Pesti Srácok

Péter 2.0 megpróbált a vízügyről beszélni

Péter 2.0 megpróbált a vízügyről beszélni

Mondjál sok mindent, abból csak betalál valami! – ilyesmi eligazítást kaphatott Bütyök az edzőitől, mielőtt elkezdett a vízről beszélni nyilvánosan. Bizonyos tekintetben hatalmas szerencséje van a kormánynak azzal, hogy a táji vízvisszatartás alapelvei ennyire nehezen befogadhatók az átlagember számára. A soros messiás ugyanis semennyire sem emelkedik ki kognitív képességeiben a nagy átlagból, így ő sem érti igazán, hogy miről van szó, és nem is tud a jelenlegi állapottal kapcsolatban következetes, tartalmas bírálatot kiizzadni, csak szokás szerint csapkod. Másrészről viszont nagyon veszélyes, hogy az ipari szemléletű tájalakítás végletesen beette magát az emberek tudatába, mert emiatt igazán nehéz megértetni a tájhoz alkalmazkodó gazdálkodás mibenlétét. Meglehet, hogy ennek is van köze az Agrárminisztérium évek óta tapasztalható, tétlen alibizéséhez.

A táji vízvisszatartás és a tájhoz illeszkedő gazdálkodás ügye a hozzáértő tudósoknál évtizedek óta napirenden van, és a gazdák is egyre hangosabbak, amióta a bőrükön érzik a sivatagosodást. A veszély mértékéhez képest irgalmatlanul lassan terjed ez a fenntarthatósági szemléletmód, de az aszályok miatt azért már megkerülhetetlenül ott van a közbeszédben. Most már a pártoknak is kell valamit mondaniuk róla, habár összeszedetten ez még csak ritkán sikerül nekik. Egy politikai kalandor persze ellenzékből igazán könnyű helyzetben van, hiszen tét nélkül kiabálhat be bármilyen hülyeséget – fogalma sincs róla, hogy miről beszél, nála a napraforgó és a gyom is egyre megy, de a hívei sem tartanak előrébb vízügyben, szóval nem lesz gond az ovációval. A „minden rossz szűnjön meg és minden legyen jó” programjában erre is kitért a Magyar Péter Párt.

„Vízvédelem – azonnali intézkedések az aszály ellen: tározók, árterek visszaadása a természetnek, öntözés korszerűsítése és a Balaton, illetve a folyóink megóvása.”

Így fest a kaotikus és teljesen semmitmondó programpont a miniszterelnökségre vágyó figura elképzeléseiben. Továbbra sem ért semmit ebből, csak találomra bemond szavakat, és ha elég sokat mond, akkor valamelyik hátha jelenteni is fog majd valamit. Kizárólag a lakossági érzelmek táplálásáról szól ez, amit a végére odabiggyesztett patetikus modorosság is jelez:

„A víz a jövő olaja.”

Az ártereken kívül mást nem sikerült eltalálni

Szép gondolat a tározók és az árterek visszaadása a természetnek mint aszály elleni intézkedés, csakhogy ezek nem egy műfajt képviselnek. Az ártereket már hallotta valahol, viszont csak a tározókat bírja felfogni a kertészmérnökségig el nem jutó agy. Csakhogy a tározók mesterséges, épített létesítmények, amelyeket nem biztos, hogy vissza kéne adni a természetnek, mert akkor esetleg megszűnne az a funkciójuk, amire építették őket. Az ártereket viszont valóban vissza kéne adni a természetnek, hogy megvalósulhasson bennük a víz természetes, táji tározása, beszivárgása és párolgása. Ebben tehát sikerült egy értelmes mondatrészt eltalálnia Magyar Péternek, de az összkép egyértelműen azt mutatja, hogy a felesége lehallgatásában jóval ügyesebb, mint vízügyben. 

Annak a megugrását végképp ne várjuk tőle, hogy az ártereket csak részben kéne visszaadni a természetnek, hiszen ezt még azok se szokták érteni, akik megszedhetnék magukat belőle.

Annak ellenére, sőt sokkal inkább azért, mert a víz időszakosan átjár egy területet, megannyi izgalmas gazdálkodási lehetőség nyílik meg a gyümölcstermesztéstől az állatlegeltetésig, amelyek mind-mind jóval kevesebb befektetést igényelnek és jóval jövedelmezőbbek a takarmánygabona kombájnozásánál.

A víz keletkezése

Még ennél is jobban mellément az öntözés, amelyet többször emlegetett Bütyök az utóbbi időben. Az öntözés nagy-nagy előnye, hogy könnyű megérteni:

Megnyitod a csapot, és folyik a csövön a víz. Tehát a víz valószínűleg így keletkezik.

Végre valami, amit nagy magabiztossággal követelhet Péter 2.0, mert ilyet már látott, tudja, hogyan működik! Abban egyébként van igazság, hogy a szocializmus fénykora óta jelentős mértékben hagyták lerohadni az öntözési infrastruktúrát. Abban nincs igazság, hogy az öntözés elhárítja az aszályproblémáinkat és a sivatagosodást. Már fizikailag is felemás a dolog, hiszen a felszivattyúzott, majd kipermetezett víz egy része le se ér a talajig, mert a levegőből elpárolog – vagyis energiahordozók égetésével párologtatunk, amit az ártér ingyen is megcsinálna. Ezen felül a kiszárított, szétszántott, élettelen talajaink nem tudják úgy beszívni a vizet, ahogy kéne. Na, de ne terheljük ilyen bonyolult részletekkel Bütyköt, akinek épp' elég feladat megkülönböztetni az apácaliliomot a napraforgótól!

A víz arra való, hogy lehet nyaralni rajta – ezt ő is érti (kép forrása: Facebook.com/Magyar Péter)

Nagyobb gond, hogy az öntözőcsőbe valahonnan oda kell jutnia a víznek, és ha egyre súlyosbodó vízhiány lesz az évszázados sivatagosítás következtében, akkor előbb-utóbb legfeljebb beleizzadhatunk a csőbe egy keveset.

Az öntözéshez tehát víz kell, víz pedig csak akkor lesz, ha itt tartjuk a hazánkban. Az öntözés korszerűsítése szép gondolat, de a problémáink jellegéhez és léptékéhez képest sokadlagos feladat.

A Balaton megvédése

A 8. programpont első mondatának közepére láthatóan el is fáradt Magyar Péter, úgyhogy a végét csak úgy hányaveti módon összedobta: „…a Balaton, illetve a folyóink megóvása.” Aha. Kitől, mitől? Talán azon aggódik, hogy a Balaton nélkül melyik saját fotóját tehetné ki a Facebookra „örök szerelem” megjegyzéssel? A folyóink és a Balaton lesznek az utolsók, amelyek eltűnnek az aszályban, de az akkor már nem nagyon fog érinteni minket. Ez a félmondat tehát még annyira sem jelent semmit, mint az „azonnali intézkedések az aszály ellen”.

A Balatont leginkább a drága lángoson rikácsoló, fizetett ballib médiaügynököktől meg az újgazdagok förtelmesen ronda betonkocka nyaralóitól kéne megvédeni, de mivel Magyar Péternek mindkét miliőhöz szerves kapcsolódása van, ezekben aligha számíthatnánk rá.

Nagy István agrárminiszter folyamatosan birkózik a táji vízvisszatartást és művelésiág-váltást forszírozó, tudományos alapokon álló mozgalmakkal, de ilyenkor azért valószínűleg felsóhajt, hogy „hál' Istennek ennyire hülye az ellenzék!”.

(nyitókép forrása: Facebook.com/Magyar Péter)

 

Ajánljuk még

Vajon minek és hogyan állított ki százegy kutyaútlevelet a határzár idején az állatorvosi praxisát szüneteltető Hadházy Ákos? - Frissítve: reagált Hadházy

Exkluzív 2021 március 23.
2020 januárja óta összesen száznál is több kutyának állított ki útlevelet Hadházy Ákos, a két pártot már elhagyó, jelenleg független országgyűlési képviselő, aki leadott vagyonnyilatkozata szerint hivatalosan szünetelteti állatorvosi praxisát – tudta meg a PestiSrácok.hu. A helyzet több szempontból is kínos: először is, az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló törvény szerint parlamenti képviselő kereső tevékenységet nem folytathat, még ha valamilyen szellemi tevékenységet végez is, azért pénzt nem fogadhat el. A kisállat útlevél kiállítása azonban nagyon is pénzbe kerül, az okmányt kiállító állatorvos is kötelezően fizet ezért a kamarának. Ha saját cégen keresztül jutna a tevékenysége ellentételezéséért pénzhez egy honatya, azt is be kell jelentenie az Országgyűlés elnökének. Csakhogy Hadházy Ákos – úgy tudjuk – nem ezt jelentette be, hanem az ellenkezőjét, hogy szüneteltetni a praxisát. Mellesleg ezt saját kézírással is leírta és ellenjegyezte, a vagyonnyilatkozatában. Ha mindez nem lenne elég, még egy kérdés felvetődik: mégis kinek, kiknek és miért állít ki valaki több mint száz kutyaútlevelet a koronavírus-járvány kellős közepén, amikor szinte az egész világ zár alatt van és az emberek sem utaznak. Cikkünk megjelenése után válaszolt kérdéseinkre Hadházy Ákos, aki a tőle szokásos diktatúrázás, orbánozás, fideszezés mellett elárulta: annyira szeret állatokat gyógyítani, hogy ingyen is megteszi, sőt, a jelek szerint az útlevelek kiállításakor szívesen megfizeti a kötelező illetéket is. A képviselő válaszát kérésére változtatás nélkül közöljük.

Vasárnapi autóbusz-szerencsétlenség: voltak már problémák a szervezőkhöz köthető utak körül

Exkluzív 2021 augusztus 17.
Nem először került a sajtóhírekbe és a figyelem középpontjába az az utazásszervező cég, amelynek bérelt autóbusza vasárnap hajnalban 8 ember halálát okozó balesetet szenvedett az M7-es autópályán – tudta meg a PestiSrácok.hu. 2019-ben több sajtóorgánum is beszámolt róla, hogy magyar egyetemisták franciaországi síútja vált tortúrává, miután a magyar utazásszervezők hibás műszaki állapotú, román buszokkal vágtak neki a több ezer kilométeres útnak, végül az utasok egy része saját költségére, önállóan utazott haza. Majd még kártérítést sem kaptak. A "Suli Sí" szervezőcsapat és a hétvégi szerencsétlenségben érintett Rolitúra gyakorlatilag azonos céges hátteret mutat. Az Index és az Origo korábbi cikkei szerint az utakat szervező vállalkozók korábbi utazási irodáit többször megbüntették; volt olyan iroda, amely éveken át engedélyek nélkül hirdetett utakat.

A Mezey-válogatott egyik legnagyobb rejtélye a Nyilasi-ügy lett – Ma sem egyértelmű, hogy miért maradt itthon a csapatkapitány

Exkluzív 2021 június 2.
A Mezey-válogatott történetében három különlegesség, ha úgy tetszik, nagy rejtély, „titok” van. Az egyik az, hogy miként tudott szinte a semmiből kinőni egy világverő gárda? A másik, hogy miért ért véget ez a csodálatos menetelés úgy, ahogyan véget ért? A harmadik pedig az, hogy a csapat szellemi vezére és csapatkapitánya, Nyilasi Tibor vajon miért nem utazott ki a mexikói világbajnokságra? Visszaemlékező sorozatunk mai részében a Nyilasi-ügy hátterét igyekszünk feltárni.