Vannak, akik azt mondják, minek rágódni a múlton, amikor az mit sem változtat jelenen és jövőn. Egy másik elmélet szerint, aki nincs tisztában a múltjával, az a jövőben sem érheti el, amit elérhetne. Azt hiszem, az utóbbiak táborába tartozik az a térképész fiatalember, akit addig hajtottak a múlt évtizedek során megmásított vagy kimondatlan rejtélyek, amíg rá nem bukkant az 1920-as béketárgyalásokra készült több mint 60 darab, alapos részletességű térképre, amelyekkel Telekiék a magyarok igazát védték volna, ha hagyják nekik… Csakhogy ezeket a térképeket a béketárgyalásokra érkező magyar delegáció be sem mutathatta. Egyetlen etnikai térképet láttak csupán a döntnökök, amit azóta Vörös térkép néven emlegetnek és amelyet a trianoni határok meghúzásakor figyelembe sem vettek. Felmerül a kérdés: egyáltalán a béketárgyalások során, Trianonban dőlt-e el a határok sorsa?
Jeney János szerint nem, aki ugyanakkor bemutatta azon bizonyítékokat, amelyek igazolják, hogy gróf Teleki Pál – aki 143 éve született ezen a napon – eljutatta ezek a térképeket a győztes hatalmakhoz, így azok ismerték a tárgyalások teljes ideje alatt, mégsem vették őket figyelembe.
Minden előre le volt már játszva
– mondta kérdésemre a Magyarságkutató Intézet fiatal tudósa, akivel nemcsak a szégyenteljes trianoni határok megrajzolásának valódi történetét beszéltük végig, hanem azt is, hogy mi lett volna, ha… Döntsék el Önök, számít-e mindez, saját értékrendjük, gondolkodásuk szerint. Van, akinek olyan sokat, hogy az életét tette fel ezekre a kutatásokra. És hogy hatása, értelme van-e? Nos, a Jeney János által megtalált térképeket több mint 100 év elteltével ismerte meg a nemzetközi tudományos élet – történészek, térképészek –, méghozzá stílszerűen egy párizsi konferencián. Jeney János még egy olyan tudóstársa kérdéseire is meg tudott felelni, aki a térképeket pásztázva Székelyföld területére mutatott és megkérdezte:
ez az egybefüggő terület ott Hargita lábánál micsoda?
Részletek a PestiSrácok.hu videóriportjában!
Facebook
Twitter
YouTube
RSS