A médiaszabályozás számos területén egyelőre ütközik a tagállamok és az Európai Parlament álláspontja. Míg a kormányok a hatáskörök egy részét megtartanák maguknak, addig az EP-képviselők inkább közösségi szintű intézkedéseket, nagyobb kontrollt és több számonkérési lehetőséget szorgalmaznak – írja a Mandiner.
A lap azt írja: ezek elérésére érdekében hamarosan elkészül az új európai médiaszabadságról szóló törvény. A jogszabály célja, hogy a nemzeti hatóságok olyan jogi környezetet hozzanak létre, amely garantálja a média függetlenségét, és ami lehetőséget ad az Európai Bizottság számára a jog betartatásáért szükséges fellépésre. Sabine Verheyen német néppárti EP-képviselő keddi sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy még a jelenlegi EP-mandátumának lejárta előtt szeretne megállapodni, ugyanis a 2024 júliusában hivatalba lépő magyar, illetve az azt követő lengyel EU-elnökség alatt nem lát esélyt a megegyezésre, a két ország várható elutasító álláspontja miatt.
A tervezett jogszabály kötelezné a tagállamokat a médiumokból közvetetten hasznosuló tulajdonosok nevének nyilvánosságra hozására, amelyeket a tagállamoknak egy uniós szintű adatbázisba kell majd feltölteniük. Továbbá az EP meghatározná az állami hirdetések felső határát is, mind az online platformoknak, mind a keresőmotoroknak juttatott hirdetések tekintetében. Ezeknek a hirdetéseknek az összege a jövőben nem lehet majd több, mint az adott hatóság által az egész országban kiosztott teljes reklámköltés 15 százaléka, amennyiben elfogadják a jogszabályt. Az EP a reklámok alapjául szolgáló közönségmérést is pártatlanná akarja tenni.
Forrás: Mandiner; Fotó: MTI/EPA/Julien Warnand
Facebook
Twitter
YouTube
RSS