alkotmánybíróság
Az Alkotmánybíróság szerint a Pilhál Tamás cikkében kritizált főtitkárságnak nincs is befolyása az ügyek elbírálására
Az Alkotmánybíróság közleményben reagált Pilhál Tamás kollégánk tegnapi írására, amelyben felfedte: fontos pozíciót tölt be az Ab a beadványokat véleményező főtitkárságán egy olyan hölgy, akinek férje az Átlátszó.hu nevű, a Soros-alapítványok által fenntartott portál társtulajdonosa, egyben a budapesti baloldal segítője. A testület a PestiSrácok.hu-hoz eljuttatott közleménye szerint azonban kollégánk cikke tévedésen alapszik, mert a beadványok sorsáról csak az alkotmánybírókból álló testületek dönthetnek. Szerintük tényfeltáró cikkünk alkalmas az Alkotmánybíróságba vetett közbizalom megingatására.
Soros csápjai az Alkotmánybíróság főtitkárságáig érnek
Miközben az ideiglenesen Magyarországon állomásozó ellenzék idestova tíz éve a „fékek-ellensúlyok” lebontása, illetőleg Soros György – állítólag nem létező – hálózatának üldöztetése miatt aggódik, addig a PestiSrácok.hu egy újabb gyöngyszemre bukkant. Nagyon úgy fest, hogy a magyar Alkotmánybíróságig érnek a jóságos filantróp csápjai. Sőt, ezek a csápok akár olyan döntésekben is szerepet játszhatnak, mely beadványok ne kerüljenek az alkotmánybírók elé...
Az Ügy – Alkotmány és abortusz
A PestiTV új oknyomozó és tényfeltáró műsorában, Az Ügyben (szombat 20.30), ahogy azt ígértük, olyan tabutémák boncolgatását is felvállaljuk, amiket csak kevesen. Talán semmi sem lenne aktuálisabb klasszikus tabutéma, mint az abortusz, a művi terhességmegszakítás, amelyről a vita a lengyel események hatására újra, nemzetközi szinten is fellángolt. Jurák Kata és Füssy Angéla a magzati élet az alaptörvényünkben szereplő védelméről és az abortusz csupasz, őszinte valóságáról beszélgetett életvédő civilekkel, orvosokkal, jogászokkal.
Lengyelország után hazánkban is Alkotmánybíróság előtt az abortusztörvény
Lengyelország után Magyarországon is napirendre kerülhet az abortusztörvény egyik vitatott, kényes passzusa: megfosztható-e az élettől, az élethez való jogától az a magzat, akinek 50 százalék esélye van arra, hogy betegen, sérülten jönne a világra. A kérdés még a hasonló elveket vallók között is komoly viták alapja, általában pedig leginkább tabu. Kinek előbbre való a szabadsága és a jogai: a nőnek, aki elvárja az önrendelkezési jogot, vagy a magzatnak, akinek lehetősége sincs megvédeni az életét, gyakorolni a saját jogait, és mások döntenek a sorsáról? A kérdés napjainkban, amikor Lengyelországban hetek óta hangosak a tüntetőktől az utcák, égetően aktuális. Egészen addig bátran foglalunk állást amíg a lengyel ügyet kell véleményezni, de mi a helyzet akkor, amikor a magyar abortusztörvény van terítéken? Hamarosan megtudhatjuk, ugyanis a napokban a Fővárosi Törvényszék egy bírája, egy előtte lévő ügy okán azt kérte beadványában az Alkotmánybíróságtól, állapítsa meg a magzati élet védelméről szóló 1992. évi LXXIX. törvény, azaz a magyar abortusztörvény azon rendelkezésének az alaptörvény-ellenességét, amely szerint megszakítható a várandósság, ha a magzat ötven százalék eséllyel betegen, sérülten jönne a világra. A bíró szerint alaptörvényünk egyértelműen védi a magzati életet, az anya önrendelkezésének joga ezért csak a magzat élethez való jogát felülírva érvényesíthető. Ha érdemeben megvizsgálják a kérdést, akár a lengyelek nyomdokába is léphetünk.
Mégsem Magyarországon ér véget a móri mészárlás nyomravezetői díjának ügye
Elutasította az Alkotmánybíróság Szebenyi István indítványát, így a férfi még mindig nem részesült abból a nyomravezetői díjból, amelyet a nyolc halálos áldozatot követelő móri bankrablás ügyében írt ki a rendőrség. A jelentős összeget egyébként már kifizették a hatóságok egy olyan hamis tanúnak, aki vakvágányra vitte a hazai kriminalisztika történetében egyedülálló bűncselekmény vizsgálatát. Az amatőr hadtörténész lehetősége a magyarországi jogorvoslatra ezzel véget ért, de nem adja fel, ügyével az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordul kérelmével. Azt reméli, hogy a testület közbenjárásával őt is megilleti majd a tisztességes eljáráshoz való jog.
Trump: A 2020-as választás az alkotmánybíróságon ér majd véget
A 2020-as választás az alkotmánybíróságon ér majd véget – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök szerdán a Fehér Házban egy rendezvényen. Trump megismételte korábban már többször hangoztatott álláspontját, miszerint a demokraták a levélben szavazás erőltetésével el akarják csalni a választást.
Elhunyt Strausz János, az Alkotmánybíróság volt tagja
Életének 87. évében elhunyt Strausz János nyugalmazott bíró, az Alkotmánybíróság volt tagja – adta hírül közleményében az Alkotmánybíróság weboldala.
A Kúria fenntartotta a lúgos orvos tizenegy éves szabadságvesztését
A Kúria fenntartotta a barátnőjét lúggal leöntő orvos korábban jogerősen kiszabott tizenegy éves szabadságvesztés-büntetését, az eljárás során nem sérült a védelem joga, a bűnösség és a kiszabott büntetés vizsgálata teljes körben megtörtént – olvasható a legfelsőbb bírói fórum honlapjára csütörtökön feltett közleményben.
Varga Judit cáfolta az MSZP elnöke által kitalált, alacsony színvonalú összeesküvés-elméletet
Az MSZP elnöke hazudik – írta Varga Judit igazságügyminiszter a közösségi médiában az MSZP elnöke által kitalált összeesküvés-elméletre válaszul. Az álhírgyártásban jártas Tóth Bertalan azzal vádolta meg a Magyar Kormányt, hogy összejátszik az Alkotmánybírósággal, ezért ismeri egy-egy ügy előadó bírájának a nevét, ez pedig arra utal, hogy fékek és ellensúlyok nélkül működik az ország.Ajánljuk még
Betűnként egymillió forintot fizettek egy parkolófeliratért - Újabb részletek Karácsonyék Budapest Brand botrányából
Zelenszkij kijelentette, hogy nem akar békét
Az ukrán elnök olyan hisztibe kezdett, amilyet még háborús vezetőtől nem láttunk. Zelenszkij most éppen azon akadt ki, hogy Budapesten kerül sor a Trump-Putyin találkozóra és annyira fáj neki a helyszínválasztás, hogy inkább a béketárgyalásokat is megakadályozná. Még jó, hogy neki ebbe nincs beleszólása.
Ezért nevezték el Kuplungnak a hadseregben Ruszin-Szendi Romuluszt
Többször előkerült a "Szívem" vagy a "Cica" megnevezés a parancsnoki értekezleten.
Az EU-ból is kiraknák Magyarországot a budapesti béketárgyalások miatt
Megérkezett az első súlyos fenyegetés, Magyarországot kizárnák az EU-ból a budapesti békecsúcs miatt.
