Balog Zoltánt, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspökét választotta a Magyarországi Református Egyház (MRE) új összetételű zsinata a testület lelkészi elnökévé szerdán, Budapesten.
A négy püspök közül ketten vállalták a lelkészi elnöki tisztségre jelölést. A jelen lévő 99 zsinati tagból 97-en adtak le érvényes szavazatot, közülük 64-en szavaztak Balog Zoltánra, 33-an pedig Fekete Károlyra, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspökére. A zsinat világi elnökének Molnár Jánost, a Tiszántúli Református Egyházkerület főgondnokát választották. A zsinat lelkészi alelnöke Pásztor Dániel, a Tiszáninneni Református Egyházkerület püspöke, világi alelnöke Nemes Pál, a Dunántúli Református Egyházkerület főgondnoka lett.
Balog Zoltán székfoglalójában – megköszönve a zsinat bizalmát – elsőként azt kérte, hogy a gyülekezetek nyissák ki a templomokat és – ahol csak lehet – az egyház járványügyi szabályait betartva tartsanak istentiszteleteket. Az egyház feladatairól szólva fontosnak nevezte a lelki és a szellemi megújulást, az egyház rendelkezésére álló “emberi erősforrások” lehető leghatékonyabb felhasználását, valamint a református egyház gyülekezeti szinten már meglévő önfenntartóságának erősítését. Balog Zoltán szólt arról is: a zsinat feladata, hogy megmutassa a keresztyén hit magyar református arcát.
Kisebbségi egyház vagyunk, de ez azt is jelenti, hogy van egy olyan sajátos mondanivalónk, sajátosságunk, ami másoknak nincs meg, és ezt meg kell mutatnunk
– fogalmazott a református püspök.
Balog Zoltán 1958-ban született Ózdon, lelkész családban. Teológiai tanulmányait a Debreceni Református Teológiai Akadémián kezdte. 1983-ban a Budapesti Református Teológiai Akadémián végzett református lelkészként. 1983-tól Maglódon és öt szórványközségben működött lelkészként. 1987-től két évig a Tübingeni Egyetem hallgatója volt. 1989 őszén tábori lelkészként NDK-menekültek között szolgált. Szintén 1989-től a Budapest-Hold utcai Református Egyházközség (korábban: Magyarországi Németajkú Református Egyházközség) beosztott lelkésze, majd 1996-tól megválasztott lelkésze. 2006-tól országgyűlési képviselő, 2010-től a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára, 2012 és 2018 között az emberi erőforrások minisztere. 2018-ban visszavonult a politikai tevékenységtől. 2020 novemberében választották meg a Dunamelléki Református Egyházkerület püspökének. Nős, öt gyermeke és nyolc unokája van.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/Balogh Zoltán
Hans Landa
2021-02-17 at 23:22
Csak nehogy visszavonják a megbízatást,mint régebben történt egyes kitüntetésekkel…………………………
Nagy Mátyás
2021-02-17 at 20:40
Nem szóltam bele semmibe – Logikus?
A véleményemet írtam le. Nem mindenki van azonos véleményen. Egyébként 30 éve ismerem a belső viszonyokat.
sapienti sat.
Logikus
2021-02-17 at 18:11
Matyas Nagy
Szerintem neked fogalmad sincs a református egyházról, pláne nem a törvényeiről és ezért beszélsz össze vissza! Balog püspök aktív lelkészként szolgál, ha eddig nem tudtad volna. Továbbá, neked semmiféle jogod sincs arra, hogy beleszólj egy önálló és szuverén szervezet beleszólásába!
Isten áldja püspök urat a munkájában és a családjában!