Pesti Srácok

nácik

Mihályi Balázs a PS-nek: Nem igaz, hogy a kitörés miatt több magyar katona halt meg, mint ha megadták volna magukat a szovjeteknek – Ferkó Dániel kérdez (Videó)

FDFerkó Dániel Ps TV 2023 február 11.
Az 1945. február 11-i budapesti Kitörés a második világháború egyik legvéresebb eseménye volt. Több katona halt meg a budai Várból történő kitörés során, mint a normandiai partraszálláskor. A hozzávetőlegesen 16 ezer katona – akik között németek és magyarok voltak – közül mindössze 780-an érték el a nyugati állásokat, ebből 80 fő volt magyar nemzetiségű – állítja Budapest ostromának egyik legszakavatottabb kutatója, Mihályi Balázs. Az ostromkutató szerint a budai hegyekben számos, ma még fel nem tárt tömegsír lehet, amelyek az elesett katonák csontjait rejtik. Mihályi Balázs szerint elkerülhetetlen következmény, hogy az emlékezetpolitika rátelepült az 1945-ös Kitörésre, azonban a történettudománynak fontos reagálnia és a köztudatba beégett tévhitekre. Nem igaz például, hogy a budai Várból kitörő magyar katonák szívét meghódították volna a nyilas eszmék, többségük nem foglalkozott aktuálpolitikával, egyszerűen túl akartak élni, illetve harcoltak a bajtársaikért, az egységükért. Aki pedig esetleg megkockáztatta volna, hogy átáll a szovjetek oldalára, azt biztosan lelövik a németek. Egy másik tévhit, hogy jobban jártak volna a katonák, ha a Kitörés helyett megadják magukat a Vörös Hadseregnek. Ezzel szemben a statisztikák azt mutatják: jóval többen tűntek el, vagy haltak meg a szovjet hadifogságban – állítja az ostromkutató. A Kitörés 78. évfordulóján készült beszélgetés részletei a videóban!
Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.