“Rövid írásomban két témával foglalkozom: először egy rövid válasz egy rágalmazónak, aki oly’ nagyra tartja magát; a másik a jelenlegi legfontosabb magyar ügyek egyike: mit tehetünk Trianonnal kapcsolatban?” – Raffay Ernő történész, író, az Antall-kormány egykori honvédelmi államtitkárának vitacikke a PestiSrácok.hu-n!
Rendkívül fontos az a vita, amit Huth Gergely nyitott meg a Magyar Nemzetben (A horvátoknak sikerült – 2023. augusztus 16.). A lényege az, hogy a horvátokat nem gyáva politikusok vezették, mint a magyarokat, hanem olyan személyek, akik önvédelmi háborúval visszaállították a történelmi Horvátország határait. A vitában Csóti György is megszólalt (Kárpátaljáról még egyszer az igazat – Magyar Nemzet, 2023. augusztus 22.) E szerző személyemről ezt írja:
Raffay Ernő egészen más eset. Őt erősen nemzeti érzelmű, jóhiszemű naiv álmodozónak tartom. Évtizedek óta azt hirdeti, reménytelen fáradozás az elszakított nemzetrészeknek autonómiát követelni, ez soha nem fog megvalósulni. Ezzel szemben egyenesen a területi revízióra kell törekedni, de legalábbis az 1938 és 1941 között elért határokat kell követelni. Körülbelül negyed százada állítja azt az ostobaságot, politikatörténeti képtelenséget, hogy a függetlenné vált Ukrajna vezetői a kilencvenes évek elején felajánlották a magyar kormánynak Kárpátalját, de Antall Józsefnek nem kellett (!). Jó tíz évvel ezelőtt leültem vele ezt a kérdést tisztázni. Megkérdeztem, honnan veszi ezt a hihetetlen információt. Lenézett a földre, másodpercekig hallgatott, majd a fejét felemelve így válaszolt: »Egy ukrán paptól hallottam.« Erre mondják szép magyar fordulattal: No comment. Megkértem, ne híresztelje ezt a képtelenséget. Megígérte, de azóta is terjeszti.
Nos, az eset így történt: Csóti, mintegy 20 év szünet után fölhívott, s kérte, keressem fel őt a képviselői irodaházban. Ott tisztázó szándék nélküli, számonkérő stílusban hozta a tudomásomra, hogy a legmagasabb külügyi szintről azt követelik tőlem, hogy amit az elmúlt húsz évben mondtam Kárpátaljáról, nyilvánosan vonjam vissza egy újságcikkben, „ők” pedig ezt közlik a kormánylapban. Ezt visszautasítva elmondtam neki, hogy a 90-es évek elején fölkeresett a honvédelmi minisztériumban egy magyar katolikus szeretetszolgálat vezető papja és egy osztrák bárónő, s a beszélgetés végén azt mondta a magyar pap, hogy beszélt az ukrán államelnökkel, aki a magyar kormány segítségét kérte a magyar politikusoktól, s azt éreztette vele, hogy esetleg lehetne szó területi ügyekre is vonatkozó tárgyalásról. Ukrán papot soha nem ismertem.
Tehát, Csóti vagy rosszul emlékszik, vagy lejáratási céllal nem mond igazat. Minősíthetetlen stílusa és követelése, amit akkor megbízásból tett, kiábrándító volt a 2010-es kormányváltás után. Természetesen nem ígértem e személynek semmit, ebben sem mond igazat. Ami a naiv, álmodozó jelzőket illeti, elmondhatnám tárgyalásomat Morozov tábornokkal, az első ukrán kormány hadügyminiszterével és Tkacs Dmitro Ivanovics úrral, Ukrajna későbbi budapesti nagykövetével. Mindezt Antall miniszterelnök utasítására tettem, abban a reményben, hogy Kárpátaljával „történik valami”. Hát igen: az alapszerződésben az Antall-Jeszenszky-Für kormány lemondott e magyar-ruszin területről.
Ami pedig cikkében Csurka István megítélését illeti, tény, hogy Csurkával többször beszélhettem külügyi és nemzetiségi ügyekről, e témákról írtam is a Heti Magyar Fórumba. Csóti egyes, azóta már elmozdított atlantista-liberális politikusok kiszolgálója jobban teszi, ha nem nyilatkozik az egyik legnagyobb magyar gondolkodóról, Csurka Istvánról.
Van azonban e szánalmas ügynél százszor fontosabb is:
Három lehetőség közül választhatunk
Írásom címében arra utalok, hogy a magyarok előtt alapvetően három lehetőség áll a trianoni szétdarabolásunk meghaladásában:
- Elfogadjuk Trianont;
- Az idegen megszállás alatt álló egyes olyan magyar területeken, ahol még magyar többség van, küzdelmet folytatunk a területi autonómia esetleges eléréséért;
- Nemzetközi harcot indítunk a területi revízió, azaz az országhatárok Magyarország javára történő megváltoztatásáért.
Ha elfogadjuk a trianoni szétdaraboltságot, akkor kb. száz év múlva az idegen megszállás alatt most még létező, de fölgyorsulóan csökkenő lélekszámú magyarság eltűnik: jó románok (Ludovic Orban), szlovákok (Rastislav Káčer), ukránok (Sándor Fegyir) lesznek. Trianon elfogadásának álláspontja sajnos mostanában realitás: csonkaországi magyarok millióinak ez a véleménye. Évtizedek óta járom Trianon-előadásokkal az országot, ismerem a véleményeket.
Az autonómia-küzdelem azt jelenti, hogy a háromféle autonómia: a személyi elvű-, kulturális és területi-közigazgatási közül a kisebbségi magyarok számára valamilyen mértékben a két első rendelkezésre áll a kommunizmus bukása óta az utódállamokban (most Ukrajnát kivéve), de ez is korlátozottan. A mostani budapesti kormánynak fontos szerepe van, főleg a kulturális autonómia terének, lehetőségeinek kitágításában. Ez az idegen megszállás alatt élő magyarok számára a megmaradást biztosító tényező. A legfontosabb a területi-kulturális autonómia. Ilyen célkitűzés jelenleg csak a Székelyföldön létezik. Katalóniai típusú (székely államelnök, miniszterelnök, kormány, magyar rendőrség, tanügyi rendszer, önálló költségvetés stb.) létrehozásának nincs realitása, ugyanis az EU kisebbségi-nemzetiségi ügyekre vonatkozó rendelkezései, ajánlásai ezt nem biztosítják, ráadásul a szlovák, ukrán, román kormányok hallani sem akarnak magyar területi autonómia létrehozásáról. Például Románia és Ukrajna már szinte elveszítve állami függetlenségét, amerikai befolyási övezetté vált, a szlovákság pedig nem képes folyamatosan, üzembiztosan működő államot alkotni, arra azonban van erejük, hogy meggátolják a magyar területi autonómia létrejöttét.
Mégis, játsszunk el a gondolattal, hogy a román képviselők megszavazzák, s létrejön Székelyföld autonómiája. Ez óriási lehetőségeket adna az ott élőknek – azonban kb. tíz éven belül az erdélyi magyar szórványban, kilátástalanságban élő magyarok nagy eséllyel eladnák ingatlanukat a románoknak, s a Székelyföldre költöznének, mivel ott magyar lenne a közigazgatás, s pl. lenne magyar iskola a gyerekeknek. Ez szép, azonban hamarosan az lenne a következménye, hogy az autonómia területén túlnépesedés alakulna ki, s nem lenne elegendő munkahely és lakás. Ezen évtizedes munkával lehetne segíteni, a magyar állam sokszáz milliárdos beavatkozásával. Viszont ez azt is jelentené, hogy Erdély talán összes többi megyéjét odaadnánk a megszálló románságnak, azaz e hatalmas területet föladnánk. Ráadásul a területi autonómiát Nagy-Románia államhatárain belül lehetne csak megvalósítani, ami ismét csak Romániát erősítené. Tehát az autonómiának nem csak jó, hanem sok rossz következménye van/lenne.
Ezek miatt is mondom, hogy a harmadik megoldás lehet csak a megfelelő: a határok Magyarország javára történő módosítása. Mi kell ahhoz, hogy ez realitás legyen? Nincs itt tér ennek részletes kifejtésére, ezért csak fölsorolom a területi revízió előföltételeit: erős Magyarország, hiszen a határkérdés fölvetése nem az idegen megszállás alatt élő magyarok feladata, hanem a magyar kormányé. Az erős Magyarország kifejezés azt jelenti, hogy erős gazdaság kell ahhoz, hogy brutális ütőerejű magyar hadsereget lehessen építeni. Románia most emelte a GDP 2,5 százalékára a hadseregére fordítandó összeget, tehát Magyarországnak a lengyel arányt, a GDP 4 százalékát kell azonnal ráfordítania. Ha van erős gazdaság és erős, támadófegyverekkel ellátott hadsereg, akkor fordulatot hajthat végre a külpolitika is: a mi legfontosabb ellenségünk nem csak Brüsszel és egyes szánalmas nyugati politikusok, hanem a kisebbségi magyarok életét megkeserítő országok és politikusaik. Mint látjuk, a visegrádi négyek „szövetsége” csak pillanatnyi ügyekben használható és sajnos bármelyik pillanatban ellenünk fordulhatnak. (Már az Antall-féle visegrádi hármakat sem támogattam.)
A következő előföltétel a megfelelő magyar kormány megléte. Bethlen István gróf a területi revízió bejelentésével 1927-ig várt, ettől kezdve nem csak célozgatás történt a határkérdésre. A revízió következő előföltétele a nagyhatalmi szövetséges megtalálása. Végül, de nem utolsósorban nevezem meg a területi revízió legfontosabb előföltételét: azt, hogy a magyarság mit gondol, hogyan foglal állást erről a döntő kérdésről.
Emiatt is rendkívül fontos Huth Gergely vitaindító írása, hiszen a horvátok a 90-es években példát mutattak a magyaroknak, s nem a magyarság hibája, hogy az akkori gyáva, tehetetlen, az ellenséggel szövetséget kereső vezetői elárulták a magyar érdekeket. A helyzet azóta is adott: Magyarország darabokban, az idegen megszállás alatt élő magyarokat most is elnyomják. Mindenki döntse el, mit akar: a milliós kisebbségi magyarság elpusztításának megengedését, vagy egy jóval nagyobb, a Kárpát-medencében domináló erős Magyarországot?
Csóti György, Antall József egykori titkára, az MDF, majd a Fidesz képviselőjének, illetve Hetzmann Róbert, a Patrióták alapítójának hozzászólásait EBBEN a cikkünkben foglaltuk össze. Jeszenszky Zsolt érvelését pedig ITT olvashatják el.
A vitacikk állásfoglalása nem a szerkesztőség közös véleményét tükrözi!
Amarna
2023-10-14 at 06:29
Az álmodozás az élet megrontója….
Én csak idéztem..de igaz!!!
Q
2023-10-03 at 12:58
Áltárgyalások, avagy előre lejátszott volt Trianon? – A 143 éve született gróf Teleki Pál reménytelen küzdelme Párizsban (videó)
https://pestisracok.hu/altargyalasok-avagy-elore-lejatszott-volt-trianon-a-143-eve-szuletett-grof-teleki-pal-remenytelen-kuzdelme-parizsban-video/
“A felvidéki magyar tananyagban megtalálható, hogy Magyarország 1920-ban jött létre Ausztriából! De az angolszász tankönyvekben is ez van!”
egresi istván jános ernő
2023-10-03 at 11:15
Az előző hozzászólásomban (2023-10-03 at 08:09) hivatkozott idézetekkel, arra utaltam, hogy a Monarchia és azon belül a történelmi Magyar Királyság megbontása volt a cél.
hivő
2023-10-03 at 09:48
Egyetértek a cikkiroval.
Erős gazdaság és erős
katonaság az ami biztositja
a magyarság jövőjét.
A kormány lépései is
erre irányulnak.Ma ismernek
bennünket a világban, és
a balos hazugságok ellenére,
pozitiv a megitélésünk.
egresi istván jános ernő
2023-10-03 at 08:09
A nemzetiségi kérdéshez:
1910-ben – az 1868-as magyar-horvát kiegyezés óta velünk államszövetségben lévő – Horvát-Szlavón Királyságnak a lakossága nélkül, 54,5% volt a magyar lakosság aránya (nyilvánvalóan, ha Horvátország lakosságát beszámítjuk, akkor ez az arány valamivel kisebb). Ami jobban elgondolkoztat, az inkább az, hogy a nem magyar anyanyelvű lakosok (tehát a nemzetiségek) között, csak 22,5% volt a magyarul beszélő lakosoknak az aránya: Tehát mégsem volt “magyarosítás”?
A betelepítésen túl, azonban a következőkről sem feledkezhetünk el:
Erdélyben a szászok II. Géza királyunk uralkodása alatt megjelentek, a Felvidéken pedig a XII. század végén. Erdélyben a románokról (“oláhok”, “vlachok”) a XIII. század óta van tudomásunk. Vannak, akik szerint bizonyosnak tűnik az, hogy a Kárpát-medence északi részén, szláv nyelvű lakosság, a Nagymorva Birodalom összeomlása után is, folyamatosan megmaradt. Az oszmán-török hódítás elől, szerbek már a XIV. század végén menekültek a későbbi Délvidékre, ez a középkorban szinte folyamatosan zajlott. A Szávától délre, a későbbi Tengermellékig húzódó területen, a horvátok a VII. században megjelentek.
Még annyit: Talán nyersen fogalmazok, de a Habsburg-uralom volt az “ára” annak, hogy elkerültük a balkáni népeknek, országoknak a sorsát.
Az első világháború és Trianon kapcsán, idézetek az Internetről:
František Palacký, a XIX. századi nagy cseh történész szerint, “a magyarok betelepedése mai hazájokba a legnagyobb szerencsétlenség volt, mely a szláv világot egy egész évezreden át éri vala; mert a magyarok az éppen alakulóban levő óriási szláv birodalom szívébe ékelvén be magukat, a szlávok reményeit örök időkre megsemmisítették.”
Edvard Beneš, 1920-ban: “A Szent István egykori koronájához tartozó területek uralkodó osztályai által képviselt magyar népet minden szövetséges egyöntetűen a világháború legfőbb segítőjének, ha ugyan nem az első számú felelősének tartja. A magyarok már a háború előtt is azon mesterkedtek, hogy a propaganda minden eszközével elkendőzzék a korábbi magyar kormány és főleg bizonyos arisztokrata kormánykörök tetteit. Ám mindezek ellenére a háború folyamán sikerült lelepleznünk a magyar oligarchia valódi lényegét, valamint Magyarországon a háború előtt és alatt uralkodó valódi állapotokat. Az egész világ elborzadt ezeknek a tősgyökeres mongol politikai viszonyoknak a láttán, és megértette, hogy a háborút nem egyedül az egykori Osztrák–Magyar Monarchia végzetes politikája robbantotta ki, hanem sokkal inkább Budapesten, mint Bécsben készítették elő.”
Nikola Pašić, szerb miniszterelnök, a Szerbia jelentős megerősödését hozó Balkán-háborúk befejezését követően kijelentette: “Az első menetet megnyertük, s most a másodikra kell készülnünk, Ausztria (értsd: a Monarchia, megjegyzés tőlem) ellen.”.
Spaljakovićnak, Szerbia szentpétervári nagykövetének a Belgrádba, 1914. július 26-án küldött táviratában ez állt: „A jelen pillanat óriási horderejű, mivel Oroszország el van szánva arra, hogy elmenjen a legvégsőkig és történelmi tettet hajtson végre. Nézetem szerint, ragyogó alkalom kínálkozik számunkra, hogy az eseményt okosan használjuk ki és megvalósítsuk a szerbek teljes egyesülését. Ezért kívánatos, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia megtámadjon bennünket.”
Tudom, hogy a V4-re, továbbá a korrekt szerb, horvát, szlovén, orosz kapcsolatokra szükség van, de ez volt a történelem, és a múlt nem írható át.
K
2023-10-03 at 06:33
A területi határ revízió szélhámosság.
Magyarország a mohácsi vész óta erőtlen impotens, és ez ma is így van.
A területi autonómia azért lehetetlen, mert az összes környező ország a magyarság beolvasztását intézi ezerrel , maximális erőbedobással.
Egyedüli lehetőség az, ha valaki NEM akar beolvadni ,…. akkor hazatelepül Magyarországra vagyonostól , fel lehet venni a magyar állampolgárságot.
********.
Hedviggel értek egyet,(érdemes visszaolvasni, elgondolkozni rajta) de így megint szembejön az az alapigazság amit ma a környező országokban sem , de Magyarországon sem értenek meg…:
–A magyar termékenységi ráta 2 alatt van, ami elégtelen a nemzet fennmaradásához és “megerősödéségez”.
A liberális életforma a hedonizmus az élvezethajhászást biztosító abortusz és homoszexualitás kizárják a nemzet normális szaporodását és fennmaradását.
A liberális életforma a környező országokban is pusztít.
******
Anonim Andrassal csak részben értek egyet….:
–Már a kamu diplomás Angela Merkel is megmondta hogy “megbukott a multikulti” és ebben igaza van.
Nem lehet egy ezeréves téves elképzeléshez ragaszkodni, mert azt a Szent István mondta….Látjuk mire vezetett, ezt élvezzük most is.
*****
A határokat meg kell húzni, mert mindennek van határa, nemcsak az államoknak hanem a becsületnek, a béketűrésnek, stb.
Ezeket a határokat pedig a józan ész keretein belül tisztelni kell.
Theo
2023-10-03 at 01:38
Semmi értelme hatarreviziorol álmodozni, ha nincs elég magyar gyerek és nem erős a magyar kultúra. Hedvig jól írja.
Minden terület előbb -utobb automatikusan azé lesz, aki benepesiti. Ezt tessenek elmagyarázni a sok liberális maszlagtol elájult hülye kiscsajnak, akik nem akarnak gyereket. Ez az első pont.
Orientál
2023-10-03 at 01:23
Egyetértek az országhatárok visszaállításával. Kérdéses hogy milyen mértékben.
Q
2023-10-03 at 00:15
Nemzetközi történész konferencia – prof. dr. Raffay Ernő történész.
https://youtu.be/tHQKzTZZUMA
Q
2023-10-02 at 23:03
apro_marosan_petergabor2023-10-02 at 20:05
Először nézzük/tisztázzuk a helyzetet:
-impotens vezetés, Károlyi
-Tisza meggyilkolása
-amatőr kiugrási kisérlet(1944)
Ezek nem véletlen események voltak.
Raffay Ernő tudja a legjobban és meg is írta könyveiben, hogyan történt.
#Nincs hálózat, csak szabadkőművesség van.
Mi volt a cél az 1.VH-val?
A népek, nemzetek, országok összeugrasztása, ezzel meggyengítése, kiindulva a meglevő feszülségekből.
Ez bizonyos fokig sikerült, ahol nem teljesen, ott sikerült elültetni a későbbi viszályok gyökerét,
amelyből ki is tört az újabb(2.) VH.
A recept továbbra is ugyanaz volt: népek, nemzetek, országok összeugrasztása, ezzel meggyengítése, kiindulva a meglevő feszülségekből.
Most már erősebb volt a küzdelem, nagyobb a pusztítás, de volt egy eredmény – létrejött a Közel-Keleten egy új ország.
Az erőviszonyok fokozatosan változtak és változnak.
Ennek következtében újabb háború tört ki, aminek a következménye ismét egy új állam lehet.
Itt állunk most
Hedvig
2023-10-02 at 22:44
Nem fegyverekkel, és szavakkal kell visszafoglalni a régi magyar területeket, hanem sok sok kacagó kisgyermekkel. Minden más módszer reménytelen. Ahogy régen összeállt ellenünk a fél világ, úgy a határrevíziónál sokkal kisebb dolgok miatt összeáll most is. Véget kell vetni a vegyes házasságoknak, minden születendő kisgyermeknek magyarul kell megtanulnia először, s igazi magyar nevelést kell kapnia. Ez létkérdés. Magyarországnak meg kell erősödnie, olyan életszínvonalat, s olyan életmódot kell biztosítani a lakóinak, hogy a környező államok szövetségesként csatlakozzanak hozzánk. Ha ez nem történik meg, mindannyian elveszünk. Ki kell alakítanunk egy Közép Európai Uniót, mely önkéntességen alapul. Aztán, hogy mit hoz a jövő, ki tudja? Egy biztos az új népvándorlás, és a nyugati gyarmatosítási tervek ellen együtt kell védekeznünk, vagy elveszünk éppúgy mint a nyugat. A védekezés megszervezésére úgy tűnk csak a magyarok képesek, viszont az elmúlt évszázadok harcai úgy legyengítettek bennünket, hogy a megvalósításhoz szövetségeseket kell találnunk. Reméljük még nem késő. A nyugat azzal hogy szétverte Magyarországot, a saját sírját ásta meg. A jelenlegi állapotokon csak mi tudtunk volna segíteni, de kapzsi gyűlölködésük miatt, tönkretették az egyetlen országot, mely mindig védte őket is. Most utoléri őket a büntetés.
Anonim Andras
2023-10-02 at 22:27
Ahogy a kommenteket olvasom az a véleményem,hogy fuldoklunk a történelmi ismereteinkbe.Egyesek azt akarják, hogy tagadjuk meg Istvánt a királyt,mert azt merte mondani,hogy a több nyelvű ország az erős. Hiszem ma is úgy van.Nemzetisegeink egyenrangú nemzetek.Rajtuk nem uralkodni, hanem velük együtt közösen együttműködni kell.Ha ezer évig jó volt jó lehet ezután is,csak el kell hitetni velük,és magunkkal is,hogy ez mindnyájunknak közös érdeke. Egymásra vagyunk utalva. Környezetünk népei ugyanúgy fogynak,mint mi is. De mi már ismerjük egymást,volt időnk megszokni ezer év alatt. A vegveszelyt így együtt ranknezve a Multikulturalizmus,ami a vegnelkuli migráció eradmenye,vagy legyozetunk és szetszoratunk a világba,mint ahogy a zsidókkal tették a rómaiak. Sopankodunk a 103 év miatt,a zsidók 2000 évet is kibirtak és a kínálkozó lehetőséget felismerve és kihasználva létrehozták 70 éve a független,szabad,demokratikus Izraelt.Eppen ezért vigyázó szemünket Izraelre és Jeruzsalemre vessük.Kozben dolgoznunk kell,erős országot kell építenünk,oriznunk kell nyelvunket,hitünket,identitásunkat meg a diaszporaba is az anyaország támogatásával.Ugy hiszem jó úton járunk.Hajra Magyarország,hajrá Nemzetisegek.Orizzuk a múltunkat, epitsuk a jövőnket.
idealisták országa
2023-10-02 at 20:06
A trianoni határok, a nemzetiségi demográfia miatt, már 1500 – ban (kis eltéréssel a felvidéken, és a vajdaságban) meg voltak. 400 év, de ha a tatárjárást vesszük, 700 évünk volt arra, hogy a magyar közigazgatást, az egész Magyar – királyság területén kötelezővé tegyük, mégsem tettük! Egy országban, csak egy nyelvű nép élhet, aki mást mond, az idealista politikus!
apro_marosan_petergabor
2023-10-02 at 20:05
K.
Tessék olvasgatni töri könyveket. No nem a kommunista-libero történelemhamisításokat.
Mo nem volt erőtlen 1914-ben, de még 18-ban sem. Intakt allapotban fejezte be a háborút (érintetlen területtel).
Csak impotens volt a vezetése (Károlyi – Linder, Kún). Ha nem gyilkolják meg Tiszát, elkerülhette volna Trianont. Stromfeld néhány nap alatt visszafoglalta a csehektől Felvidék egy részét, amit azután a besz@ri Kún visszaadott nekik…
Horthy visszakapcsolta Kárpátalját, a Felvidék, Bácska egy jelentős részét, Észak-Erdélyt. Megtarthattuk volna, ha nem amatőr módon intézi a kiugrást (44.03.19-ig muzsikált jól).
Királytigris
2023-10-02 at 19:52
K2023-10-02 at 19:21!
Képbe helyezlek:
Amikor Horthy átvette a hatalmat, A Felvidék a csehek által, Erdéy, a Parcium, az Alföld, a Dúnántúl északi része egészen Győrig román, a Bácska, a Bánság, az egész Délvidék francia-szerb megszállás alatt volt. Hol tudott volna Horthy toborozni?
Az is csoda volt, hogy ez a kis létszámú Nemzeti Hadsereg valahogyan összeverbúlálodott, és a rendet helyre tudta vele állítani.
Horthy valóban az Antant embere volt, de az adott helyzetben már nem volt más választás. Vagy aláírjuk a Trianoni gyalázatot, vagy Magyarországot letörölték volna a térképről, úgy mint Lengyelországot 3-szor a történelme folyamán.
Aztán van egy mondás, ami nagyon igaz: Útólag könnyű okosnak lenni. Akkor ott mit lehetett, és mit kellett az adott körülmények között csinálni. Ez a lényeg!
K
2023-10-02 at 19:46
Királytigris
2023-10-02 at 19:36
Trianon mindenkinek fáj, és nekem is fáj.
Most mindenben egyetértek….:
“Tehát nagy valószínűséggel a Magyar Királyság Trianon nélkül is felbomlott volna, de legalább a magyarlakta területek Magyarországoz tartoznának.”
“Hogy képzelhető ez el békés úton? Népszavazás útján, amit az ENSZ égisze alatt egy Nemzetközi Ellenörző Bizottság bonyolít le, és ellenőriz. A végeredményt az ENSZ ratifikálja.”
******
******
Kérni kell az ENSZ-t egy ilyen népszavazás lebonyolítására, reméljük nem olyan lesz mint a legutóbbi szlovák választások, ahol a magyarok még az 5%-ot sem érték el.
Királytigris
2023-10-02 at 19:36
Nekünk magyaroknak ez a trianoni országvesztés a legnagyobb tragédiánk. Nagyobb tragédia, mint a tatárjárás, a 150 éves török hódoltság, és a 400 éves Habsburg alávetettség, majd a német és a szovjet megszállás. Helyesebben Trianon a 400 éves Habsburg alávetettség végkifejlete.
Bár ha nem veszítjük el az I. világháborút, aminek megnyerésére, még 1918 elején is volt remény, nem lett volna II. világháború sem.
Ha nem lett volna Trianon, akkor is nagyon bonyolult lenne a helyzet.
Ugyanis az 1910-es népszámlálás szerint a Magyar Királyságnak csak 48%-a volt magyar. Horvátország nélkül 52%. Magyarországon dúló 150 éves török háborúk során népességének legnagyobb részét elveszítette. A Habsburgok betelpítésének köszönhetően sok nemzetiségű országgá váltunk.
Viszont a XX.sz fordulójára a nemzetiségek általános választójogot követeltek. Tisza ezt megtagadta… jó okkal. Ugyanis ha a nemzetiségi pártok összefognak, Magyarországon megszünik a magyarok kormányzása. Tehát az a skizofrén helyzet állt volna elő, hogy Magyarországot nem magyarok kormányozzák. Mihez vezetett volna ez? Nyílván Magyarország felbomlásához, mert a nemzetiségek az anyaországukhoz húztak, azok utasításait követték. Valami hasonlóval állunk szemben napjainban is!
Tehát nagy valószínűséggel a Magyar Királyság Trianon nélkül is felbomlott volna, de legalább a magyarlakta területek Magyarországoz tartoznának.
Mi oldaná meg a 103 éves Trianon problémát? Mert egyértelmű, hogy az elszakított területeken élő magyarokat hátrányos megkülönböztetés éri. Ez vitán felül áll.
Itt egyetlen, a békét is biztosító megoldás van, az az, hogy a magyarlakta területeket visszacsatolni Magyarországhoz. Székelyföldet is, ha másként nem akkor enklávé módjára.
Hogy képzelhető ez el békés úton? Népszavazás útján, amit az ENSZ égisze alatt egy Nemzetközi Ellenörző Bizottság bonyolít le, és ellenőriz. A végeredményt az ENSZ ratifikálja.
K
2023-10-02 at 19:22
Magyarország 500 éve a mohácsi vész óta IMPOTENS, erőtlen, és a határok mozgatásához erő kell.
Magyarországon csak olyan emberek vannak akik egy trianoni békediktátumot aláiratnak, mint Horthy Miklós áruló.
Magyarországon határmódosításról beszélni SZÉLHÁMOS HŐZÖNGÉS.
Örüljünk annak hogy így vagyunk ahogyan most vagyunk , mert könnyen lehet még rosszabb is.
K
2023-10-02 at 19:21
Királytigris
2023-10-02 at 18:59
Horthynak nem volt semmiféle ütőképes hadserege, csak egy hazaáruló megállapodása a franciákkal.
Horthy katona volt, hazaárulás helyett mozgósítania kellett volna és toboroznia, és harcolnia mint egy katona, nem pedig elárulni a hazát.
Enteriőr
2023-10-02 at 19:16
Ja, négyfrontos háborút indítani az összes szomszédunk ellen nagyon jó ötlet! Fel lehetne használni a félelmetes acél és szénkészleteinket is hozzá! Hajrá! Előre!
K
2023-10-02 at 19:14
Királytigris
2023-10-02 at 18:59
Abban is igazad van, hogy Károlyi Mihály “is” hazaárulást követett el a hadsereg feloszlatásával.
K
2023-10-02 at 19:12
Királytigris
2023-10-02 at 18:59
Igazad van, de csak részben….:
Nem Horthy írta alá, hanem Horthy aláíratta a kormány által kiküldött békeküldöttséggel.
“A szerződést végül a lényegében erre kinevezett Simonyi-Semadam Sándor kormányának küldöttei, Drasche-Lázár Alfréd rendkívüli követ és Benárd Ágost, keresztényszocialista népjóléti miniszter írták alá 1920. június 4-én.”
….
–Amit leírtál, az felfogható egy magyarázatnak, csak ebben az esetben semmiféle “magyarázkodásnak” nincs helye.
Horthy Miklós azért kapta a “kormányzói pozícióját” a magszálló antant hatalmaktól (franciák) , mert aláíratta a trianoni békediktátumot.
Csak ez az igazság fogadható el.
X3
2023-10-02 at 19:00
Semmi nem késő. Emberek helytelen döntése miatt következett be.Akarni kell,de nem csak akarni,de tenni,tenni kell.Magyarországot erőszakkal csonkították meg.
Királytigris
2023-10-02 at 18:59
K2023-10-02 at 16:13!
Horthy már kész tények elé lett állítva. Amikor Ő átvette a hatalmat már nem volt hadsereg, míg a török Kemál Atatürk rendelkezett hadsereggel, amivel az Antantot eltudta kergetni.
Horthy kénytelen volt aláírni a trianoni gyalázatot, már csak azért is, hogy Magyarország, ha megfogyatkozva is, de létezzen! Akik ebben hibásak az Károlyi Mihály és gazemberi köre, meg Kun Béla és csürhéje.
Gondolj bele, Horthynak volt egy maximum rendfertartásra alkalmas “Nemzeti Hadserege”, ami nem volt elég erős ahhoz, hogy a cseheket a Felvidékről, a románokat Erdélyből, a Parciumból az Alföldről és a Dunántúlról, és a francia-szerb csapatokat meg a Bácskából és a Bánságból kizavarja.
Hiányosak a történelmi ismereteid, pótoljad!
egresi istván jános ernő
2023-10-02 at 18:56
Tudományos libsizmus, 2023-10-02 at 15:48:
Egy picit pontosítom a hozzászólását:
I. Tomiszláv fejedelem, majd király uralkodása alatt (910 körül – 928), a Horvát Királyság a Tengermelléki (avagy Tengerparti) Horvátországból, valamint a Tengermelléki Horvátországot a Dinári-hegység északi, a „túloldaláról” – részben határoló – Szlavóniából állt.
A Tengermelléki Horvátország két területet foglalt magába:
Az egyik: Az Adriai-tengernek, a Dinári-hegység láncai – konkrétan a Kis-Kapela és a Nagy-Kapela, régi nevén: a Gvozd-hegység – által határolt, azon partvidéke (“Liburnia”), amely az Isztriai-félsziget sarkától, délkeleti irányba, nagyjából a mai Karlobag városa és Zára (ma: Zadar) városa közötti vidékig húzódott. Az ókori Római Birodalom idején ez a terület volt Liburnia tartománynak a jelentős, a nagyobb része; később e partvidék neve egyszerűen “Tengermellék” lett.
A másik: Dalmáciának egy része. Ebben az időszakban azonban, Dalmácia alatt, nagyjából, az Adriai-tengernek a Zára városával kezdődő, déli/dél-keleti irányba húzódó, észak felől a Dinári-hegység tengerparti láncai által határolt, még a mai Crna Gora (Montenegró) tengerpartját is magába foglaló partvidékét értették, az előtte fekvő szigetekkel együtt; ennek a területnek az egy részét uralta I. Tomiszláv.
A Horvát Királyság az 1058 és 1075 között uralkodott, IV. (Nagy, Kresimir) Péter király uralkodása alatt érte el a legnagyobb területi kiterjedését. IV. Péter király a hatalmát ugyanis már Dalmácia nagy-részére ki tudta terjeszteni, ezért fel is vette a „Dalmácia és Horvátország királya” címet, az uralkodása alá tartozó állam neve Dalmácia és Horvátország Királysága („regnum Dalmatiae et Chroatiae”) volt.
A Horvát Királyságot „Háromegy Királyságnak” is nevezték, utalva Horvátországra, Szlavóniára és Dalmáciára, mint a királyság részeire, és ezeknek az összekapcsolódására.
1097-ben (egyes adatok szerint 1102-ben), Tengerfehérváron (ma: Biograd na Moru), Könyves Kálmán királyunkat horvát királlyá koronázták. Könyves Kálmán, 1105-ben, felvette a Dalmácia királya címet is. Ettől kezdve, 1918-ig, az Osztrák-Magyar Monarchia megszűnéséig, Magyarország mindenkori királyai viselték a Horvátország (és Szlavónia) királya, valamint a Dalmácia királya uralkodói címeket.
Ami Dalmácia további “sorsát” illeti:
Az itáliai városállam, a Velencei Köztársaság, már a kezdetektől fogva, „szemet vetett” az Adriai-tenger túlsó partjára, és nem csak az Isztriai-félsziget tengerpartját, hanem Dalmáciát is az uralma alá kívánta vonni. Hosszú, váltakozó kimenetelű küzdelem után, az 1400-as évek elején, Luxemburgi Zsigmond királyunk uralkodása alatt, Velence meg is szerezte a dalmáciai tengerpartot, Raguza (ma: Dubrovnik), az „Adria gyöngye” kivételével. Ez a városállam, a Raguzai Köztársaság, ugyanis csak átmenetileg került Velence uralma alá. Raguza, bár 1358-tól 1526-ig, a mohácsi vészig, adót fizetett királyainknak, gyakorlatilag független városállam volt; és – kiváló modus vivendinek (mai úgy is mondhatnánk, hogy „békés együttélésnek”) köszönhetően – az önállósága az oszmán-törökök balkáni uralma alatt is fennmaradt.
Dalmácia, Raguzát kivéve, 1797-ig, de facto Velence uralma alatt állt, amikor is a Habsburg-Birodalomhoz került. A kiújuló napóleoni háborúk alatt, rövid időre, Raguzával együtt, Dalmáciát a franciák megszállták. 1815-től azonban, mind Dalmácia, mind Raguza, az Osztrák Császárság része lett, az Osztrák-Magyar Monarchia 1918-ban történt megszűnéséig, tehát az 1867-es kiegyezést követően is.
(Az Isztriai-félsziget is a dunai kettős Monarchia osztrák részéhez tartozott.)
K
2023-10-02 at 18:03
világos
2023-10-02 at 17:11
Tessék reálisan gondolkozni, hátha sikerül.
Magyarország 500 éve impotens, erőtlen, és a határok mozgatásához erő kell.
Magyarországon csak olyan emberek vannak akik egy trianoni békediktátumot aláiratnak, mint Horthy Miklós áruló.
Magyarországon határmódosításról beszélni szélhámos hőzöngés.
Örüljünk annak hogy így vagyunk ahogyan most vagyunk , mert könnyen lehet még rosszabb is.
******
világos..:
Román vagy tót ügynök tetszik lenni?
K
2023-10-02 at 18:00
apro_marosan_petergabor
2023-10-02 at 17:08
Tessék reálisan gondolkozni, hátha sikerül.
Magyarország 500 éve impotens, erőtlen, és a határok mozgatásához erő kell.
Magyarországon csak olyan emberek vannak akik egy trianoni békediktátumot aláiratnak, mint Horthy Miklós áruló.
Magyarországon határmódosításról beszélni szélhámos hőzöngés.
Örüljünk annak hogy így vagyunk ahogyan most vagyunk , mert könnyen lehet még rosszabb is.
anon
2023-10-02 at 17:51
Szeretem Raffay Ernőt olvasni, hallgatni, de kiváncsi lennék, hogy biztosan átköltöznének-e olyan nagy mértékben egy autonóm Székelyföldre Erdély többi területéről. Hiszen ilyen erővel magyarországra is már elköltözhettek volna. Szerintem ez megérne egy analízist. Valamint nem lehetne egy ilyen autonómia egy revízió lépcsőfoka? Remélem megerősödünk, hogy a jövőben ne úgy rúgjanak minket, ahogy akarnak…
világos
2023-10-02 at 17:11
@K
A megszállt részeken élő magyarok, ha áttelepülnek, nem hazajönnek, mert a hazánk a Kárpát-medence. Hanem végleg átadják a haza egy részét az ellenségnek. Te pedig ezt támogatod!
Román vagy tót ügynök tetszik lenni?
apro_marosan_petergabor
2023-10-02 at 17:08
Csak a pesszimistáknak mondom, rengeteg határ változott meg,
új országok, határok keletkeztek Európában és kívül: szlovák, cseh, horvát, szerb, Kosovo, Ciprus stb.
Afrikába/Közel-Keletre most nem mélyednék bele de jelzem, 1947 előtt nem volt Izrael, vagy 2000 évig… De akik lakják most, hittek benne.
Magyarul úgy mozognak a határok, mint a gumikötél. S ez így van évezredek óta.
Több út van: Területi autonómia és határmodosítás. Melyik hol. Ha Ukrajna bedől – van rá esély, ott lehet az első határkiigazítás (Anno a Jugoszláv balhé idején Mitterand nyitott volt a délvidéki határnódosításra…. )
Erdélyben, Felviéken területi autonómiára van szükség. Felvidéket visszakapcsolni lenne a legegyszerűbb, zárt tömbben él ott jelenlegi határunk mellett több százezer magyar.
Persze mindehhez bikaerős Magyarország, megváltozott politikusi és állampolgári szemlélet kellene – nem az utóbbi felé megyünk… Az országot a globalizmus szelleme tartja béklyóban. De ez is változhat.
világos
2023-10-02 at 17:04
Aki magyarként nem támogatja teljes szivvel a reviziót, méghozzá a minél teljesebb reviziót, annak nincs keresnivalója a nemzeti oldalon! Visszaszerezni azt, ami a miénk, ugyanolyan természetes, mint 1686-ban visszafoglalni Budát.
Ez az a kérdés, ahol csak igenek és nemek vannak, s ahol nincs 3. út.
Aki úgy kezdi, hogy “de”, fáradjon át a liberális oldalra!
Raffaynak, a bátor hazafinak pedig gratulálok, és remélem, megéri fáradozásai megvalósulását.
K
2023-10-02 at 16:30
–Az is egy szomorú tény hogy a környező országok mindent megtesznek azért , hogy az ottani magyar kisebbség beolvadjon, “asszimilálódjon”.
Ez ellen csak úgy lehet védekezni, hogy aki nem akar beolvadni az hazatelepül Magyarországra.
–A határmódosítás feszegetése esztelenség, az egész magyar nemzetet veszélybe hozza, az önálló magyar állam megszűnésének veszélyébe.
K
2023-10-02 at 16:13
Határ módosítás????
Eső után köpönyeg.
……
–Az I.világháború után a törököket is több részre akarták osztani, de ott nem volt olyan hazaáruló aki aláíratta volna azt az antant-egyezményt, úgy mint Magyarországon Horthy Miklós.
A törökök háborúban vívták ki azt hogy ne darabolják fel őket úgy mint Magyarországot.
A trianoni békediktátum Magyarország részéről is aláírásra került, és ez a hazaárulást Horthy Miklós követte el, parancsára írta alá az akkori magyar kormány .
–100 év után egy gyenge gazdaság és gyenge hadsereg mellett még gondolni sem lehet ilyesmire.
Minden haton túli magyar megkaphatja a magyar állampolgárságot, és hazatelepülhet Magyarországra.
Különösen a kárpát-aljai magyarokra gondolok itt akik Ukrajnában élnek, de más országokból hazatelepülőket is támogatni kellene.
Ezt ki kellene követelni az ukránoktól , a magyarok kitelepülését vagyonnal együtt..
Tudományos libsizmus
2023-10-02 at 15:53
Bocsánat, teljesen elírtam.
1945 után a Szerémség nagy részét elvették Horvátországtól Szerbia javára, hogy Belgrádnak legyen hídfője a Dunán és a Száván túl. Ezért kapta meg cserébe a Jugoszlávián belüli Horvátország Dalmáciát.
Tudományos libsizmus
2023-10-02 at 15:48
Nincs “történelmi” Horvátország.
Dalmácia (Zárától lefelé) soha nem volt Horvátország része kábé a XII. század óta. Dalmácia hol velencei, hol magyar birtok volt a török időket megelőzően. Ha magyar birtok volt, akkor a magyar-horvát unión belül Magyarország birtoka volt.
A török idők óta Dalmácia Velence birtoka volt 300-350 évig. Utána a napóleoni Franciaország annektálta és francia megye lett. Majd az 1815-ös bécsi kongresszus Ausztriának ítélte. Így Ausztria tartománya volt 1918-ig.
A horvátok Titotól kapták meg Dalmáciát 1945 után. Cserébe azért, hogy az úgynevezett Jugoszlávián belül a Szerémség nagy részéért azt megkapták a Jugoszlávián belüli Szerbiától.
A “történelmi” Horvátország a Száva folyótól lefelé le az úgynevezett tengermellékig, Dalmácia és Fiume (libsiknek: Rijeka) nélkül.