A meleglobbi manipulatív propagandatechnikáját már 1989-ben kitalálták

Nincs meleglobbi, ilyen nem létezik – hangoztatják rendszerint az LMBTQSTB mozgalom vezetői. A mozgalom olyan, mint a maszületett bárány, ártatlan és tiszta, hogy ne mondjam: szűzies. Ők csak helyet kérnek a nap alatt, annyit kérnek, hogy hagyják őket békén. Illetve kicsivel többet: mindenki pozitíve ismerje el, hogy márpedig rendben van az életmódjuk.
Ha arra a misztikus jelenségre kérdezünk rá, hogy vajon miért lehet az, hogy
az elmúlt húsz évben számos nyugati ország közvéleménye egyre inkább pártolja a törekvéseiket, akkor a haladásra, korszellemre fognak hivatkozni.
Érdekes, tényleg. Hát, ilyen az istenadta nép, ez van. Ilyenkor csak azt a pár középkori gondolkodású embert kell leállítani, akik még véletlenül valamilyen pszichés defekt miatt úgy maradtak – őket bizonyára szovjet mintára pszichiátriára kell küldeni. Persze ha a nép többsége maradi módon „középkori”, akkor ugye nem lehet pszichiátriára küldeni mindenkit. Olyankor jön a nép megdolgozása. Ja, bocsánat, a melegmozgalom ilyet nem szokott, ezt csak a csúnyareakciós homofóbok tolják, meg a teokraták. Ők azok, akik „ideológiai” okokból (értsd: önös, igazolhatatlan, irracionális félelmeik és a társadalomban elfoglalt domináns pozícióik védelmében) propagandakampányban kezdenek
és nem átallnak ellene menni az idők jeleinek, makacsul kitartva a történelem rossz oldalán.

A melegmozgalom pusztán okos emberekből áll, akik empatikusak és meggyőzőek, ezért támogatják annyian a céljaikat – vagy csak simán leszarják, ami pont ugyanolyan jó nekik.
Van itt viszont egy könyv, még 1989-ből,de bizonyára ez is csak a csúnyareakciós homofóbok utólagos kitalációja, mint Heribert Illig kitalált középkora. (Ha már középkorozunk, tegyük rendesen.) Marshall Kirk és Hunter Mudsen arról értekezik:
miként kell megdolgozni az amerikai közvéleményt, hogy magáévá tegye a melegek céljait. Tulajdonképpen a két csávó a melegmozgalom Habonyárpijaként viselkedett.
Kirk neuropszichiáter, Mudsen politológus. A kötetben a lényeg tíz oldalon megtalálható (147-157.) A kulcsfejezet címe: Pushing the right buttons: halting, derailing, or reversing the 'engine of prejudice'". Eszerint három fő szakasza van a köz megdolgozásának,
és ez korántsem a szabad, racionális, egyenlő vitákat idézi, hanem inkább a manipulatív propagandatrükköket,
mint amilyenek a Szovjetunió alkalmazott a két világháború közt, hogy a hasznos idiótákat a saját ügye érdekében használja fel.
Az első szakasz az érzéketlenítés.
Első furán hangozhat, mivel a melegmozgalom inkább az érzékenyítő tréningjeiről ismert, de elmagyarázzuk: arról van szó pusztán csak,
hogy annyira nyomatni kell a témát a mindennapokban, hogy megszokják az emberek, ne kapják fel rá a fejüket, legyen nekik ismerős, akárcsak a sarki boltos.
Így sok nép támogatni fogja az ügyet, aki meg nem, az is legyint rá. Ami, ugye, jó a melegmozgalomnak, mert ha legyintenek rá, akik amúgy elleneznék, akkor szabad a pálya. Lehet – huhú – LOBBIZNI. Szóval először fokozatosan, nem provokatívan hozzá kell szoktatni a népet, hogy melegek is élnek köztük.
„We can extract the following principle for our campaign to desensitize straights to gays and gayness, inundate them in a continuous flood of gay-related advertising, presented in the least offensive fashion possible. If straights can't shut off the shower, they may at least eventually get used to being wet.”
Aztán jön a jamming, avagy zavarás.
Ez kicsit agresszívebb dolog, de – a szerzők szerint – érdekesebb, élvezetesebb is (nyilván a melegmozgalmárok számára). Itt két egymással ellenkező érzelmi hatást kell elérni
(
Turning Associative Conditioning és Direct Emotional Modeling), amelynek következtében
„a bigottak” érzelmi disszonanciát élnek meg, majd megváltozik az álláspontjuk és elfogadóak lesznek.
Vannak persze olyan bigottak – írják a szerzők –, akiknél képtelenség ilyen változást elérni, mivel annyira erősek az elnyomó előítéleteik.
„The trick is to get the bigot into the position of feeling a conflicting twinge of shame, along with his reward, whenever his homohatred surfaces, so that his reward will be diluted or spoiled. This can be accomplished in a variety of ways, all making use of repeated exposure to pictorial images or verbal statements that are incompatible with his self-image as a well-liked person, one who fits in with the rest of the crowd. Thus, propagandistic advertisement can depict homophobic and homohating bigots as crude loudmouths and assholes--people who say not only 'faggot' but 'nigger,' 'kike,' and other shameful epithets--who are 'not Christian.'”
A „homogyűlölő bigottságot” tehát olyan dolgokkal kell kapcsolatba hozni, amit a homogyűlölő bigott nem szívesen vállalna fel – szögezi le a szöveg.
A „bigottot” irracionális elnyomónak kell beállítani, míg a melegmozgalmat logikusan érvelő, pontos, tárgyszerű jelenségnek, ami bizonyítékot is szolgáltatat álláspontja alátámasztására. Az értéketlenítés tehát a megdolgozható tömegekre irányul főleg, a jamming pedig a megrögzöttebb bigottok felé.
Ezután azonban jön a konverzió, azaz a megváltoztatás
. Ugyanis „nem elég, ha a melegellenes bigottak zavarba jönnek velünk kapcsolatban, és még az sem elég, ha nem érdekeljük őket – hosszú távon a legbiztonságosabb számunkra az, ha éppenséggel olyanná tudjuk tenni őket, mint amilyenek mi magunk vagyunk.” Most tessék figyelni:
„We mean conversion of the average American's emotions, mind, and will, through a planned psychological attack, in the form of propaganda fed to the nation via the media.”
Fordítunk:
„Az átlag amerikaiak érzelmeinek, gondolkodásának és akaratának megváltoztatását értjük konverzió alatt, egy előre kitervelt pszichológiai támadás által, a nemzeti médiába becsatornázott propaganda segítségével.”
Hozzáteszik: a bigottokat ki kell tenni annak, hogy folyamatosan olyan képeket lássanak melegekről – tudatos válogatás eredményeként kiválasztott képekről van szó –, amelyeken
a melegek úgy néznek ki, mint a bigott barátai és ismerősei, és mint minden jószándékú ember.
nem szabad túl jólöltözöttnek lennie, nem szabad túlságosan modellalkatúnak lennie, hanem egyszerűen hétköznapian normálisan kell kinéznie. Az „nem lényeges, ha a hirdetések hazudnak”. És persze mindenkit, aki ellenzi a melegmozgalom céljait, családpárti, heteronormatív,
folyamatosan bigottnak kell hívni és démonizálni kell.
Meleglobbi? Ugyan már, lobbizni és propagandát folytatni csak a csúnya heterók szoktak.