alkotmánybíróság
Az Alkotmánybírósághoz fordult Áder János a hulladékgazdálkodási törvény ügyében
Áder János köztársasági elnök az Alkotmánybírósághoz fordult az Országgyűlésben előző héten elfogadott hulladékgazdálkodási tárgyú törvénymódosítás ügyében – közölte a Köztársasági Elnöki Hivatal hétfőn. Az államfő – a hivatala honlapján elérhető – indítványában hangsúlyozta, hogy bár a törvény több rendelkezése kifejezetten pozitív változást jelent, alkotmányossági szempontból több ponton aggályos.
Szénné égett az Alkotmánybíróságon a fideszesek fölakasztását követelő, velünk pereskedő jobbikos
Nem elég, hogy fideszes politikusok fölakasztásáról delirált egy Takács Richárd nevű jobbikos „politikus”, még volt képe beperelni portálunkat és milliós kártérítést követelni, amiért ámokfutásáról hírt adtunk. Ám felsült: két év után immár az Alkotmánybíróság is elzavarta őt melegebb éghajlatra.
Az Alkotmánybíróság szerint a Pilhál Tamás cikkében kritizált főtitkárságnak nincs is befolyása az ügyek elbírálására
Az Alkotmánybíróság közleményben reagált Pilhál Tamás kollégánk tegnapi írására, amelyben felfedte: fontos pozíciót tölt be az Ab a beadványokat véleményező főtitkárságán egy olyan hölgy, akinek férje az Átlátszó.hu nevű, a Soros-alapítványok által fenntartott portál társtulajdonosa, egyben a budapesti baloldal segítője. A testület a PestiSrácok.hu-hoz eljuttatott közleménye szerint azonban kollégánk cikke tévedésen alapszik, mert a beadványok sorsáról csak az alkotmánybírókból álló testületek dönthetnek. Szerintük tényfeltáró cikkünk alkalmas az Alkotmánybíróságba vetett közbizalom megingatására.
Soros csápjai az Alkotmánybíróság főtitkárságáig érnek
Miközben az ideiglenesen Magyarországon állomásozó ellenzék idestova tíz éve a „fékek-ellensúlyok” lebontása, illetőleg Soros György – állítólag nem létező – hálózatának üldöztetése miatt aggódik, addig a PestiSrácok.hu egy újabb gyöngyszemre bukkant. Nagyon úgy fest, hogy a magyar Alkotmánybíróságig érnek a jóságos filantróp csápjai. Sőt, ezek a csápok akár olyan döntésekben is szerepet játszhatnak, mely beadványok ne kerüljenek az alkotmánybírók elé...
Az Ügy – Alkotmány és abortusz
A PestiTV új oknyomozó és tényfeltáró műsorában, Az Ügyben (szombat 20.30), ahogy azt ígértük, olyan tabutémák boncolgatását is felvállaljuk, amiket csak kevesen. Talán semmi sem lenne aktuálisabb klasszikus tabutéma, mint az abortusz, a művi terhességmegszakítás, amelyről a vita a lengyel események hatására újra, nemzetközi szinten is fellángolt. Jurák Kata és Füssy Angéla a magzati élet az alaptörvényünkben szereplő védelméről és az abortusz csupasz, őszinte valóságáról beszélgetett életvédő civilekkel, orvosokkal, jogászokkal.
Lengyelország után hazánkban is Alkotmánybíróság előtt az abortusztörvény
Lengyelország után Magyarországon is napirendre kerülhet az abortusztörvény egyik vitatott, kényes passzusa: megfosztható-e az élettől, az élethez való jogától az a magzat, akinek 50 százalék esélye van arra, hogy betegen, sérülten jönne a világra. A kérdés még a hasonló elveket vallók között is komoly viták alapja, általában pedig leginkább tabu. Kinek előbbre való a szabadsága és a jogai: a nőnek, aki elvárja az önrendelkezési jogot, vagy a magzatnak, akinek lehetősége sincs megvédeni az életét, gyakorolni a saját jogait, és mások döntenek a sorsáról? A kérdés napjainkban, amikor Lengyelországban hetek óta hangosak a tüntetőktől az utcák, égetően aktuális. Egészen addig bátran foglalunk állást amíg a lengyel ügyet kell véleményezni, de mi a helyzet akkor, amikor a magyar abortusztörvény van terítéken? Hamarosan megtudhatjuk, ugyanis a napokban a Fővárosi Törvényszék egy bírája, egy előtte lévő ügy okán azt kérte beadványában az Alkotmánybíróságtól, állapítsa meg a magzati élet védelméről szóló 1992. évi LXXIX. törvény, azaz a magyar abortusztörvény azon rendelkezésének az alaptörvény-ellenességét, amely szerint megszakítható a várandósság, ha a magzat ötven százalék eséllyel betegen, sérülten jönne a világra. A bíró szerint alaptörvényünk egyértelműen védi a magzati életet, az anya önrendelkezésének joga ezért csak a magzat élethez való jogát felülírva érvényesíthető. Ha érdemeben megvizsgálják a kérdést, akár a lengyelek nyomdokába is léphetünk.
Mégsem Magyarországon ér véget a móri mészárlás nyomravezetői díjának ügye
Elutasította az Alkotmánybíróság Szebenyi István indítványát, így a férfi még mindig nem részesült abból a nyomravezetői díjból, amelyet a nyolc halálos áldozatot követelő móri bankrablás ügyében írt ki a rendőrség. A jelentős összeget egyébként már kifizették a hatóságok egy olyan hamis tanúnak, aki vakvágányra vitte a hazai kriminalisztika történetében egyedülálló bűncselekmény vizsgálatát. Az amatőr hadtörténész lehetősége a magyarországi jogorvoslatra ezzel véget ért, de nem adja fel, ügyével az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordul kérelmével. Azt reméli, hogy a testület közbenjárásával őt is megilleti majd a tisztességes eljáráshoz való jog.
Trump: A 2020-as választás az alkotmánybíróságon ér majd véget
A 2020-as választás az alkotmánybíróságon ér majd véget – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök szerdán a Fehér Házban egy rendezvényen. Trump megismételte korábban már többször hangoztatott álláspontját, miszerint a demokraták a levélben szavazás erőltetésével el akarják csalni a választást.
Ajánljuk még
Kapu Tiborról kiderült, hogy két kapura játszik
Ilyen az, amikor laposföldes szektások felfedezik az űrkutatást.
Jön a nirvána? Vagy valami egészen más közeleg?
Elnézve az új kormánypárti sajtót, nem a nirvána vár Magyarországra.
Az izgalomtól lihegve rekvirálta a Karmelitát Magyar Péter
Örülhetnek a prolik.
Nem csoda, hogy ilyen állapotban vannak egyesek…
Elárulunk egy nagy titkot: a politikusokat ezután is adóforintokból tartjuk majd el, ahogy eddig is.
