magyarság
Végállomás Trianon? Nem, nem soha!
Százöt év telt el. Egy kegyetlen évszázad és még öt év. Ezalatt az idő alatt a magyarság először úgy érezhette magát, 1920. június 4. után, mint a bokszoló, akit egy fárasztó meccs végén, a leintés után ütnek ki, de a bíró jót röhögve továbbot int, aztán hiába eszmél az áldozat, már csak kóválygó fejjel, éppen csak felfogni tudja a méltánytalan és becstelen végkifejletet. De együtt kell élnie vele. Mert ilyen igazságtalanságot nemzet ritkán szenvedett el a világtörténelem során, mint mi, magyarok. Azok a népek pedig, akik a korábbi évszázadokban, vagy évezredekben hasonlóval szembesültek, nos, közülük kevesen álltak fel a padlóról egy ilyen sunyi letaglózás után. Nekünk mégsem keseregnünk kell, hanem előre néznünk, mert itt vagyunk, még mindig itt! De sosem felejthetjük el, hogy mit és hogyan élt át ez a nemzet, kiknek köszönheti keserű XX. századi sorsát. De van jövő, van magyar jövő. Csak rajtunk múlik. A nemzetünk megcsonkítói pedig megkapják majd, ami nekik jár, mert az inga kileng erre, és kileng arra is, de végül a Jóisten segedelmével a megfelelő irányba áll be.Alig ismerik a magyarság egyik legfontosabb ünnepét, pedig fél Budapestet lezárják miatta – The Fair Right (videó)
Magyarország hosszú és gazdag történelme okán számos jelentős eseményről emlékezik meg a magyar nép. Az államalapítás, az 1848-as forradalom és szabadságharc, valamint az 1956-os forradalom mind olyan mérföldkövek, amelyek mély nyomot hagytak az ország történelmében és a nemzeti identitásban. Az államalapítás évfordulója alkalmából az ország számos rendezvényt szervez, amelyek célja a történelmi tudatosság és nemzeti büszkeség erősítése. Az 1848-as forradalom és szabadságharc hőseinek bátorsága és az 1956-os forradalom mind-mind olyan események, amelyek nemcsak a magyar történelemben, hanem az egész világ számára példát mutatnak a szabadság és a függetlenség iránti vágyban. Van azonban egy ünnep, amiről csak kevesen tudnak, pedig fél Budapestet lezárják miatta.Az anyatejjel szívta magába a népdalok szeretetét – Emlékezés Budai Ilona Kossuth-díjas népdalénekesre
Kiapadhatatlan népdal- és nótakincsét hazulról hozta magával, amit éppen a legjobban egészített ki középiskolai magyartanárnője ösztökélése. Előbb az 1968-as Ki mit tud?, és az 1970-es Röpülj, páva! versenyek közönségkedvence lett, majd végérvényesen elkötelezte magát a népdaléneklés mellett. A mögöttünk hagyott évtizedek során nem csupán szívet melengető énekhangjával és az eredeti hangzásvilágot megidéző székely népmeséivel, de zenetanárként, valamint lelkiismeretes és tudatos népdal- és népmesegyűjtőként is felbecsülhetetlen értékkel gazdagította a nemzeti kultúrkincset. Budai Ilona Kossuth- és Magyar Örökség-díjas népdalénekes, a Nemzet Művésze kitüntető cím birtokosa december 15-én hagyott itt bennünket. Portálunk a szerző által 2016-ban, Budai Ilona Kossuth-díja apropóján vele készített és a Magyar Fórumban megjelent nagyinterjú részleteivel rója le kegyeletét a csodálatos művész előtt.Az ilyen emberek miatt tűnik el Kárpátaljáról a magyarság – The Fair Right (Videó)
A nemzetközi propagandagépezet keleti hadteste Kárpátaljára látogatott, ahol megállapították: A kárpátaljaiak nem kérnek Orbán Viktor politikájából. Erre a fantasztikus következtetésre pedig úgy jutottak, hogy parancsba kapták megkérdeztek egy ruszint, egy magyart, egy idegenszívűt és egy magyargyűlölőt. Egészen mélyre kellett ásni, hogy összehozzák ezt a fantasztikus anyagot, viszont a brit tudósok azóta is keresik a riport célközönségét. Magyarországgal próbálják elhitetni, hogy Kárpátalja nem kér az anyaország támogatásából? A kárpátaljaiakkal szeretnék elhitetni, hogy ők nem is magyarok? Esetleg az ukránoknak szeretnék bebizonyítani, hogy Kárpátalja szabadon gyarmatosítható? Nincs annyi brit tudós, ahány képes lenne megoldani ezt a rejtélyt. Hab a tortán, hogy ezt a riportot egy kárpátaljai portál hasábjain találtuk, ami a HÍRKLIKKRE HIVATKOZIK. Igen. A Hírklikk hamarabb szerzett tudomást a kárpátaljai ügyekről, mint maguk a kárpátaljaiak. Ez bizonyára azért van, mert ott fekete öves oknyomozók dolgoznak, nem pedig azért, mert a Langley-i központ már megint kör-e-mailben küldte szét az aktuális narratívát. Nézzétek meg a teljes videót!Szili Katalin Pozsonyban: nem lehet feladni az etnikai politizálást
Nem lehet feladni az etnikai politizálást, mert az az önfeladást jelentené - jelentette ki Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó vasárnap Pozsonyban, ahol beszédet mondott a Felvidékről kitelepített magyarok emlékére tartott megemlékezésen.Vérlázító gondolatok magukat nagyra tartó baloldaliaktól, akik szégyellik, hogy magyarok, és ennek hangot is adnak
A 444.hu, a Klubrádió, a HVG vagy éppen a Népszava. Csak néhány olyan baloldali médium, amiben a magukat sokra tartó munkatársak hangot adnak annak, hogy milyen ciki magyarnak lenni, vagy éppen arra törekednek, hogy értéktelen suttyónak mutassák be a magyarságot. Mert a magyar ostoba, agymosott, fogatlan, iszákos és alattvalónak született. Legalábbis szerintük. A Magyar Nemzet összeszedte azokat a magvas gondolatokat és törekvéseket, amikben a magát oly sokra tartó baloldaliak ócsárolják a hazájukat és honfitársaikat csupán azért, mert nagy elfogadásukban képtelenek megemészteni, hogy a többség a jobboldalra szavazott.Szilágyi Péter: világnemzetté vált a magyarság
A magyarság a XX. század végére, a XXI. század elejére világnemzetté vált, hiszen 15 millió magyar él szétszóródva a világban, az anyaországban, a Kárpát-medencében és számos más térségben – mondta szombaton, Londonban Szilágyi Péter, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára.Németh Zsolt: nemzetpolitikai kihívás lesz a magyarnak maradás és a magyarrá válás segítése
A magyarság létszámának drámai csökkenése miatt a nemzetpolitika feladata a következő időszakban az lesz, hogy segítse a magyarnak maradást és a magyarrá válást a Kárpát-medencében – jelentette ki az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke szombaton, Sátoraljaújhelyen. Németh Zsolt a Rákóczi Szabadegyetem külhoni magyarságról és nemzetpolitikáról tartott panelbeszélgetésén hangsúlyozta: fontos a támogatáspolitika megtartása mellett egy "ágazaton átívelő" gondolkodás arról, hogyan lehet a magyarság irányába sugallni, hogy aki magyar, az magyar akarjon maradni, illetve ezt egy nem magyar számára is vonzóvá tenni.Az Orbán-korszak lenyomata, hogy a trianoni nemzethaláltól eljutottunk a megmaradás és az összetartozás büszkeségéig
A békediktátum egy mély, nehezen gyógyuló seb – máig élő fájdalom. Egy olyan évszázados heg, amely kínzó erővel mar bele a magyarság testébe. A közönytől a gyűlölködésig, az irigységtől a harcias csatakiáltásig, a hamisan csengő pátosztól a valódi hazaszeretetig – sokféle érzelem fogta kézen Trianon emlékét. Búslakodás, harag, gyámolító szeretet, s lett mindez egyben viszonyulás is az elszakított országrészekhez, az ott élő magyarokhoz. Ha létezik az Orbán-korszaknak valós lenyomata, akkor a Trianonhoz és ezen keresztül a határon túli magyarokhoz való viszonyban az megragadható. Mert eljutottunk az évszázados traumától, a nemzethaláltól a megmaradás büszke érzéséig. Ma már kitapintható az összetartozás élménye és kézzel fogható sikerei vannak a „csak azért is!” építkezésnek.Ajánljuk még