a hálózat
„A gyilkosokat néven nevezNI!” – Nagy Gáspár verse, avagy egy újabb szög Kádár koporsójába
„egyszer majd el kell temetNI / és nekünk nem szabad feledNI / a gyilkosokat néven nevezNI!” – így zárul Nagy Gáspár legendássá vált verse. Az 1984-ben megjelent, Nagy Imréről és a kádári megtorlásról szóló költeményből hatalmas botrány lett, maga Kádár János is olvasta. A folyóirat példányait bezúzatták, a főszerkesztőt nyugdíjazták, a költőt eltávolították az Írószövetségtől, és az ex katpolos Kardos György vezette Magvető is felmondta a vele kötött szerződést. Nagy Gáspár költeményét ezután illegálisan terjesztették, így tett az a szekszárdi tanár is, amit Nagy Gáspár egyik beszervezett költőtársa, „Havasi Zoltán” jelentett. Az állambiztonság figyelni kezdte a tanárt, ahogy végig követték Nagy Gáspárt is, aki csak „holt lelkeknek” nevezte a III/III. embereit, tisztjeit, ügynökeit.A szabadság kis körei – célkeresztben Cseh Tamás és Csengey Dénes
Nemzedéki talajvesztésről, tévelygésről beszélt Csengey Dénes azon az 1985-ös műsoros esten, amelynek ő és Cseh Tamás volt a főszereplője. Egy jelentéssel idézzük fel a paksi előadást, amely után a társaság autóba ült, és egy ismerősénél folytatta a beszélgetést. Velük tartott egy ügynök is (talán több is, de egyről tudunk). Csengeyt a nyolcvanas években végig megfigyelte az állambiztonság, hiszen kiemelten veszélyesnek tartották a népszerű, fiatal költőt (későbbi politikust). A két ikon néhány évvel a paksi előadás és a bölcskei beszélgetés után elkészítette első és egyetlen közös albumát. Most azt az 1985-ös napot idézzük fel. Bibó Istvánnal szólva (még akkor is, ha más kontextusban használta): bemutatjuk a szabadság kis köreinek egyikét.A célkeresztben: „Bíboros” – SZDSZ-es, majd DK-s politikus lett az emigráns mérnökre dolgozó ügynökből
Vasárnap mutatja be a Duna Televízió azt a dokumentumfilmet, amely a Keresztyén Ifjak Egyesületének tagjának, Bíró Györgynek és családjának a megfigyeléséről, az ellenük folytatott állambiztonsági játszmákról szól. Az 1956-ban letartóztatott, a forradalom alatt kiszabadított, majd emigráló Bírót családjának itthon maradt tagjaival próbálták zsarolni, manipulálni. Ebben vett részt „Temesi”, aki Bíró kosárlabdázó lányának, Bíró Katalinnak az edzője volt. A „Temesi” fedőnév Kard Aladárt takarta, aki olyan sikeresen dolgozott, hogy később impexes lett, majd a rendszerváltás után az SZDSZ színeiben lett önkormányzati képviselő. 2014-ben már a DK-nál próbálkozott, akkor, 83 évesen azzal lett hírhedt, hogy különösen nevetségesen retusált fényképét minden idők egy legrosszabb trükkjének nevezték.Lelkészből lett Vásárhelyi Miklóshoz hasonló kommunista uszító, majd hálózati ember Pinczési Pál
Református lelkészből lett a legszélsőségesebb uszító Pinczési Pál, aki a Hálózat embereként végül az MTI főszerkesztője lett, pályafutása közepén pedig berlini tudósító volt. Az újságíró Vásárhelyi Miklós mellett a Szabad Nép "klerikális reakció" elleni élharcosa volt, feleségétől utóbbi könyve szerint azért vált el, mert annak családja, hite zavarhatta volna az előmenetelben. Pinczési - aki ruhájába szerelt lehallgatókészülékkel beszélgetett - a rendszerváltás után hazatért: egykori felettesével, Bányász Rezsővel együtt a Munkáspártban folytatta. De legalább nem lett „demokrata”.Héja-nász a Katpolon: Kardos György és ügynöke, Ignotus Pálné halálos viszonya
Kardos György a Katonapolitikai Osztály tisztjeként szervezte be a fiatal és gyönyörű Mátay Florence-t, aki később a szeretője lett. Mátay ügynökként több szerepet eljátszott, volt, hogy titkárnőként építették be a célpont mellé, máskor egy angolszász tiszt bőrébe bújt. A felépített csapdákba esett áldozatok többségét kivégezték. Később Mátay börtönspicliként lehetett ráállítva Ignotus Pálra, akivel kiszabadulva összeházasodtak. Bár az iratok szerint még ekkor is folytatta a viszonyt Kardossal, 1956-ban Ignotusszal Angliába emigrált. Ekkor próbálták újra-beszervezni, Kardossal levelezett, majd 1965-ben hazajött, és négy szenvedélyes napot együtt töltöttek. Nem sokkal később Mátay Angliában titokzatos körülmények között meghalt, több információ arra utal, hogy Kardos és az állambiztonság szerepet játszott a halálában. Egy egészen idáig nem ismert, elhallgatott, végtelenül aljas történet következik.Paul Lendvai apjának levele szerint fia az ÁVH-n "különleges politikai beosztásban" dolgozott
„Fiam […] 1952 őszén Bpestre került az ÁVÉH Hős utcai /Szamuelly/ laktanyába, ahol parancsnoka OROSZY őrnagy elvtárs különleges politikai beosztásba tette” – írta Lendvai Andor a legfőbb ügyésznek 1953-ban azért, hogy elérje fia kiengedését az internálótáborból. Lendvai Pál pályafutásának kezdete sötét, nagyon sötét, már fiatalon a legszélsőségesebb, sztálinista, Tito-ellenes cikkek szerzője volt, sőt, a Szabad Nép programajánlója szerint már előadást is tartott a jugoszláv főellenségről. Amikor bevonult, „Tito-szakértőként” Szombathelyre került, ahol részt vett a fiatal zöld ávéhások átnevelésében. Olyan jól tanította őket, hogy később Horváth József, a III/III utolsó vezetője is megdicsérte önéletrajzi művében. Aztán apja levele szerint az ÁVH Politikai Osztályára került, egy állambiztonsági irat szerint „Péter Gábor politikai munkatársa volt 1952-ig”. Egy véleményvezér gyermekkora – 2. rész.Még terve is volt Ignotusék lejáratására – Hegedüs Géza író önként lett az állambiztonság ügynöke
Nem kényszerítették, nem zsarolták, nem is kecsegtették - úgy fest, Hegedüs Géza elhivatottságból lett a kádári állambiztonság ügynöke. Az író lépését teljesen menthetetlenné teszi, hogy a most, általunk nyilvánosságra hozott dokumentumok szerint már jóval 1956, a tisztességes kommunisták utolsó ébredése után csatlakozott a hálózathoz. Hegedüs a jelentések szerint szívesen részt vett a nyugati, elsősorban angliai magyar ellenzék bomlasztásában, lejáratásában, még külön tervekkel is előállt. A háttérben mentora, a szovjet őrnagy-író Illés Béla, és annak rettegett segédje, a felfegyverzett Gogolák elvtársnő (Wagner Anna) is feltűnik.Láthatatlan pókháló: így fojtotta meg áldozatát a kádári állambiztonság
Sehol sem volt biztonságban az a személy, akit a kádári állambiztonság kiszemelt. A veszélyesnek tartott újságíró elleni akcióknak "társadalmi kapcsolatok" voltak a főszereplői. Az egyikük barátja volt, neki kellett volna altatót csempésznie az italába. A másik bérlőtársa volt, ő engedte be a kémelhárítás embereit a közös lakásba. A harmadik a Gellértben dolgozott, ő a látogatók szekrényének feltörésében segédkezett. Nem hiába dolgoztak, miután a megfigyelt, lehallgatott Paulinyi Zoltán csúnyán összeverte a róla jelentő, őt kijátszó hálózati bérlőtársat (nem biztos, hogy a "játszma" miatt), beleunt a szélmalomharcba, és feleségével együtt Németországba emigrált. Két és fél évre ítélték távollétében.„Felajánlotta szolgálatait” – a kádári hírszerzés Ungvári Tamásról (egy propaganda-kiadvány története, 1. rész)
Különleges dokumentumra bukkantam a kádári hírszerzés Press-rezidentúrájának egyik dossziéjában. A jelentést a Press-vezető Szolnok Péter szigorúan titkos tiszt készítette, miután leült megtárgyalni a Budapester Rundschau nevű német nyelvű magyar propaganda-kiadvány átalakítását a frissen kinevezett főszerkesztővel, a már korábban beszervezett Baló Péterrel. A jelentésben névről-névre végigmennek a szerkesztőség meghatározó arcain, ki megbízható, ki nem, kinek milyen állambiztonsági kötődése van, és ha nincs, miért nincs. Izgalmas dokumentum, hiszen rávilágít az akkori újságok, szerkesztőségek működésére, és a valódi irányítók kilétére. Budapester Rundschau, 1. rész.Ajánljuk még