erdély
Tudatos politikai döntés vagy elementáris baklövés vezetett Erdély elvesztéséhez
Erdély elvesztése történelmünk legsötétebb lapjaira íródik. Erdélyt nem 1920-ban, a békekötésnek nevezett trianoni bosszúálláskor veszítettük el, hanem jóval korábban. Ugyanakkor az 1918. december elsejei dátum – amikor a magyarországi románok gyulafehérvári nemzetgyűlése kimondta Erdélynek a Román Királysággal való egyesülését – magyar szempontból már bizonyosan megpecsételte Erdély sorsát.
Üzenet Erdély terrorista elcsatolóinak: a gyulafehérvári módszer fordítva is működni fog!
Százegy évvel ezelőtt, 1918. december elsején nyilvánította ki önkényesen a hazánk területére befogadott 1228 román küldött, hogy mostantól Erdély nem Magyarországhoz, hanem az úgynevezett Romániához kíván tartozni. A recept egyszerű: telepedj be valahová (akár hívnak, akár nem), ott a nagy jólétben szaporodj el, aztán a kedvező alkalmat (például a befogadó ország háborús kivérzését) kihasználva jelentsd ki, hogy azt a területet átcsapod egy másik államhoz. Mindenféle hamis hízelkedéssel, sűrű hazudozással, kitalált elnyomatás-történettel nyerd el a győztes nagyhatalmak kegyét, akik aztán tálcán át is adják neked az országméretű területet. Ám a ma ünneplő keleti szomszéd jó, ha az eszébe vési: a szeparatizmus kétirányú utca. Bár a magyar politika ezt célként (még) nem hirdetheti, de mi, nem-politikus magyarok igen: túszul ejtett testvéreinkről és ezeréves családi ezüstünkről soha nem mondunk le. Soha!
Csak az egység segíthet az erdélyi magyarokon
A román elnökválasztás második fordulójában újabb 5 évre államfőnek választották Klaus Iohannist. Az erdélyi magyarok vagy tüntetőleg távol maradtak a voksolástól, vagy Tőkés László felhívására a székelyföldi megyékben érvénytelenül adták le a szavazatukat. A magyarok csalódása érthető, hiszen 5 évvel ezelőtt nagy reményeket fűztek a szász származású Iohannishoz, abban bízva, hogy maga is egy kisebbség tagjaként érzékeny lesz a magyarság problémáira. Hát nem volt az. Ígéretei ellenére semmilyen gesztust nem tett a magyarság felé.
Romániai elnökválasztás – Székelyföldön volt a legmagasabb az érvénytelen szavazatok aránya
A három székelyföldi megyében csaknem 15 ezer érvénytelen szavazatot adtak le vasárnap. Országszerte 173 ezer voksot érvénytelenítettek. A székelyföldi megyékben volt a legmagasabb az érvénytelen szavazatok aránya a romániai elnökválasztás második fordulójában – derült ki hétfőn a központi választási bizottság honlapján közzétett részeredményekből.
Magyar állami támogatással épült óvodákat adtak át vasárnap Székelyföldön
A magyar állam támogatásával épült bölcsődét és óvodát adtak át vasárnap a Székelyföld keleti peremén fekvő Balánbányán és a nyugati peremvidékén fekvő Backamadarason is.
A Kovászember küldetése – László Petra filmje a tiszteletbeli székelyek oklándi találkozójáról
A Kovászember küldetése, hogy az örökséget továbbadja, mert csak így maradhatnak fönn minden körülmények között magyarok és székelyek. Szeretettel ajánlom mindenkinek László Petra filmjét, amely leginkább a hazaszeretetről szól és egy székely tiszteletesről, aki a csontig hatoló betegség közepette „csakazértis” továbbadja az ősök hagyatékát, mert ez a küldetése.
És a Momentum még tudja fokozni a nemzetárulást: Cseh Katalin is beállt a sorba
Fekete-Győr András után Cseh Katalin, a Momentum európai parlamenti képviselője is beszállt a romániai elnökválasztás kampányába, ugyancsak a román USR (Mentsétek meg Romániát) szövetséget méltatva. Az USR Facebook-posztját és a hozzá feltöltött videót, amelyben Cseh románul is megszólal, a Hír TV szúrta ki.
Őrtüzekkel a székely autonómiáért!
Minden október utolsó vasárnapján a Székelyföldön őrtüzek gyúlnak, amelyek az erdélyi magyarság önrendelkezéséért vívott harcot hivatottak szimbolizálni. Ezzel egy időben Magyarországon és Felvidéken is tűzgyújtással fejezik ki a kezdeményezéshez csatlakozó települések a határon inneni és túli magyarok összetartozását. A székely autonómia gyakorlatilag Trianon óta folyamatos vágya az erdélyi magyarságnak, azonban a román hatalom mindig is elzárkózott ettől a lehetőségtől: az erről szóló törvényjavaslatot a parlament vita nélkül utasította el 2004-ben. Az elutasítás nem érte sokként a közvéleményt, az akkori magyarországi (Medgyessy-féle szocialista) vezetés sem támogatta a kezdeményezést. Ennek ellenére a székelyek folytatják küzdelmüket; ennek egyik fontos eseménye a Székely Autonómia Napja minden október utolsó vasárnapján.
Bákó megye új prefektusa megtámadta az úzvölgyi katonatemetőt kisajátító határozatot
A Hargita megyei önkormányzat szombati közlése szerint Valentin Ivancea, Bákó megye új prefektusa megtámadta a közigazgatási bíróságon a dormánfalvi önkormányzatnak az úzvölgyi katonatemetőre vonatkozó határozatait.Ajánljuk még
Csézy rajongói csalódtottak az énekesnő tiszás jelöltsége miatt
A Tisza a gyerekek adataival is játszik
Ennyit a gyermekvédelemről. Újabb adatszivárgási botrány történt a Tisza Párthoz köthetően, ezúttal gyermekek személyes adatai kerültek nyilvánosságra Magyar Péterék felelőtlensége miatt.
Összeférhetetlenség! Erre építették a védekezést – Elölről kezdődik a Hableány-per
Február 5-én első fokon újrakezdődik a Hableány-katasztrófa miatt indult büntetőper. A fellebbviteli bíróság megállapította: az ügyben korábban eljáró bírónővel szemben összeférhetetlenség állt fenn. A döntés nem mellékszál, hanem a védelem évek óta következetesen vitt fő irányának beteljesülése.
Aljas hazugságot terjeszt a DK Áder Jánosról és a határon túli magyarok szavazati jogáról
