Döbbenetes veszteségek a három éve tartó orosz-ukrán háborúban (videó)
Egymillió halott, vagy sebesült katona és civil. Ukrajna 20 százaléka orosz kézen. Az ország gyakorlatilag szétlőve. Kétszázharminchatezer objektum sérült vagy semmisült meg, ebből 209 ezer magánház, 27 ezer toronyház és további 600 kollégium. A legnagyobb pusztítás Donyeck, Harkiv, Luhanszk, Kijev, Csernyihiv és Herszon régiókban volt és a pusztítás tart ma is. Hétmillió ukrán zömmel Európába menekült - eddig. A menekültek száma akár 11 millió is lehet. A GDP több mint 20 százalékkal esett vissza az utolsó békeévhez képest. Három éve tört ki az orosz-ukrán háború.
Vlagyimir Putyin 2022. február 24-én jelentette be, hogy különleges katonai hadműveletet indít Ukrajna ellen, ezzel kezdetét vette a nyílt háború a két ország között. (Az előzményekről cikkünk végén olvashatnak.)
Az orosz csapatok 2022-ben megpróbálták elfoglalni Kijevet, de nem jártak sikerrel. A háború első évében először az orosz csapatok törtek előre, nagy területeket megszállva Dél- és Kelet-Ukrajnában, majd az ukránok vezettek sikeres ellentámadásokat.
Ezt követően 2023-tól kezdve állóháború alakult ki, amelyet a nagy veszteségek és a nagyon lassú orosz előrenyomulás határoztak meg. Tavaly ukrán különleges erők megtámadták Oroszországban a kurszki térséget, ám az általuk elfoglalt területek nagyságrendekkel kisebbek, mint az oroszok megszállta területek. Az ukránok elfoglalta területek visszaszerzése csak az orosz hadivezetés akaratán múlik.
Az oroszok jelenleg Ukrajna mintegy 20 százalékát tartják a kezükben, ehhez jön még az Oroszországhoz csatolt Krím-félsziget. Az ukrán erőknek jelenleg semennyi esélye nincs az elfoglalt területek visszaszerzésére, sőt az oroszok, ha csak lassan is, de továbbhaladnak előre.
A harcok elől több mint 7 millió ukrajnai lakos menekült külföldre, elsősorban nők és gyermekek, míg mintegy 8 millióan az országon belül váltak otthontalanná. A háború lezárásáig a külföldre menekültek száma egyes becslések szerint meghaladhatja a 11 milliót. Zömük vissza sem fog költözni, vagy azért, mert otthonuk a földdel lett egyenlő, vagy azért, mert féltik az életüket, egzisztenciájukat.
Óriási emberveszteség mindkét oldalon
A három évnyi háborúzás emberáldozata óriási, összesen akár egymillió halottat, illetve sebesültet követelhetett eddig a háború. A Mandiner összeállításában írja: egyes amerikai források 172 ezerre teszik az orosz halottak számát, és 611 ezerre a sebesültekét, miközben eszerint 14 ezer harckocsi és páncélozott jármű megsemmisült. Ugyanakkor az ukrán hadsereg állítása szerint körülbelül 814 ezer orosz katona vesztette életét vagy sebesült meg, egy Moszkvától független orosz weboldal, a Mediazona mintegy 84 ezer orosz katona haláláról számol be, az amerikaiak 700 ezer köré teszik a számot.
A Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központja (CSIS) szerint az első évben több orosz katona halt meg Ukrajnában, mint a második világháború óta bármely más háborúban. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök állítása szerint 2025 februárjáig 45 ezer ukrán katona halt meg, a sebesültek száma pedig szerinte csaknem 400 ezer.
Az igazolt polgári áldozatok száma a becslések szerint 12 ezer halott és 28 ezer sérült, de ezek is olyan számok, amelyekről nincsenek igazán megbízható források.
A The Wall St Journal szerint az első világháború óta nem látott szintre emelkedett azoknak a száma Ukrajnában, akiknek amputációra volt szükségük az orosz invázió kezdete óta. Becslések szerint 20 000-50 000 ukránt amputáltak eddig. Az ENSZ Gyermekalapja, a UNICEF jelentése szerint a legsérülékenyebbek, vagyis a gyerekek közül minden ötödik elvesztette legalább egy rokonát vagy barátját a háború alatt, ráadásul
az áldozatul esett gyermekek száma is meredeken nő, 2024-ben már 50 százalékkal magasabb volt a számuk az egy évvel korábbihoz képest, 2022 februárja óta több mint 2520 gyermek halt meg vagy sérült meg, és ez csak az ENSZ által hitelesített adatok.
Szétlőtt ország, megsemmisült gazdaság
Az IMF szerint Ukrajna GDP-je 2022-ben 29,1 százalékkal zsugorodott, s még 2024-ben is 22 százalékkal volt kisebb teljesítményre képes, mint az utolsó, 2021-es relatív békeévben - írja a Mandiner.
Jurij Szavcsuk ukrán történész, a II. világháború ukrán története kijevi múzeumának igazgatója egy golyó lyuggatta útjelzõ táblával az Ukrajnával határos oroszországi Kurszki területen fekvõ Szudzsában 2024. augusztus 16-án. Az ukránok elfoglalta orosz városban mûködik a szibériai gázmezõkrõl Ukrajnán át Európába földgázt szállító, mára egyetlen tranzitállomás. (Fotó: MTI/AP/Efrem Lukackij)Az oroszoké egyébként jóval kevésbé zuhant be, és 2024-ben még 6 százalékos növekedést is képes volt felmutatni, ám ez főként a katonai kiadásoknak köszönhető, nem pedig a valódi gazdasági fejlődésnek. Az infláció, a magas – 21 százalékos! – kamatlábak és a csökkenő reálbérek az átlagoroszt is sújtják, bár nem ekkora mértékben. A szankciók egyáltalán nem bizonyultak olyan csodafegyvernek Európa részéről, mint amit vártak, de az olajeladások mérséklődésével együtt már érzékelhető hatást gyakorolt, a hadigazdaság dübörög, de ennek értelemszerűen az életszínvonal látja kárát. Míg az ukránoknak a szétlőtt ország okozta veszteségekkel kell számolniuk, az oroszok értelemszerűen nagyrészt elkerülték ezt, azonban főhet a fejük amiatt a 300 milliárd dollárnyi befagyasztott pénz miatt, amit most lehet, hogy Ukrajna (elsősorban általuk ellenőrzött részének) újjáépítésére kell majd költeniük.
Negyedmillió szétbombázott épület
Az ukrán infrastruktúrát érő folyamatos orosz támadások – volt, hogy egyetlen éjszaka másfél száz drónt eresztettek rá az ukrán fővárosra – elképesztő mértékű pusztítást hoztak. A Kyiv School of Economics becslései szerint a károk értéke 2024 novemberére elérte a 170 milliárd dollárt (ez nem sokkal kevesebb az egyéves magyar GDP-nél, mintegy 70 ezer milliárd forint)
A legtöbbet a lakóépületek szenvedték el, a veszteségeket 60 milliárd dollárra becsülik. A legnagyobb pusztítást Donyeck, Harkiv, Luhanszk, Kijev, Csernyihiv és Herszon régiókból jelentették.
Az oroszok összesen több mint 26 ezer kilométernyi utat tettek tönkre, a vasút 4,3, a repterek kettő, a kikötők csaknem egymilliárd dolláros pusztítást szenvedtek el; a közlekedési infrastruktúrában okozott kár a kijeviek szerint összesen 38,5 milliárd dollár. Mintegy 260 ezer autó sérült vagy semmisült meg, a becsült kár 2,2 milliárd dollár. Az alapvető egészségügyi ellátás éppúgy összeroppanóban, mint a többi: az egészségügyi szektor 4,3 milliárd dollárt veszített a kórházak és klinikák lerombolása miatt. A már idézett Unicef-jelentés közel 790 egészségügyi intézmény sérüléséről vagy lerombolásáról írt, a kijevi intézet szerint a valós szám ennek csaknem a duplája.
Mi előzte meg az orosz-ukrán háborút?
Az orosz–ukrán háború egy 2014-óta tartó politikai és katonai válság Ukrajna és Oroszország között. 2014 februárjában Ukrajnában az euromajdan tüntetéssorozat a méltóság forradalmának eseménysorozatában teljesedett ki, amelynek során az EU-párti tüntetők megdöntötték az oroszbarát Viktor Janukovics elnök uralmát. A hatalomváltásra válaszul Oroszország harcok nélkül megszállta a Krím-félszigetet, majd annektálta a területet. Eközben Ukrajna keleti, jelentős orosz lakossággal rendelkező területén oroszpárti tüntetések törtek ki, amelyek fegyveres felkelésbe torkolltak. A kirobbanó kelet-ukrajnai háborúban Oroszország nemhivatalos támogatásával az orosz szeparatista milíciák erői harcoltak az ukrán hadsereg ellen, és a Donbasz régió egy részén két de facto „független” államot hoztak létre, a Donyecki és a Luganszki Népköztársaságot. A minszki egyezmények aláírása után a háború 7 évre alacsony intenzitású, fagyott konfliktussá vált.
Forrás: Mandiner, Wikipédia
Kiemelt kép: Az orosz támadások után ott maradt bombák maradványait nézi egy férfi a Csernyihivi területen fekvő Ivanyivkában 2022. április 20-án. (Fotó: MTI/EPA/Oleh Petraszjuk)
