felmérés
A legtöbben belső felújításra és szigetelésre költenék az állami támogatást
A legtöbben belső felújításra és szigetelésre költenék az otthonfelújítási programban elérhető akár 3 millió forint vissza nem térítendő állami támogatást – derül ki a GKI és a Masterplast közös februári lakáspiaci felméréséből. A GKI lakossági felmérései, amelyek a lakás-felújítási és korszerűsítési terveinek, szándékainak és kilátásainak feltérképezését célozzák, 2020 januárjától a Masterplast Nyrt. támogatásával készülnek. A megkérdezett lakossági minta 1000 fős, nem, életkor, lakóhely és iskolai végzettség szerint reprezentatív. A legfrissebb felmérés arra irányult, hogy a programban a következő két évben részt venni szándékozók várhatóan milyen konkrét feladatok elvégzését szeretnék részben állami támogatás segítségével finanszírozni.
Vakcinakutatást folytat a főváros is, csak nem egészségügyi, hanem politikai céllal
Budapest vezetése – féltő szeretettel gondolva a lakosságra – közvélemény-kutatást végeztetett, hogy megtudja, miként viszonyulnak az állampolgárok a vakcinához, és véletlenül a kérdezősködés közben valahogy a pártpreferenciákra is rákérdeztek. A történetet színesíti, hogy erre a feladatra a főváros imázsépítő cégét kérték fel. Talán a főváros vezetése is a DK nyomdokaiba akar lépni és meg akarja mondani az embereknek, hogy nekik milyen oltóanyag kell.
Felmérés: a külföldi diákokat is megviselte a járvány miatti elzártság – többségük jónak tartja az online oktatást
A Magyarországon tanuló külföldi diákokat is megviselte a koronavírus-járvány miatti elzártság, az online oktatást többségük jónak tartja – írta szerdai számában a Népszava a Tempus Közalapítvány felmérését idézve. Az alapítvány már nyáron felmérte, hogy a Magyarországra érkező hallgatók életét, tanulmányait hogyan érintették a tavaly márciusban kezdődött korlátozások, valamint az átállás a távoktatásra.
Az európai polgárok többsége a nemzetállamok talaján működő Európai Uniót látna szívesen
Az utóbbi években vitatémaként gyakran került elő a biztonság és rend, valamint az emberi jogok és politikai szabadságjogok konfliktusának kérdése, például a tömeges migráció és a terrorizmus kapcsán. A 2020-ban világszerte tomboló vírusjárvány is rávilágított a szabadságjogok és a biztonság legitim szempontjai közötti részleges ellentétre. A Századvég Európa Projekt nevű kutatása alapján készült elemzés megvizsgálja, hogy az Európai Unió huszonhét tagállamában és az Egyesült Királyságban miként viszonyulnak a polgárok a rend és a szabadságjogok kérdéséhez, valamint hogyan látják a jogbiztonság és a jogegyenlőség érvényesülésének helyzetét a saját hazájukban.
Felmérés: a baloldali ellenzék politikai agendáját továbbra is Gyurcsány Ferenc és pártja határozza meg
Az elmúlt évekhez hasonlóan a baloldali pártok – saját belviszályaik kíséretében – ismét különböző együttműködési konstrukciókról, indulási forgatókönyvekről folytatnak vitát. Az esetleges előválasztásokról, a listaállításról, a miniszterelnök-jelölt, valamint a lehetséges képviselőjelöltek személyéről folyó diskurzus mellett azonban megkerülhetetlen tény, hogy a baloldali ellenzék politikai agendáját továbbra is Gyurcsány Ferenc és pártja, a Demokratikus Koalíció határozza meg – áll a Századvég PestiSrácokhoz eljuttatott közleményében. A közleményt változtatás nélkül publikáljuk:
A magyarok többsége úgy véli, Brüsszelnek nincs joga beavatkozni az ország belügyeibe
A Századvég legfrissebb kutatása alapján megállapítható, hogy a magyarok több mint háromnegyede, vagyis 78 százaléka hallott arról, hogy Brüsszel az uniós támogatások kifizetését „jogállamisági kritériumok” teljesüléséhez kötné, amelyre válaszként hazánk és Lengyelország politikai vétót emelt az uniós költségvetési javaslatcsomaggal szemben – számolt be róla a Magyar Nemzet.
Az erdélyi magyarok sokkal jobban bíznak az emberekben, mint általában a romániaiak
Egy kutatás szerint az erdélyi magyarok aktív közösségi életet élnek, erős környezettudatosság jellemzi őket, világnézetüket tekintve jobboldaliak, bíznak az egyházakban és az emberekben, viszont bizalmatlanok az igazságszolgáltatással, az oktatási rendszerrel, az Európai Unióval és a fegyveres erőkkel szemben.
Majdnem minden második hajléktalan közterületen húzza meg magát
A hajléktalanok körében végzett szokásos, február 3-ai országos felmérés szerint majdnem minden második ember közterületen, vagy valamilyen maga építette kalyibában húzza meg magát, amikor hajléktalanná válik. Egy részük idővel eljut a fizetős vagy ingyenes hajléktalanszállásokig.
