Először mosolygunk azon, ami Brüsszelben történik, ám végül kiderül, hogy mindent komolyan gondolnak – fogalmazott Tuzson Bence a Magyar Nemzetnek adott interjúban.
Az igazságügyi miniszter beszámolt több uniós javaslatról, valamint arról is, hogy az elkövetkezendő időszak során milyen kérdésekkel foglalkozik majd az általa vezetett tárca. A miniszter szerint az elmúlt időszak legfontosabb feladata a jogi versenyképesség kérdése volt.
Ha megnézzük az Egyesült Államokat vagy Kínát, akkor azt látjuk, hogy az Európai Unió a versenyképesség terén egyre jobban kezd lemaradni. Ennek jogi aspektusai is vannak, mert minden törekvésünk jogszabályokban ölt testet, és vannak olyan szabályaink, amelyek kapcsán érdemes lenne azon gondolkodni, hogy a jogállamisági helyett inkább versenyképességi kérdésekről egyeztessünk. Az idén júliusban kezdődő magyar uniós elnökség idejére az a célunk, hogy a fő fókusz a jogi versenyképesség kérdésén legyen
– fogalmazott. Tuzson a hazai jogalkotásban két fontos területet nevezett meg: a női jogok, valamint a mesterséges intelligencia kérdését. Emellett létrehoztak egy munkacsoportot, amely az online csalásokkal foglalkozik, hogy a megfelelő büntetőjogi, valamint szervezeti lehetőségeket biztosítsa.
Elejét akarjuk venni az online csalások terjedésének. Innen üzenem a csalóknak, hogy elkapjuk őket és elnyerik a méltó büntetésüket. Ezekkel kapcsolatos javaslatainkat hamarosan a kormány elé terjesztjük
– húzta alá. A prostitúció elősegítését dekriminalizáló brüsszeli javaslat kapcsán kifejtette:
Pontosan nem tudom, hogy mi volt a motiváció a brüsszeli javaslat mögött, de nagyon szomorúnak tartom, hogy az EU ilyen kérdésekkel foglalkozik. Még rosszabb az, ha a javaslatból jogszabály lesz, de van esély rá, hogy ezt megakadályozzuk.
A börtönbüntetések kiszabása helyett az elkövetők lakásokba való elzárására vonatkozó uniós javaslatról is kifejtette véleményét a miniszter, mondván, érthető az a törekvés, hogy vissza kell vezetni a bűnelkövetőket a társadalomba, de ha valaki bűncselekményt követ el és a bíróság elítéli, akkor a büntetés végrehajtásának megvan a hagyományos helye.
Ezt a rendszert nem szabad fellazítani olyan szinten, hogy ezek a helyek egyszerű szállásokká váljanak. Vannak olyan uniós országok, ahol kevés a börtön, és a zsúfoltságot úgy próbálják elkerülni, hogy a három évnél nem súlyosabb szabadságvesztéseket egyáltalán nem hajtják végre. Ám a javaslat nem oldja meg a problémát, és aggodalomra ad okot, hogy ez uniós szinten is felvetődik
– fogalmazott. A Magyarországot támadó brüsszeli jogállamisági vita kapcsán Tuzson azt is elmondta: kimondták, hogy ha Magyarország nem járul hozzá Ukrajna átláthatatlan finanszírozásához, abban az esetben hazánkat büntetni fogják. Méghozzá olyan eszközökkel, amilyenekkel nem tehetnék meg.
A miniszterelnök komoly csatát vívott, és végül sikerült elérni, hogy a magyarok pénze ne kerüljön Ukrajnába. A nagy országokkal meg lehetett állapodni arról, hogy a pénz elvétele nem fordulhat elő, Magyarország ezért részt vállalt az ukrán állam működéséhez szükséges pénzek küldésében, de fegyvert nem küld, és Magyarországra továbbra is érkeznie kell a hazánknak járó pénznek
– húzta alá.
Forrás: Magyar Nemzet, Fotó: MTI/Molnár Edvárd
Facebook
Twitter
YouTube
RSS