A várakozásokkal ellentétben a szárazföldi útvonalakon mozgásba lendült gabona sokszor nem a hagyományos ukrán exportpiacokra, nem az eredetileg célként definiált észak-afrikai vagy közel-keleti országokba került, hanem az Ukrajnával határos országokban ragadt, ellehetetlenítve a helyi lengyel, cseh, román, bolgár, valamint a magyar gazdák gabonaértékesítését – közölte portálunk megkeresésére az Agrárminisztérium, amely szigorúbb ellenőrzést sürget a tétlenkedő Brüsszeltől. Mint a tárca többek közt kifejtette, a szolidaritási folyosók jelenleg nem az eredeti küldetésüknek tesznek eleget: nem az afrikai és közel-keleti lakosság élelmiszerellátásához járulnak hozzá, hanem a közép-európai termelőket hozzák nehéz helyzetbe.
Nagy István agrárminiszter hétfői közleményében jelentette be, hogy hazánk szigorú minőségi és élelmiszerlánc-biztonsági ellenőrzést rendel el az Ukrajnából érkező gabonák esetében. Mint Nagy István kifejtette, az intézkedésekre Brüsszel tétlensége kényszerítette hazánkat, mivel a szolidaritási folyosó helytelen működése miatt hátrány érheti a magyar gazdákat, ami elfogadhatatlan. A miniszter ugyanakkor leszögezte: a kormány továbbra is minden segítséget és támogatást megad ahhoz, hogy a gabona eljusson az eredeti céljához, az afrikai és a közel-keleti fogyasztókhoz. Viszont, ami a magyar piacra érkezik, azzal a gabonával minden élelmiszerlánc-biztonsági szabályt betartatnak, és szigorú ellenőrzésnek vetik alá – tette hozzá, kiemelve: az ukrán gabonát felhasználó magyar vállalkozásoknak közvetlen felelőssége, hogy az uniós és a hazai szabályoknak megfelelő gabonát használhatnak csak fel, jelen helyzetben ugyanis megállt a magyar és az egész európai gabonaértékesítés. A döntés hátteréről az Agrárminisztériumot kérdeztük.
A szolidaritási folyosók helytelen működése ellehetetleníti az Ukrajnával szomszédos országok gabonaértékesítését
A PestiSrácok.hu megkeresésére az Agrárminisztérium elöljáróban arról írt, milyen konkrét hátrányokkal is küzdenek a szolidaritási folyosó átgondolatlan működtetése miatt a magyar gazdák. A tárca felidézte: a 2022 februárjában kirobbant orosz–ukrán háború az ukrán gabonaexport súlyos zavarát okozta, az orosz hadihajók hónapokon át blokkolták a fekete-tengeri ukrán kikötőket. A sok millió tonnányi, eladásra szánt termény keresni kezdte azt az útvonalat, amelyen keresztül elhagyhatja Ukrajnát. Erre eddig nem használt, Európai Unióba és az európai tengeri kikötők felé vezető szárazföldi szállítási útvonalak adtak lehetőséget; ezek lettek az úgynevezett szolidaritási folyosók, ahol vámmentesen, korlátozás nélkül érkezhet az ukrán áru a szárazföldi határokon keresztül. 2022 nyarán aztán az Egyesült Nemzetek Szervezete és Törökország közvetítésével létrejött egy megállapodás egy biztonságos tengeri humanitárius folyosó megnyitásáról a Fekete-tengeren, és több száz gabonával megrakott hajó hagyta el az ukrán kikötőket. Mindez a globális élelmezésbiztonsági válság elkerülése érdekében volt fontos a világnak. A tárca ugyanakkor kiemelte:
a várakozásokkal ellentétben a szárazföldi útvonalakon mozgásba lendült gabona sokszor nem a hagyományos ukrán exportpiacokra, nem az eredetileg célként definiált észak-afrikai vagy közel-keleti országokba került, hanem az Ukrajnával határos országokban ragadt, ellehetetlenítve a helyi lengyel, cseh, román, bolgár a magyar gazdák gabonaértékesítését.
Hozzátették:
a szolidaritási folyosók tehát nem az eredeti küldetésüknek tesznek eleget, nem az afrikai és közel-keleti lakosság élelmiszerellátásához járulnak hozzá, hanem a közép-európai termelőket hozzák nehéz helyzetbe.
A magyar gazdák viselik a kiszámíthatatlan piaci viszonyok hátrányait
Az Agrárminisztérium közölte: erőfeszítéseik ellenére a szolidaritási folyosókon érkező kereskedelmet Brüsszel nem kívánja korlátozni. Hiába kérte ugyanis a magyar kormány a január végén tartott agrárminiszteri tanácsülésen, hogy vizsgálják meg, milyen intézkedésekkel lehet védeni a belső piacot, az uniós gazdákat, Brüsszel nem segít a térségben élő gazdálkodókon. Hozzátették:
Most úgy fest, hogy a magyar gazdák viselik a háborús konfliktus és a szankciós inflációs miatt kiszámíthatatlan piaci viszonyok hátrányait, amellett, hogy meg kellett küzdeniük egy évszázados aszállyal is.
Arra a kérdésünkre, hogy ebben a helyzetben hogyan segíthet a szigorúbb minőség-ellenőrzés, a tárca úgy reagált: a szigorúbb ellenőrzés versenyben tartja a kiváló magyar minőségű gabonát, ugyanis a sokkal kevésbé szigorú termelési feltételek mellett előállított importtermények letörhetik az árakat. Hozzátették: Ukrajnában olyan növényvédő szerek használata is engedélyezett, amelyek Magyarországon nem.
Lenullázódott a termények iránti kereslet
Portálunk felvetette: az ilyen intézkedések azt sugallják, hogy az Európai Uniót valójában felkészületlenül érte az ukrán adómentes termékek, termények dömpingje. Az Agrárminisztérium úgy reagált: az Ukrajnából érkező gabona jóval alacsonyabb árszintje lenyomta egész Európában a terményárakat. Ez a tárca szerint több okra is visszavezethető: az európai és magyar gazdálkodók számára előírt termelést drágító uniós előírásoktól kezdve, az Ukrajnában alkalmazott és nem kifejezetten környezetbarát termelési technológiák alacsonyabb költségszintjén át, egészen a félreértelmezett szolidaritás jegyében az összes ukrán árura mennyiségi korlát nélkül megadott vámmentességen keresztül, a sokszor alacsonyabb minőségig.
Az olcsó ár pedig a spekulánsoknak vonzó, ami azonban a keresletet Magyarországon és az Ukrajnával határos többi országban a hazai termények iránt gyakorlatilag rövid idő alatt lenullázta. Ez a már említett tavalyi kivételesen aszályos esztendő és az egekbe emelkedett inputárak mellett húsba vágóvá vált a gazdálkodók számára, hiszen emiatt sokan nem jutnak bevételhez
– írták. A tárca véleménye szerint az EU egyelőre nem látja be, tenni kell annak érdekében, hogy a belső piacra termelő gazdák és az ellenőrzött minőségű termények versenyhátránya megszűnjön.
A kivételes helyzet kivételes intézkedéseket kíván annak érdekében, hogy az EU minden tagállama megőrizhesse a szomszédunkban dúló háború ellenére a versenyképességét – különösen az agráriumban
– hangsúlyozták.
Ez így már nem szolidaritás
Portálunk végül arról érdeklődött, hogyan lehet megtalálni az egyensúlyt Ukrajna segítése és az európai piac védelme között. Az Agrárminisztérium szerint a szolidaritási folyosók eredeti célját kell helyreállítani, hogy megkönnyítsék az ukrán mezőgazdasági termékek harmadik országokba történő exportját, hiszen
a gabona- és baromfiágazatot is súlyosan érinti az Ukrajnából Közép-Európába beáramló hihetetlenül nagy mennyiségű, olcsó nyersanyag és termék.
Mint hozzátették, az ilyen mértékű belső piaci zavarok sem az általános szolidaritást, sem pedig az élelmezésbiztonságot nem szolgálják.
Mivel uniós intézkedések nem látszanak a szolidaritási folyosó megfelelően működésének helyreállítása érdekében, nagyon szigorú minőség-ellenőrzés került elrendelésre az Ukrajnából Magyarországra érkező gabonák esetében. Ami a magyar piacra érkezik gabona, azzal minden élelmiszerlánc-biztonsági szabály betartatásra kerül és szigorú ellenőrzésnek kerül alávetésre. A legfontosabb ugyanis, hogy a magyar családok asztalára jó minőségű és biztonságos élelmiszer kerüljön
– zárta válaszát a tárca.
Vezetőkép: MTI/Vajda János
Facebook
Twitter
YouTube
RSS