atomháború
Háborúzzunk-e német vagy francia nyomásra az oroszokkal?
Az elmúlt bő száz évben kétszer keveredtünk háborúba az oroszokkal német nyomásra, eufemisztikusan fogalmazva, német szövetségben. A háború nem volt az érdekünk, számunkra egyik esetben sem jelentett volna előnyöket az sem, ha győznek a németek. Sőt, mindkét esetben végül úgy jártunk volna, mint a vesztes oroszok, beolvasztás, elnémetesítés lett volna a sorsunk a Monarchiában vagy náci győzelem esetén végül is valószínűleg repatriáltak volna bennünket az őshazába, de nem biztos hogy odaért volna valaki is közülünk.
GEOrgPOLITIKA – Friedrich Merz is atomháborút akar?
A CDU/CSU pártcsalád ismét nem bír magával és másodszorra is megszavaztatja a Bundestagot a nagy hatótávolságú „Taurus” cirkálórakéták átadásáról Ukrajnának. Friedrich Merz, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöke ráállt a macroni sínre, amely szerint nem hagyhatja a Nyugat, hogy Oroszország győzzön a háborúban.
Macronnak minden mindegy? – Gav Duncan a Grundban
A Grund legutóbbi adásában Hoppál Hunor vendége Gav Duncan volt. Az utóbbi hetek kül- és biztonságpolitikai kedélyeit főként Emmanuel Macron háborús retorikája korbácsolta fel. A francia elnök ugyanis expressis verbis kimondta: katonákat kellene küldeni Ukrajnába. A disztópikus gondolat megosztását persze – Guy Verhofstadton kívül – nem követte átütő siker, sőt, Macron egy ponton elbizonytalanodott eredeti szándékában, de végül megerősítette, hogy a háborúban „stratégiai ugrásra” van szükség, azaz igenis nyugati katonákat kell küldeni az ukrán frontra. De mit is jelentene pontosan a francia elnök könnyelműen közölt terve? Hogy áll ma Európában a háborús fáradtság védelmi, politikai és gazdasági szempontrendszere? A novemberi amerikai elnökválasztást már most tematizálja az orosz-ukrán háború kérdésköre, de vajon a téma a júniusi EP-választás kimenetelére is hatással lesz? Ezekről beszélgettünk Gav Duncannel a legfrissebb Grundban.
A georgiai hatóságok már tervet dolgoztak ki atomháború esetére
A georgiai kormány az illetékes intézményekkel közösen részletes tervet dolgozott ki, amelyet egy térségbeli nukleáris háború esetén alkalmaznának – közölte Grigol Liluasvili, a Georgiai Állambiztonsági Szolgálat vezetője pénteken, újságírókkal.
A brit aluljárómédiára hivatkozva kelti az atompánikot a balliberális sajtó
Az ATV-től már az Indexig merészkedett a pánikkeltő hír, miszerint Putyin országos atomriadót rendelt el szerdára. A valóságban gyakorlatot tartanak.
Dmitrij Medvegyev: Washington "egyetemes arcátlansága" kiválthat ellene egy atomtámadást
Az Egyesült Államok "egyetemes arcátlanságával" arra ösztönözhet valakit, hogy nagyszabású terrortámadást indítson vagy atomfegyvert vessen be ellene - írta Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács elnökhelyettese a Telegram-csatornáján vasárnap, egy nappal a 2001. szeptember 11-i terrortámadás évfordulója előtt.
Az utolsó ukránig – Szomorú forgatókönyvek egy háború befejezésére
Legyen béke! Ez az az alapvetés, amelyben talán politikai oldaltól függetlenül mindenki egyetért. Nem akarunk háborút, sem itthon, sem a szomszédunkban, nem akarunk több halottat, nem akarunk gazdasági válságot és nem akarunk atomtelet sem. Azonban a világ politikai nagyjátékosai jelenleg megőrültek, és egy egyre eszkalálódó konfliktus kellős közepén ülünk. Az orosz–ukrán háború lezárása még a horizonton sincs, és közben újabb konfliktusok kirobbanása fenyeget. De mi történne, ha holnap véget érne az egész? Milyen lenne a világ holnapután, ha befejeződik a XXI. század első nagy európai konfliktusa?
Nézőpont: a magyarok többsége szerint valós az atomháború veszélye
A békepárti kormányfő munkájával egyetértő szavazók csaknem háromnegyede, hetven százaléka tartja reális veszélynek az atomfegyverek bevetését az orosz–ukrán háborúban – olvasható a Nézőpont Intézet aktuális közvélemény-kutatásában.
Nem, nem túlzás: így sodródtunk az atomháború szélére
MAD – azaz Mutually Assured Destruction (kölcsönösen garantált megsemmisülés), de a betűszó másik jelentése is releváns: őrület. Ez a doktrína garantálta a hidegháború idején, hogy a nagyhatalmak soha ne kerüljenek nyílt konfliktusba egymással. Ha ugyanis bármelyik fél nukleáris fegyvert vetett volna be, az garantálta volna, hogy a másik oldal azonos ellencsapással reagál. Mivel az atomhatalmak esetén ez a világ végét jelentette volna, így megszületett a doktrína, amit mára sajnos úgy tűnik már nem vesznek elég komolyan.Ajánljuk még
Betűnként egymillió forintot fizettek egy parkolófeliratért - Újabb részletek Karácsonyék Budapest Brand botrányából
Zelenszkij kijelentette, hogy nem akar békét
Az ukrán elnök olyan hisztibe kezdett, amilyet még háborús vezetőtől nem láttunk. Zelenszkij most éppen azon akadt ki, hogy Budapesten kerül sor a Trump-Putyin találkozóra és annyira fáj neki a helyszínválasztás, hogy inkább a béketárgyalásokat is megakadályozná. Még jó, hogy neki ebbe nincs beleszólása.
Ezért nevezték el Kuplungnak a hadseregben Ruszin-Szendi Romuluszt
Többször előkerült a "Szívem" vagy a "Cica" megnevezés a parancsnoki értekezleten.
Az EU-ból is kiraknák Magyarországot a budapesti béketárgyalások miatt
Megérkezett az első súlyos fenyegetés, Magyarországot kizárnák az EU-ból a budapesti békecsúcs miatt.
