Pesti Srácok

Péter 2.0 megpróbált a vízügyről beszélni

Péter 2.0 megpróbált a vízügyről beszélni

Mondjál sok mindent, abból csak betalál valami! – ilyesmi eligazítást kaphatott Bütyök az edzőitől, mielőtt elkezdett a vízről beszélni nyilvánosan. Bizonyos tekintetben hatalmas szerencséje van a kormánynak azzal, hogy a táji vízvisszatartás alapelvei ennyire nehezen befogadhatók az átlagember számára. A soros messiás ugyanis semennyire sem emelkedik ki kognitív képességeiben a nagy átlagból, így ő sem érti igazán, hogy miről van szó, és nem is tud a jelenlegi állapottal kapcsolatban következetes, tartalmas bírálatot kiizzadni, csak szokás szerint csapkod. Másrészről viszont nagyon veszélyes, hogy az ipari szemléletű tájalakítás végletesen beette magát az emberek tudatába, mert emiatt igazán nehéz megértetni a tájhoz alkalmazkodó gazdálkodás mibenlétét. Meglehet, hogy ennek is van köze az Agrárminisztérium évek óta tapasztalható, tétlen alibizéséhez.

A táji vízvisszatartás és a tájhoz illeszkedő gazdálkodás ügye a hozzáértő tudósoknál évtizedek óta napirenden van, és a gazdák is egyre hangosabbak, amióta a bőrükön érzik a sivatagosodást. A veszély mértékéhez képest irgalmatlanul lassan terjed ez a fenntarthatósági szemléletmód, de az aszályok miatt azért már megkerülhetetlenül ott van a közbeszédben. Most már a pártoknak is kell valamit mondaniuk róla, habár összeszedetten ez még csak ritkán sikerül nekik. Egy politikai kalandor persze ellenzékből igazán könnyű helyzetben van, hiszen tét nélkül kiabálhat be bármilyen hülyeséget – fogalma sincs róla, hogy miről beszél, nála a napraforgó és a gyom is egyre megy, de a hívei sem tartanak előrébb vízügyben, szóval nem lesz gond az ovációval. A „minden rossz szűnjön meg és minden legyen jó” programjában erre is kitért a Magyar Péter Párt.

„Vízvédelem – azonnali intézkedések az aszály ellen: tározók, árterek visszaadása a természetnek, öntözés korszerűsítése és a Balaton, illetve a folyóink megóvása.”

Így fest a kaotikus és teljesen semmitmondó programpont a miniszterelnökségre vágyó figura elképzeléseiben. Továbbra sem ért semmit ebből, csak találomra bemond szavakat, és ha elég sokat mond, akkor valamelyik hátha jelenteni is fog majd valamit. Kizárólag a lakossági érzelmek táplálásáról szól ez, amit a végére odabiggyesztett patetikus modorosság is jelez:

„A víz a jövő olaja.”

Az ártereken kívül mást nem sikerült eltalálni

Szép gondolat a tározók és az árterek visszaadása a természetnek mint aszály elleni intézkedés, csakhogy ezek nem egy műfajt képviselnek. Az ártereket már hallotta valahol, viszont csak a tározókat bírja felfogni a kertészmérnökségig el nem jutó agy. Csakhogy a tározók mesterséges, épített létesítmények, amelyeket nem biztos, hogy vissza kéne adni a természetnek, mert akkor esetleg megszűnne az a funkciójuk, amire építették őket. Az ártereket viszont valóban vissza kéne adni a természetnek, hogy megvalósulhasson bennük a víz természetes, táji tározása, beszivárgása és párolgása. Ebben tehát sikerült egy értelmes mondatrészt eltalálnia Magyar Péternek, de az összkép egyértelműen azt mutatja, hogy a felesége lehallgatásában jóval ügyesebb, mint vízügyben. 

Annak a megugrását végképp ne várjuk tőle, hogy az ártereket csak részben kéne visszaadni a természetnek, hiszen ezt még azok se szokták érteni, akik megszedhetnék magukat belőle.

Annak ellenére, sőt sokkal inkább azért, mert a víz időszakosan átjár egy területet, megannyi izgalmas gazdálkodási lehetőség nyílik meg a gyümölcstermesztéstől az állatlegeltetésig, amelyek mind-mind jóval kevesebb befektetést igényelnek és jóval jövedelmezőbbek a takarmánygabona kombájnozásánál.

A víz keletkezése

Még ennél is jobban mellément az öntözés, amelyet többször emlegetett Bütyök az utóbbi időben. Az öntözés nagy-nagy előnye, hogy könnyű megérteni:

Megnyitod a csapot, és folyik a csövön a víz. Tehát a víz valószínűleg így keletkezik.

Végre valami, amit nagy magabiztossággal követelhet Péter 2.0, mert ilyet már látott, tudja, hogyan működik! Abban egyébként van igazság, hogy a szocializmus fénykora óta jelentős mértékben hagyták lerohadni az öntözési infrastruktúrát. Abban nincs igazság, hogy az öntözés elhárítja az aszályproblémáinkat és a sivatagosodást. Már fizikailag is felemás a dolog, hiszen a felszivattyúzott, majd kipermetezett víz egy része le se ér a talajig, mert a levegőből elpárolog – vagyis energiahordozók égetésével párologtatunk, amit az ártér ingyen is megcsinálna. Ezen felül a kiszárított, szétszántott, élettelen talajaink nem tudják úgy beszívni a vizet, ahogy kéne. Na, de ne terheljük ilyen bonyolult részletekkel Bütyköt, akinek épp' elég feladat megkülönböztetni az apácaliliomot a napraforgótól!

A víz arra való, hogy lehet nyaralni rajta – ezt ő is érti (kép forrása: Facebook.com/Magyar Péter)

Nagyobb gond, hogy az öntözőcsőbe valahonnan oda kell jutnia a víznek, és ha egyre súlyosbodó vízhiány lesz az évszázados sivatagosítás következtében, akkor előbb-utóbb legfeljebb beleizzadhatunk a csőbe egy keveset.

Az öntözéshez tehát víz kell, víz pedig csak akkor lesz, ha itt tartjuk a hazánkban. Az öntözés korszerűsítése szép gondolat, de a problémáink jellegéhez és léptékéhez képest sokadlagos feladat.

A Balaton megvédése

A 8. programpont első mondatának közepére láthatóan el is fáradt Magyar Péter, úgyhogy a végét csak úgy hányaveti módon összedobta: „…a Balaton, illetve a folyóink megóvása.” Aha. Kitől, mitől? Talán azon aggódik, hogy a Balaton nélkül melyik saját fotóját tehetné ki a Facebookra „örök szerelem” megjegyzéssel? A folyóink és a Balaton lesznek az utolsók, amelyek eltűnnek az aszályban, de az akkor már nem nagyon fog érinteni minket. Ez a félmondat tehát még annyira sem jelent semmit, mint az „azonnali intézkedések az aszály ellen”.

A Balatont leginkább a drága lángoson rikácsoló, fizetett ballib médiaügynököktől meg az újgazdagok förtelmesen ronda betonkocka nyaralóitól kéne megvédeni, de mivel Magyar Péternek mindkét miliőhöz szerves kapcsolódása van, ezekben aligha számíthatnánk rá.

Nagy István agrárminiszter folyamatosan birkózik a táji vízvisszatartást és művelésiág-váltást forszírozó, tudományos alapokon álló mozgalmakkal, de ilyenkor azért valószínűleg felsóhajt, hogy „hál' Istennek ennyire hülye az ellenzék!”.

(nyitókép forrása: Facebook.com/Magyar Péter)

 

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Háromgyermekes postáskisasszonnyal, a pártklub kalandos múltú sztárjával bukott le Jakab Péter

Exkluzív 2021 november 24.
Háromgyermekes édesanya Molnár Enikő, Jakab Péter kabinetfőnöke, akivel lebukott a Jobbik elnöke – tudta meg a PestiSrácok.hu. Hétfőn a Bors hozott hozott nyilvánosságra egy videofelvételt, amelyen az látható, hogy Jakab egy budapesti lakásnál várja a nőt, majd széttárt karokkal rohan elé, másnap reggel pedig nagy körültekintéssel, együtt is távoztak a lakásból. Az azóta megjelent cikkek szerint Jakab autója többször is ennél a lakásnál parkolt és olyan fotó is nyilvánosságra került, amelyen a Jobbik elnöke egy bőrönddel érkezik a lakáshoz. Kedden pedig arról írt a Bors, hogy bár Molnár Enikő letagadta, hogy Jakab ezúttal is nála töltötte az éjszakát, később úgy menekítették ki a politikust a lakásból. Jakab Péter persze tagad és perrel fenyeget mindenkit, azt próbálja elhitetni, hogy csak munkakapcsolat fűzi a kabinetfőnökéhez, és egész éjszakákon át csak dolgoznak.