2019-es önkormányzati választás
Másfélmillióval húzta le saját önkormányzatát a Párbeszéd pesterzsébeti „lokálpatriótája”, Mach Péter
Önkormányzati bizottsági elnökként jóárasította Pesterzsébettől a vállalkozása számára bérelt ingatlant a Párbeszéd politikusa, Mach Péter, aki aztán egy petákot sem fizetett az üzlethelyiségért, másfélmillió forintos kárt okozva ezzel a kerületnek. KariGeri helyi emberének cége ellen a történtek miatt végrehajtási eljárás indult, amely jelenleg is folyamatban van, a behajtás azonban döcögős, mert valódi tevékenység, vagyon nincs, csak a tartozás, ami láthatóan nem frusztrálja az ellenzék helyi képviselőjelöltjét. Mach polgármesternek is készült, miután kiderült, hogy a Pesterzsébetet huszonegy éve vezető Szabados Ákost a Fidesz is támogatja, de aztán hátrébb lépett, amikor Gyurcsány a saját érdekei szerint „rendet vágott” az erzsébeti ellenzéki térfélen. Pikó Andrásék továbbra sem adnak magyarázatot a képtörlésekre és a nyomok eltüntetésére a választási csalási ügyben
Egyre érdekesebb Pikó Andrásék ügye, amelyben a VIII. kerületi választási bizottság elmarasztalta az ellenzéki polgármester-jelöltet és csapatát. A Fővárosi Választási Bizottság azóta megváltoztatta a határozatot, de arra továbbra sem derült fény, hogy ha Pikóék ennyire tiszták, akkor miért volt olyan fontos törölni azokat a képeket, amiken elvileg semmi rossz nincsen. Az is elgondolkodtató kérdés, hogy miért írták a képről, hogy "Csak meg ne ossza valaki". Pikó és csapata Karácsonnyal kiegészülve mindent igyekeznek megtenni az ügy elkenésének érdekében, de válaszokat nem adnak, így azt sem tudhattuk meg eddig, hogy mi lehet annak a képnek a magyarázata, ahol egy aktivista tollal felírta, melyik választó nem írt alá neki, de ígérete szerint el fog menni szavazni. Az FVB döntése alapján az ügynek még nincs vége, a kérdések viszont továbbra is nyitottak. Fegyőr "Migránskupec" András gyakorlatilag Magyarország zsarolására tett ajánlatot
Fekete-Győr András, a Momentum fő követeléskezelője – mert politikai karrierje előtt ebben a sok empátiát igénylő beosztásban próbálta ki magát a poszt-posztmodern politika sármos hercege – visszanyúlt a szakmai gyökereihez, a követeléskezeléshez. Kompromisszumos (!) megoldásként, mint európai tényező azt találta ugyanis javasolni, hogy ha az Európa Tanács megszavazza a kötelező betelepítési (migráns-, terrorista-, volt ISIS-harcos kvótát), akkor azok az országok, amelyek nem akarnak illegális migránsokat befogadni, fizessenek azoknak az országoknak, amelyek igen.