Az amerikai demokraták ukrán szócsövei a legnagyobb ellenségei a magyar kisebbségnek – Brenzovics az Orbán–Zelenszkij-találkozó lehetőségéről
Az Orbán–Zelenszkij-találkozót is ellehetetleníthetik azok az oligarchák kezében lévő nacionalista sajtótermékek, amelyek kifelé ugyan nyugatbarátságot mutatnak, nagyrészt az amerikai Demokrata Párt irányvonalát képviselik, ugyanakkor a belpolitika vonatkozásában évek óta magyarellenes álláspontot képviselnek, folyamatos a magyarellenes hangulatkeltés, a magyar közösség alaptalan vádakkal való illetése, dehumanizálása – fogalmazott portálunknak Brenzovics László. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke arra is utalt, hogy az ukrán külügyminisztert már pusztán magyarországi látogatása miatt is lehazaárulózták. Brenzovics László úgy vélte, a két ország közeledését és a magyar kisebbség helyzetének jobbra fordulását sikerrel akadályozza meg a hangos radikális kisebbség – akiknek egy része erőszakos, és fel is van fegyverezve –, illetve az ő nézeteiket visszhangzó ukrán sajtó.
Mint arról nemrégiben beszámoltunk, az igencsak terhelt ukrán-magyar kapcsolatokba némi reményt csempészve hazánkba látogatott – ráadásul elsőként hivatalos útjai sorában – Dmitro Kuleba külügyminiszter. A Szijjártó Péter külgzazdasági és külügyminiszterrel folytatott tárgyalásokat követően azt is bejelentették, hogy hamarosan sor kerülhet egy Volodimir Zelenszkij–Orbán Viktor találkozóra is. Ugyanakkor – ahogyan Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár a 2020-as Összetartozás Éve kapcsán fogalmazott – a kárpátaljai magyarság éli mindennapjait a legmostohább körülmények között a magyar kisebbségek közül. Az Orbán–Zelenszkij találkozóhoz fűzhető várakozásokról Brenzovics Lászlót, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnökét kérdeztük.
A nyugatbarát ukrán sajtó valódi arca
A KMKSZ elnöke portálunk kérdésére felidézte: a magyar-ukrán kapcsolatok 2014-től kezdődően fokozatosan befagytak, aminek elmondása szerint több oka is volt. Egyrészt elindult egy magyarellenes médiakampány egyes jól körülhatárolható, oligarchák kezében lévő nacionalista sajtótermékek részéről, amelyek kifelé ugyan nyugatbarátságot mutatnak, nagyrészt az amerikai Demokrata Párt irányvonalát képviselik, ugyanakkor a belpolitika vonatkozásában évek óta magyarellenes álláspontot képviselnek, folyamatos a magyarellenes hangulatkeltés, a magyar közösség alaptalan vádakkal való illetése, dehumanizálása. Mint hozzátette,
ezt a helyzetet tetézték azok a törvények, amelyek tulajdonképpen fölszámolják a kisebbségi nyelven történő oktatást, és a kisebbségi nyelveket a magánélet szférájába kívánják visszaszorítani.
Brenzovics László kiemelte, hogy a folyamat ellen a magyar kormány is fellépett; a nyilatkozatháború végül odáig vezetett, hogy Magyarország jelenleg gátolja Ukrajna magasabb szintű NATO-csatlakozási tárgyalásait.
Az ukránok többségének is elege van a nacionalista politikából
A KMKSZ elnöke elmondta: a választások tapasztalatai szerint a korábbi elnök Petro Porosenkóból és a Porosenko által képviselt ultranacionalista politikából az ukránok többségének is elege volt. Ez azt is jelentette, hogy igazából nem Volodimir Zelenszkij mellett, hanem Porosenko ellen szavazott a választók kétharmada. Ettől függetlenül Zelenszkijtől, illetve az általa képviselt politikai kurzustól azt várták az emberek – köztük a kárpátaljai magyar közösség –, hogy változtat a korábbi nyelvi és oktatási politikán. Brenzovics László szerint ugyanakkor ezt a változást sikerrel akadályozza meg a hangos radikális kisebbségiek csoportja – akiknek egy része erőszakos, és fel is van fegyverezve –, illetve az ő nézeteiket visszhangzó ukrán sajtó. Kiemelte: az elmérgesedett helyzetet jól jellemzi, hogy az ukrán-magyar szerződések alapján létrehozott három vegyesbizottság – a gazdasági, a kisebbségi és a határ menti vegyesbizottságok – közel egy évtizede nem üléseztek, semmilyen munkát nem végeznek annak ellenére, hogy a tagjaikat ettől függetlenül kinevezik. Hozzátette: az ukrán kormányváltás annyiban hozott előrelépést, hogy megvalósult egy magas szintű külügyminiszteri találkozó Budapesten, összeült a gazdasági vegyesbizottság, és várhatóan összeül az újonnan létrehozott oktatási, valamint a kisebbségi vegyesbizottság.
Nemcsak a Magyarországgal kapcsolatos viszony, de Ukrajna belső békéje, stabilitása miatt is fontos lenne, ha az ukrán vezetés változtatna nyelvi és oktatáspolitikáján, de erre a közeljövőben nem látok reményt
– fogalmazott a KMKSZ elnöke. Úgy vélte, a keleti térség reintegrálása is elképzelhetetlen a nyelvi, oktatási kérdések megoldása nélkül, ugyanakkor kiemelte: a propaganda ellenére a közvélemény-kutatások azt mutatják, ezt a lakosság többsége is támogatná.
A nacionalista sajtó lehet kerékkötője a magyar-ukrán közeledésnek
A KMKSZ elnöke elmondta: a sajtó negatív befolyásának ékes példája a legutóbbi ukrán-magyar kapcsolatfelvétel utáni ukrán médiahisztéria is. Kifejtette: a Szijjártó Péterrel történt tárgyalásokat követően Dmitro Kuleba külügyminisztert az igen jelentős befolyású nacionalista, sovén sajtó hazaárulással vádolta. Azt hangsúlyozták, hogy a külügyminiszter a magyarok érdekében feláldozta a nemzeti érdekeket, holott érthetetlen, hogy a magyar iskolák bezárása, a magyar nyelv visszaszorítása miért lenne Ukrajna érdeke.
Egy rendkívül erős és egy rendkívül erőszakos sajtókampány követte a tárgyalásokat, alkalmat találva, hogy újraszítsák a magyarellenes tüzet, amely korábban már csillapodni látszott
– hangsúlyozta Brenzovics László. Úgy vélte, a jelenleg szervezés alatt álló, és esetlegesen megvalósuló Orbán–Zelenszkij-találkozó kapcsán maga az ukrán elnök is a kritikák célpontja lesz, akár pusztán csak attól, hogy Magyarország földjére lép, és minden eszközt meg fog ragadni az ukrán sajtó, hogy a találkozó esetleges eredményeit megtorpedózzák. Hozzátette: ez annak a fényében is borítékolható, hogy Ukrajnában önkormányzati választások lesznek október 25-én, és egy ilyen találkozó elég muníciót ad a lakosság 20-25 százalékát képviselő sovén pártoknak. Úgy vélte, értelmetlen lenne október utánra halasztani a magas szintű államfői találkozót, hiszen az ukrán közéletet ismerve nehezen megjósolható, mikor következhet be egy nyugalmi időszak.
A két fél a tények ismeretében nyilván felméri a találkozóban rejlő lehetőségeket és mozgásteret, és akkor fog létrejönni ez a találkozó, amikor ezt célszerűnek látják
– emelte ki.
Egész Ukrajna profitálhatna az együttműködésből
A KMKSZ elnöke hangsúlyozta: mindenképpen fontos lenne a találkozó megvalósulása, mert a nyelvi és oktatási kérdéseken túl számos olyan lehetőség van, amelyet érdemes lenne szerződésbe foglalni, kezdve a határ menti együttműködéssel, infrastruktúrafejlesztéssel, és amely nemcsak a kárpátaljai magyarság, de az egész ukrán gazdaság számára fontos és előnyös lenne. Fontos előrelépésnek nevezte, hogy az M3-as autópálya határig való meghosszabbítása minőségi változást hozhat Kárpátalja életében, hiszen ez az első autópálya, amely Nyugat-Európából és az Európai Unióból eléri az ukrán határt.
Ameddig a kormányzat és az állam meghátrál a hangos szélsőséges kisebbség követelései előtt, addig eredményekre nem lehet számítani
– jelentette ki Brenzovics László.
Vezetőkép: facebook.com
