Titkosszolgálati dezinformációs kampányok a vakcinák körül?
A Wall Street Journal (WSJ) március 7-én közzétett cikkében azzal vádolta meg az orosz titkosszolgálatokat, hogy a Pfizer–BioNTech és a többi nyugati vakcina hatásosságába vetett hitet hamis információkkal akarják aláásni, például azzal, hogy az amerikai kormány nyomást gyakorolt volna az engedélyező hatóságra – ismerős a vád? –, hogy nem elégséges a vakcinák hatékonysága, és túl sok a mellékhatásuk.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője tagadta a vádakat:
Ha a Szputnyik V vakcinával szembeni minden kritikát az amerikai titkosszolgálatoknak tulajdonítanánk, belebolondulnánk, hiszen minden nap minden órájában jelennek meg ilyenek az összes angolszász médiában.
Az amerikai külügyminisztérium illetékese szerint tudományosnak álcázott cikkek veszik célba a Közel-Kelet, Afrika és Ázsia országait, és a kiadványok az SZVR, az orosz külföldi titkosszolgálat befolyása alatt állnak. A New Eastern Outlook (Új Keleti Kitekintő) című kiadványnak azt róják fel, hogy a Pfizer által használt mRNS-szerkesztést „radikális kísérleti technikának” nevezte, amely nem elég precíz, és azt állította, hogy a hatósági jóváhagyási eljárást Bill Gates és az elnöki főtanácsadó, Anthony Fauci sürgette és nyomta át. Ezek szerint a korábban vakcinagyártásra soha nem használt mRNS-technikáról csak dicshimnuszokat szabad zengeni, különben orosz ügynök lesz az ember. Amíg Trump volt az elnök, az amerikai lapok is azzal voltak tele, hogy politikai nyomás alatt állnak az engedélyező hatóságok. Biden alatt ezt már nem szabad felvetni.
Az egyik kiadvány, a News Front viszont a WSJ szerint az FSZB, a KGB utódjának az eszköze. Januárban például olyan cikket jelentettek meg, miszerint a Moderna vakcinával beoltottakon Bell-parézis – arcidegbénulás – alakulhat ki, és februárban pedig egy kaliforniai emberről írtak, aki a Pfizerrel történt oltás után koronavírus-fertőzött lett. Kicsit utánanéztem: a Bell-parézis és a Moderna együttes keresése kétszázötvenötezer találatot ad az interneten, közöttük a The Lancet című tekintélyes orvosi folyóirat, vagy az amerikai járványügyi hatóság közleményeit. Nagyon ritkán fordul elő, negyvenezer beoltottból hétszer, ami pont a hétszerese a kontrollcsoporténak. A kaliforniai eset is megtörtént. Ezekben a példákban egyszerűen tudósítást minősítettek titkosszolgálati dezinformációnak.
Március 12-én viszont az oroszok álltak elő azzal, hogy az amerikaiak dezinformációs kampányt szerveznek a Szputnyik V ellen. Talán ezzel van összefüggésben, hogy az amerikai pénzből működő Szabad Európa már március 11-én ellentmondásosnak nevezte az orosz vakcinát.
Sokakat aggaszt, hogy az orosz fejlesztő program nem volt elég átlátható. További aggodalmakat okoz, hogy az Európai Gyógyszerügynökség eddig még nem hagyta jóvá az oltóanyagot, a lehetséges gyártási fennakadások, és az, hogy maguk az oroszok is elég bizalmatlanok a Szputnyik V-vel szemben
– írták. Szintén március 12-én, szintén a Wall Street Journal hozta nyilvánosságra, hogy az Egyesült Arab Emirátusokban vannak, akik már a harmadik oltást kapják a kínai Sinopharm vakcinájából, mivel nem alakult ki bennük elég antitest az első két adagtól. A lap nem mulasztotta el megemlíteni, hogy Magyarország is kapott ebből az oltásból. A WSJ-nek ez a híre nagy karriert futott be a magyar nyilvánosságban is. Az Emirátusok volt az egyik fő kísérleti terepe a vakcinának. A G42 Healthcare nevű cég, amely a gyógyszerkísérletet is végezte ott, közölte, hogy kiválasztott emberek egy csoportjának harmadik adagot adnak be, hogy az immunválaszt megfigyeljék. Egy egészségügyi illetékes pedig elmondta, hogy nagyon csekély a harmadik adagot kapottak száma az első két adagot kapottakhoz képest.
És itt jön a manipuláció: a Wall Street Journal leírta, hogy sikerült nyolc emberrel beszélnie, akik harmadik adagot kaptak, és mindegyikük a kormányhivatal alkalmazottja vagy beszállítója volt. Mind a nyolcan azt mondták, hogy nem tesztelték őket antitestre, és nem gyógyszerkísérletben vesznek részt. Két meg nem nevezett orvos szerint a Sinopharm vakcinájával beoltott pácienseik és kollégáik közül nem mindenki mutatott megfelelő immunválaszt. Sandeep Pargi, a dubaji Aster Kórház tüdőgyógyásza szerint a harmadik adag adása nem nemzeti eljárás, és csak olyan embereknél irányozzák elő, akiknek más betegségük is van, és nem mutattak elegendő immunreakciót az első két adag után.
Hogyan jön ez át a hazai médiában? Napi.hu:
Probléma adódott a Sinopharm vakcinájával, gyanús titkolózásba kezdett az emírségek kormánya. Sok esetben nem termelődött elég antitest az oltott emberekben, miután megkapták a Sinopharm-vakcina két dózisát, ezért az Egyesült Arab Emírségekben arra készülnek, hogy harmadik adagot is előírnak a készítményből. A vizsgált esetekben azonban az is kérdéses, hogy a plusz adag mennyit segíthet. Az ország gyanús körülmények között kezdte meg az oltást: bár a hatóságok tudományos vizsgálatra hivatkoznak, több oltottal sem közöltek erről semmilyen információt – számolt be a Wall Street Journal. Magyarországon ez a legdrágább alkalmazott készítmény.
A 24.hu és a Telex.hu is azt emelte ki, hogy helyi orvosok szerint a kínai oltóanyag bizonyos esetekben nem termelt elegendő antitestet, így nem váltotta ki a koronavírus elleni védelemhez szükséges hatást, bár egyebekben relatíve pontosan idézik a WSJ-t. A Nyugat.hu szerint Gáz van a kínai vakcinával az Emírségekben – a kormány titkolózik.
Mi lehet az igazság? A WSJ ügyesen elkente azt az információt, hogy a vakcina hatásosságának további vizsgálatáról van szó. Bár idézték a G42 Healthcare szóvivőjét, utána mégis ismeretlen beoltottakra és orvosokra hivatkoztak, hiszen egyáltalán nem ellenőrzik mindenkinél a kiváltott antitestek mennyiségét, és különösen nem adnak harmadik adag oltást. A nyolc, állítólag beoltott ember – akiknél előzőleg nem ellenőrizték az antitestek meglétét és nem közölték velük, hogy kísérletben vesznek részt – a kontrollcsoport tagjai lehetnek, valóban semmilyen hatóanyagot nem kaptak; erre mutat, hogy kormányhivatalokhoz van közük, és őket lehetett egyszerűen elérni. Lehet zúgolódni az Emirátusok nem elég transzparens eljárása miatt, de a WSJ sem írta le, hogyan jutott el ehhez a nyolc emberhez, meg a többiekhez.
Egy biztos: a WSJ cikke nem szögezte le világosan, hogy az Emirátusokban további kísérletek és megfigyelések zajlanak kis létszámú csoporton, ugyanis kifejezetten dezinformációs szándékkal igyekezett kétségeket ébreszteni a Sinopharm vakcinájának hatékonysága iránt. A magyar ellenzéki sajtó reakcióján látszik, hogy elérte ezt a célt, hiszen az ellenzéki sajtó amúgy is boldogan kínálkozik fel eszközként. Aztán, hogy ehhez van-e köze bármelyik titkosszolgálatnak, azt soha nem fogjuk megtudni.
Fotó: EPA/Dubai Government
