eu-bővítés
Az EU megkezdi az uniós csatlakozási tárgyalásokat Bosznia-Hercegovinával
Az európai uniós tagállamok állam- és kormányfői a brüsszeli EU-csúcson döntöttek a csatlakozási tárgyalások megkezdéséről Bosznia-Hercegovinával – közölte Charles Michel, az uniós tagországok vezetőit tömörítő Európai Tanács elnöke csütörtök este.
Szijjártó Péter: Montenegró felkészült az európai uniós csatlakozásra
A magyar kormány álláspontja szerint Montenegró felkészült az európai uniós tagságra, amellyel maga a közösség is sokat nyerne, hiszen a jelenlegi nehézségek közepette friss energiára lenne szükség, amit a nyugat-balkáni államok felvétele hozhatna el – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön, Podgoricában.
Szijjártó: Magyarország minden támogatást megad Albániának az EU-integráció sikerre viteléhez
Magyarország minden támogatást megad Albániának az európai uniós integrációja sikerre viteléhez; a kormány a soros elnöki tisztsége során is a bővítési folyamat előmozdítására fog fókuszálni – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden, Budapesten.
Szijjártó Péter: Magyarország minden támogatást megad Bosznia-Hercegovina európai integrációjához
Magyarország minden támogatást megad ahhoz, hogy a nyugat-balkáni régió, s így azon belül Bosznia-Hercegovina is minél gyorsabban tudjon előre haladni az európai integrációs folyamatban – jelentette ki a tárca közlése szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Budapesten.
Kiderült, milyen sokba kerülne, ha Ukrajna csatlakozna az EU-hoz
Sokakat érdekel, hogy ha már Ukrajna ilyen hamar megkapta az EU tagjelölti státuszát, vajon mennyibe kerülne, ha taggá is válnának. Nem meglepő módon nagyon sokba. Nem véletlenül a német Die Welt lap foglalkozik ezzel a kérdéssel, hiszen a németeknek például 20 százalékkal kellene növelniük a befizetésüket, továbbá a csatlakozás az agrárszektorban is komoly fejfájást okozna az egész EU-ban.
Szijjártó Péter: az orosz befolyásszerzést megelőzendő mielőbb fel kell venni a nyugat-balkáni államokat az EU-ba
Az Európai Unió "sírás és jajveszékelés" helyett úgy tudná leginkább elejét venni a Nyugat-Balkánon tapasztalható külső, adott esetben orosz befolyásszerzési kísérleteknek, ha minél előbb felvenné tagjai közé a térség államait - közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Brüsszelben.
Szijjártó Péter: a magyar lesz minden idők leginkább bővítéspárti EU-elnöksége
A magyar lesz minden idők leginkább bővítéspárti európai uniós elnöksége, amikor a valós teljesítmény lesz a középpontban a csatlakozási tárgyalások során, nem a megfelelés a politikai nyomásgyakorlásnak - jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Brüsszelben.
Szijjártó Péter: az EU-nak be kell fejeznie a Nyugat-Balkán fenyegetését és zsarolását
A nyugat-balkáni integrációs politika sikerre viteléhez az Európai Uniónak be kell fejeznie a térség országainak fenyegetését és zsarolását – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken, Banja Lukában, ahova az eredetileg tervezett Szarajevó helyett érkezett, miután ott a köd miatt nem tudtak leszállni.
Üres székek politikája, avagy miért hiteltelen az Európai Unió bővítési stratégiája
Az Európai Unió bővítési politikája az utóbbi években enyhén szólva sem mutatja az átgondoltság jeleit. Miközben a stratégiai fontosságú nyugat-balkáni csatlakozási kísérleteket és Törökország integrációját folyamatosan mellékpályára vezetik, addig Ukrajna felvétele a tagállamok közé prioritást élvez. Az elmúlt években tulajdonképpen csak egyszer mutatott némi eredményt a bővítéspolitika, a döntéshozatalban pedig az "üres székek politikája" sem képes már kifejezni a függetlenséget.Ajánljuk még
Batthyány kivégzése törvénytelen volt - Az Öreg vendége Hermann Róbert, Széchenyi-díjas magyar történész
A Békemenet az unicum - Az Öreg vendége Csizmadia László, a CÖF-CÖKA elnöke
A Békemenet az unicum - olyan kincs - magyarázta Csizmadia László, a Civil Összefogás Fórumának elnöke - ami csak Magyarországhoz kötődik és kincsesládába kell tenni.
Az MTA az utolsó sztálinista intézmény? - Az Öreg vendége Náray-Szabó Gábor akadémikus, egyetemi tanár
Erről az általános véleményről beszélgettem Náray-Szabó Gáborral, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjával. Szerinte nem itt ragadt sztálinista intézmény az Akadémia, inkább feudális szemléletű. A kommunista hatalom 1949-ben maga alá rendelte a tudományos intézményt és Rákosi-Kádár korszakban, akik ezt az ideológiát nyíltan tagadták, azokat kizárták az akadémia soraiból. Ez történt például Hóman Bálint nagynevű történésszel, oktatás politikussal, Orsós Ferenc egyetemi tanárral, patológussal, aki feltárta a katyni szovjet mészárlást, ahol az erdőben több tízezer lengyel katonatisztet, értelmiségit végeztek ki, vagy Bay Zoltán világhírű magyar fizikust, Bibó István és hosszú a sor.
Lőttek rájuk… - Az Öreg vendége dr. Boros Imre közgazdász, volt miniszter
Lőttek rájuk - utalt a közgazdász azokra az amerikai elnökökre, akik nemzetállami politikát folytattak, nemzetük érdekeit képviselték és nem követték a nemzetközi magánpénz-birodalom utasításait.
