emberi jogok európai bírósága
A magyar kormány kitart amellett, hogy az Európai Bíróság döntése ellenére sem számít őrizetnek a Szerbia felé nyitott tranzitzóna
Az Európai Bíróság mai ítélete szerint a röszkei tranzitzónában a magyar állam nem biztosítja a migránsok jogait és őrizetben tartja őket – közölte Varga Judit igazságügyi miniszter csütörtökön az MTI-vel.
Strasbourg bizonyította, jogvédelem helyett politikai inkvizíciós testületként működik
Valami nagyon nincs rendben az uniós igazságszolgáltatással. A felismerés nem új, a PestiSrácok.hu számos alkalommal foglalkozott már az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) finoman szólva is meglepő ítéleteivel. A téma azonban továbbra is aktuális, hiszen a felhatalmazás nélküli uniós igazságügy hamarosan új szárnnyal, az Európai Ügyészséggel bővül, a magyar baloldal legnagyobb örömére. Pedig a már évtizedek óta működő EJEB tevékenységét sem sikerült még teljesen megnyugtató keretek közé szorítani, erre utal az imént említett Európai Ügyészség vezetőjének, Laura Codruţa Kövesinek a strasbourgi testület előtt folyó ügye, amelyben a testület saját mércéjéhez képest villámgyors ítéletet hozott, persze a román ügyésznő javára. Holott más ügyekben valahogy nem kapkodta el ennyire a döntéshozatalt a testület.
Elmarasztalta Romániát a Kövesi-ügyben a strasbourgi emberi jogi bíróság
Elmarasztalta Romániát az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) az időközben európai főügyésszé választott Laura Codruta Kövesi ügyében, aki a román korrupcióellenes főügyészi tisztségből 2018 nyarán történt leváltása miatt emelt panaszt Strasbourgban. A kedden közzétett, egyhangúan hozott ítélet szerint, sérült Kövesi tisztességes tárgyaláshoz való joga, amikor a román alkotmánybíróság döntésének eleget téve a román államfő felmentette őt a korrupcióellenes ügyészség (DNA) éléről. A volt főügyész azt kifogásolta: az alkotmánybíróság anélkül hozott megfellebbezhetetlen határozatot leváltása ügyében, hogy beidézte volna, és lehetőséget biztosított volna számára a védekezésre.
Francia lap: Soros György behálózta az Emberi Jogok Európai Bíróságát
„Soros György behálózta az Emberi Jogok Európai Bíróságát” – írja az Infostart a francia konzervatív-liberális Valeurs Actuelles hetilap csütörtökön megjelent számában megjelenteket feldolgozva.
Az Alkotmánybíróság kezében van a móri vérengzés nyomravezetői díjának sorsa
Alkotmányjogi panaszt terjesztett be az Alkotmánybírósághoz a tizennyolc évvel ezelőtti, nyolc halálos áldozatot követelő móri bankrablás egyik kulcsfigurája, a támadáshoz használt fegyverek és egyéb eszközök egy részét megtaláló, ezzel a hatóságokat a valódi tettesek nyomára vezető férfi – tudta meg a PestiSrácok.hu. Szebenyi István azért fordult a testülethez, mert a nyomravezetői díjért, illetve annak egy részéért beadott kereseteit immár az összes hazai bírói fórumon elutasították, jogorvoslati lehetőségei ezzel az ítélkező bíróságok tekintetében kimerültek, így egyedül az Alkotmánybíróság hozhat már csak olyan döntést az ügyben , amely a perdöntő bizonyítékokat szállító felfedező számára kedvező lehet. Panaszában Szebenyi István arra hivatkozott az Alkotmánybíróságnak, hogy korábbi pereiben hátrányos megkülönböztetés érte, mivel őt kizárták a móri nyomravezetői díj kedvezményezettjei közül, míg az ügyben bizonyítottan hamisan tanúskodó, a vizsgálatot ezzel vakvágányra terelő Kiglics Attilának ugyanakkor aggályok nélkül kifizettek huszonötmillió forintot, amit a döntéshozók ma is helyénvalónak tartanak. Beadványában Szebenyi az Alaptörvény hátrányos megkülönböztetést tiltó passzusaira hivatkozott. A megoldóember nemcsak jog-, hanem igazságszolgáltatást is kért az Alkotmánybíróságtól.
Századvég: Magyarország döntései nem függhetnek külső hatalomtól vagy erőközponttól
Magyarország döntései nem függhetnek semmilyen külső hatalomtól vagy erőközponttól – állapította meg a Századvég Alapítvány az MTI-hez csütörtökön eljuttatott elemzésében.
Elég a börtönbizniszből! Ha egy bűnöző beperli az államot, fizettessék ki vele eltartásának költségeit!
A józan eszüket, ép erkölcsüket még őrző magyarokat joggal háborítja föl, hogy köztörvényes bűnözők milliomosként távozhatnak a börtönből, mert romlott lelkű ügyvédek és bírák segítségével kártérítést kapnak az államtól, a nem elég komfortos cellák miatt. Tiszteletteljes javaslattal élnénk a törvényhozók felé: módosítsák a szabályozást úgy, hogy azzal a bűnözővel, aki beperli az államot, fizettessék ki fogvatartásának utolsó fillérjét is! Akkor majd elmegy a kedvük az adófizetők pénzének megdézsmálásától. Ifjabb Lomnici Zoltán alkotmányjogász portálunknak úgy nyilatkozott: nincs olyan uniós előírás, amely tiltana egy ilyen jellegű intézkedést.
Balliberális nyomulás a Kúrián – Növekvő politikai befolyás a legfőbb bírói fórumon
Érzékenyen érintette a börtönbizniszben is érdekelt ügyvédi kört, hogy a Kúria nemrég meghozott döntésével kizárta egy többszörös gyilkos feltételes szabadulásának lehetőségét. A legfelsőbb bírói fórum az utóbbi időben egyre inkább átpolitizálódik; a napokban Fekete-Győr András, a Momentum elnöke akart nyomást gyakorolni a testületre a jelenlétével. Az átpolitizáltság terjedése azonban nemcsak kívülről fakad; Darák Péter elnök kivárásos taktikázása – az Orbán-kormány bukására számít – miatt polkorrektség szempontjából olyan erős lett a túlkompenzálás, hogy a Kúria a baloldali bírák valóságos fellegvárává vált, és sorra ontják az elfogult ítéleteket. Daráknak komoly felelőssége vetődhet fel abban is, hogy a bíróságok tekintélye soha nem tapasztalt mélységekbe zuhant, foltokban sincs jogegység, és a Soros-szervezetek által elérzékenyített bírói karban felütötte fejét a korrupció – olvasható a Tűzfalcsoport legújabb jelentésében.
Köszönjük a bíróságnak, hogy ránk szabadítja a rablógyilkost, akinek mi fizettünk kártérítést!
Hatalomátvétel volt a diliházban, a páciensek diktálják az orvosoknak, mit kell szedniük. Nagyjából így írható körül, mi folyik a magyar (és az uniós) bíróságokon, amikor éppen többszörös rablógyilkost, kalapácsos ámokfutót, lincselőt szabadítanak rá (nevetségesen enyhe) büntetése letelte előtt az országra. Vagy amikor az adófizetők zsebéből milliárdokat vesznek ki, és teszik be a bűnözőkébe, amiért nem elég kényelmes a cellájuk. Hogy a gengszterek helyett miért nem az áldozatokat kárpótolják, illetve hogy a félkegyelmű bírókat miért nem rúgják ki páros lábbal a testületből, azt jó lenne megtudni Darák Péter főbírótól (vezető képünkön), ám ő egyelőre azzal van elfoglalva, hogy mentegesse azt a kollégáját, aki decemberben szabadon engedett egy dühöngő őrültet, aki aztán meggyilkolta két gyermekét...Ajánljuk még
Lengyel kísérettel érkezhettek az első migránsok Magyarországra
Névtelenséget kérő forrásunk kereste meg szerkesztőségünket azzal, hogy a jelek szerint minden félelmünk beigazolódott: máris elkezdték a migrációs paktum végrehajtását. Informátorunk szerint a kecskeméti légibázison ismeretlen gépek szálltak le, amelyekből közel-keletieket szállítottak ismeretlen helyre, méghozzá lengyel katonák kíséretében.
Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.
Ez az aszály nem természeti csapás, hanem a mi alkotásunk – Polbeat Piknik
Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.
