnek politikai hatalomra. A PestiSrácok.hu interaktív műsorának egyik témája az volt, hogy a fiatalokat behálózó globális klímagépezet működésére lehet-e válasza a konzervatív értékeket hirdető Fidesznek, illetve a hazai jobboldalnak kell-e egyáltalán foglalkoznia a nemzetközi habveréssel. Dezse Balázs műsorvezető szerint a fiatalok a klímaváltozás ügyében nyilvánvalóan a kisebb ellenállás felé mennek, hiszen lényegesen könnyebb egyszerű jelszavak hívására tüntetésekre járni, mint következetesen betartani a keresztény-konzervatív értékrendet, életmódot. Kroó Zita műsorunkban úgy vélekedett, hogy a kormánynak jó esélye van a fiatalok megszólítására, hiszen a Fidesz ifjúsági szervezetének, a Fidelitasnak immár tízezer tagja van, ami komoly társadalmi bázist jelent. Az Origo újságírója szerint helytelen az a megközelítés, hogy ami konzervatív, az egyúttal unalmas is. Kolléganőnk ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy nem szabad alábecsülni a közösségi média elképesztő erejét, amelyet a baloldali politikusok – például Gyurcsány Ferenc és Karácsony Gergely – már hatékonyan használnak, és ebben a jobboldalnak is komolyabb erőket kell befektetnie. Szarvas Szilveszter a műsorban kiemelte: a közösségi média terén a felzárkózás azért is nehéz eset, mert a leginkább érintettek, a mai korai huszonévesek számára például menő, vicces dolognak számít Gyurcsánnyal szelfizni, de szinte semmilyen tapasztalatuk nincs arról, hogy mi történt 2006 őszén a budapesti utcákon, amikor ugyanez a Gyurcsány miniszterelnökként a tömegbe lövetett. Portálunk főszerkesztő-helyettese úgy vélekedett, hogy a jobboldali véleményformálóknak is tanulniuk kell ebből, és a fiatalokat a legegyszerűbb üzenetek szintjén kell megszólítani. Nézzék meg összeállításunkat a legutóbbi Polbeat műsoráról!
Ez az aszály nem természeti csapás, hanem a mi alkotásunk – Polbeat Piknik
Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.
Péter Gábor, Popper Péter és a hallgatás daganatos fala
Nulla, azaz nulla darab cikk jelent meg Popper Péterről azóta, hogy a Válaszonline-ban, majd a PestiSrácokon is megjelent a szennyes múltja. A pszichológus pénzért tanította az állambiztonsági tiszteket a különböző praktikákra, és minden erejével a galerik, az üldözött fiatalok ellen dolgozott. Miért hallgat erről a média? A baloldalit még értjük, de a „másik”? „A szerelem lopakodó gyilkosa a lustaság” – mondta Popper. „A társadalom rákja a hallgatás” – írja főmunkatársunk. Vezércikk.
