fenyő jános
Fenyő-ügy: kiderült, Ihász Sándor írta alá a Gyárfás lehallgatását elrendelő határozatot
Korábbi, írásbeli vallomásának felolvasásával folytatódott a hivatali visszaéléssel vádolt egykori fővárosi, illetve fellebbviteli főügyész, Ihász Sándor elleni büntetőper a Pesti Központi Kerületi Bíróságon. A Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) azt rója Ihász terhére, hogy 2017 októberében barátjától, Gyárfás Tamástól egy, a Fenyő-gyilkosságról szóló hangfelvétel-leiratot vett át, és bár látnia kellett volna, hogy az 1998-as bérgyilkosság felbujtójára nézve új bizonyíték került elő, mégsem jelzett az ügyben nyomozó rendőröknek, ezzel pedig szerintük hivatali visszaélést követett el. Ihász – aki amúgy a Demokratikus Koalíció igazságügyi szakértője – egy korábbi tárgyaláson boszorkányüldözésnek tartotta az ellene indított eljárást.
Amikor a játszmából személyes ügy lett: Fenyő nemcsak megíratta Gyárfás „áfacsalási ügyét”, de még az üzlettársát is megverette
Folytatjuk Gyárfás és Fenyő médiaháborújának bemutatását. 1996 elején tovább folyt közöttük a harc a Nap TV-ért, látszólag Fenyő örülhetett, hiszen Gyárfás korábbi partnere, a hozzá „átállt” Székely Ferenc az MTV elnöke lett. Tavasszal Gyárfás védelmében már Horn Gyula miniszterelnökhöz fordultak, pár nappal később Fenyő utasítására megjelent egy cikk Gyárfás „áfacsalás ügyéről”, amit átvett a sajtó. Ezután jött a válasz: Princz Gábor egyik lapjában, a Magyar Nemzetben Fenyő felemelkedéséről indult egy sorozat. De Gyárfást ekkora már befeketítették. Egy későbbi interjúban elárulta, hogy szerinte e cikkek miatt fordult el tőle német partnere, amellyel meg szerette volna szerezni az MTV2-t. A Gyárfásra dolgozó újságíró titkos vallomásában azt mondta, Gyárfás meg akarta őt vásárolni, de ő nemet mondott. Egy másik információból az derült ki, hogy Fenyő megverette Gyárfás üzleti partnerét, akit korábban arra akart rávenni, hogy Gyárfás ellen dolgozzon. Tény, hogy a háború egyre inkább eldurvult – személyes ügy lett.
Miért vádolhatják Gyárfást a Fenyő-gyilkossággal? Egy nyilvános magánháború titkai 1. – Az áruló barát és a Nap TV
Idén is folytatódott, folytatódik Gyárfás Tamás pere, a tét komoly. A vád szerint Gyárfás felbujtóként vett részt az egykori médiamogul, Fenyő János meggyilkolásában. Az 1998-ban agyonlőtt Fenyő felemelkedéséről több cikkben írtunk, most azt járjuk körül, hogyan lettek riválisokból gyakorlatilag ellenségek a kilencvenes években. Bár kiderült, hogy 1994-ben egy jól értesült cikk szerint még közös tévéről is tárgyaltak, a viszony hamar elmérgesedett. Elsősorban azért, mert Fenyő megirigyelte Gyárfás Tamás Nap TV-jét és azzal „járó” politikai befolyást, kapcsolati hálót, üzleti hasznot. Ezért egyszerűen megpróbálta azt „lenyúlni” Gyárfástól, a terv első lépése sikerült: elcsábította Székely Ferencet, a Nap TV egyik alapítóját, akit Gyárfás a „legjobb barátjának” nevezett. Fenyő megpróbálta teljesen kiszorítani Gyárfást a Nap TV-ből, amit utóbbi csak nagy nehezen tudott „visszaszerezni”. Közben elveszítette az akkor már tévéelnök (!) Székelyt, amit saját elmondása szerint is alig-alig tudott megemészteni, „átállását” személyes árulásnak tartotta. Fenyő nem elégedett meg ennyivel: oknyomozó újságírókat állított Gyárfásra, akik meg is írták utóbbi áfacsalási ügyét, majd az atlantai úszóbotrányból csináltak óriási botrányt, ami után Gyárfás színleg lemondott az úszóelnökségről. Utóbbi tényleg sokat veszíthetett: egy interjúban azt mondta, hogy azért esett el a saját tévé lehetőségétől, mert külföldi partnerei visszaléptek a médiában látott „lejárató” cikkek hatására.
Az egyik golyót kapott, a másik Lovagkeresztet: Fenyő tavaly kitüntetett ügyvédjének vallomása a Vico sötét ügyeiről
„A Fenyő Jánosnak az volt az elmélete, hogy ő legálisan akar >lopni
„Meg akarnak ölni, már csak így járhatok” – Médiacézár a célkeresztben, avagy Fenyő János elhallgatott évei
Részegen, egy UZI-val és egy pisztollyal felfegyverkezve botorkált hazafelé Fenyő János 1998 elején, pár héttel a halála előtt. Egy fotós kollégája vallotta ezt, aki találkozott vele a BAH-csomópont környékén. Fenyő a sírás határán volt, és azt mondta: „Meg akarnak ölni baszd meg, már csak így járhatok”. A Fenyő-gyilkosság ügyében éppen most megy a per, ennek apropóján folytatjuk Fenyő felemelkedésének és halálának történetét. Most az amerikai időszakra koncentrálunk, azokra az elhallgatott, nem ismert évekre, amikor Tasnádi Péter szerint Fenyő az amerikai magyar maffia segítségével megszerezte az őt gazdaggá tevő hollywoodi filmjogokat. Felbukkan egy titokzatos fiatalember, Székely Herbert, aki Fenyő bizalmi embere lesz, és Fenyő másik barátja, Perczel Tamás szerint az állambiztonsághoz köthető. Erre bizonyítékunk nincs, de Perczel jól értesültségére igen: ő maga közeli kapcsolatban volt a BM-mel, az állambiztonsággal. Az tény, hogy Székely segít Fenyőnek megszerezni a filmjogokat, majd később fegyverkereskedelemmel kezd foglalkozni, Milipol nevű cége ma is aktív, a magyar állammal is üzletel. Fenyő felemelkedése 2. rész, avagy a média lenyúlásának története.
Dobrev Klára, Fenyő János, Popper Péter – Szavazzon 2019 hálózati emberére! Mottó: Vörös Polip
Pontosan ötven tényfeltáró cikk jelent meg 2019-ben a Hálózat rovatban. Van közülük olyan, amely a portál tíz legolvasottabb cikke közé tartozik. Például az az anyag, amely példátlan módon leleplezte Dobrev Klára hátterét, bemutatva, hogy az egész családja állambiztonsági-hálózati emberekből állt, és Klára asszony az Apró-Dobrev-klán modelljeként tökéletes példánya a vörös polip újgenerációs politikusainak. Nagyot szólt az a cikk is, amely a Videoton elnökének titokzatos haláláról szól, amely mögött a szovjeteket, a KGB-t sejteti. Fontos anyag az is, amely a „békepap” Popper Péter valódi, kegyetlen arcát mutatta be, de kutatói szempontból még érdekesebb az a cikksorozat, amely a nyáron indult, és a médiaátmentés titkos történetét mutatja be. Egy olyan társaságról van szó, amelybe beletartoztak újságírók-fotósok (Gyárfás Tamás, Fenyő János, Havas Henrik), amerikás magyar bűnözők (Bodnár György), reformkommunista politikusok (Virág elvtárs, Békesi László, Pozsgay Imre), bankárok és pénzemberek (Demján Sándor, Bartha Ferenc, Kovács Mihály, Csányi Sándor és mások). Gyakorlatilag ez a társaság döntötte el sokáig a választásokat is, könnyedén megbuktatta az MDF-t, és visszahozta az MSZP-t. MELYIK VOLT A LEGÉRDEKESEBB, LEGSZOMORÚBB, LEGMEGLEPŐBB? TESSÉK VÁLASZTANI!
Káposztasavanyítóból aranycsempész: Fenyő János mestere, az agrobankos Kovács Mihály
Média-, vagyon- és hatalomátmentős cikksorozatom mostani részében bemutatok egy olyan üzletembert, aki Fenyő János egyik mesterének tekinthető. A Vico későbbi ura kétségtelenül sokat tanult első komoly üzleti partnerétől, Kovács Mihálytól, akivel egy olyan közös céget alapítottak, amelyben a Magyar Nemzeti Bank akkori elnöke, Bartha Ferenc és későbbi nemzeti filmalapos Havas Ágnes is fontos szerepet játszott. Kovács Mihály állítása szerint a negyvenes évek végén távozott az országból, később kereskedni kezdett a diktatúrával, a rendszerváltás után aranycsempészként és az Agrobank-botrány kapcsán vált hírhedtté. Kovács a nyolcvanas években külföldön támogatta Grósz Károly fiát, akit fel is vett a magyar cégéhez, itthonról utóbbi irányíthatta a különböző ügyleteket. A Kádárt megpuccsoló Grósz maga is kulcsszereplő: az ő vezetése alatt emelkedett fel az a külkereskedő-bankár-hálózat, amely vezető szerepet játszott az ország kifosztásában, a nemzeti vagyon átjátszásában. Bár az említett Kovácsot a különböző ügyek mellett még fegyvercsempészéssel is meggyanúsították, olyan hálózat állt mögötte, amelynek köszönhetően sértetlenül megúszott mindent. Fenyő pedig figyelt. És látta, itt szinte mindent megtehet. Fenyő mestere, avagy a média lenyúlásának története (15. rész).
Fenyő János és az amerikai magyar maffia, avagy így lett a médiacézár cégének könyvvizsgálója Csányi Sándor
Nem csak Fenyő János végezte golyó által azok közül, akik részt vettek a ma már elfeledett Intervideo megalapításában. A filmes céget Fenyő és egy angol-magyar aranycsempész alapította a rendszerváltás hajnalán, de ott volt a kulcsszereplők között Bartha Ferenc, a Magyar Nemzeti Bank akkori elnöke és a szovjet tévé munkatársaként odakerült Havas Ágnes, aki később egészen a Magyar Nemzeti Filmalap élére repült. A cég könyvizsgálója az Opten céginfója szerint Demján Sándor titkára, Csányi Sándor lehetett, aki később az OTP elnöke lett. [Frissítés: Csányi Sándor portálunkkal azt közölte, hogy a Magyar Hitelbank Titkárságának vezetőjeként, a külföldi vegyesvállalatok portfóliójának felügyelőjeként került kapcsolatba az üggyel.] Bartha Hornék alatt privatizációs biztos lett, menesztése után éppen Demján emelte fel. Tasnádi Péter vallomása szerint Fenyő az amerikai magyar maffia segítségével szerezte meg azokat a filmes jogokat, amelyeket az Intervideoba vitt. Később az aranycsempész Kovács Mihály kivásárolta őt, ekkor alapította meg Fenyő a Vico-t, amit valódi médiabirodalommá épített. A hálózat, ahogyan talán még sohasem látta. Fenyő felemelkedése és bukása 2., avagy a média lenyúlásának története (14. rész).
Álmodj, királylány – Fenyő János elhallgatott szerepe a szépségkirálynő halálában (Hálózati fotósból agyonlőtt médiacézár, 1.)
Fenyő János az állambiztonsági hálózathoz tartozott. Hogy milyen minőségben, arra nincs kézzel fogható bizonyíték, de megpróbáltuk összerakni a képet. Az 1998-ban agyonlőtt médiacézár fotósként kezdte, a magát átmentő kommunista médiacár, Siklósi Norbert és az agitprop vezér Lakatos Ernő egyengette az útját. Fiatalon a szovjet-magyar Ország-Világhoz került, szabad bejárása volt a szovjet nagykövetségre, és szinte hazajárt Moszkvába. Egy interjúban maga kérkedett azzal, hogy a rendőrség azonnal továbbengedi, amikor megmutatja az igazolványát. A fiatal fotós szolgálati útlevelet kapott, szabadon mehetett Nyugatra. A nyolcvanas évek közepén Fenyő fontos szereplője lett a botrányos szépségkirálynő-választásnak, amelynek győztese, Molnár Csilla öngyilkos lett. Ezt az eseményt Siklósiék egyik állambiztonsági leányvállalata szervezte. Fenyőék fotókat csináltak a lemeztelenített fiatal lányokról, amelyeket a tudtuk nélkül eladott egy nyugati erotikus magazinnak. Molnár Csilláékat kihasználták, megalázták, és a fiatal lány ebbe beleroppant. A botrány után bevonták Fenyő útlevelét, de azt későbbi barátjától, az olajügyes Csikós Józseftől visszakapta. Csikós a rendszerváltás előtt a sajtó és az állambiztonság egyik legfontosabb embere volt, Fenyő mindig hálás maradt neki, még a börtönben is meglátogatta. Fenyő felemelkedése, avagy a média lenyúlásának története (13. rész).Ajánljuk még
Schiffer András a Polbeatben - Hogyan tovább?
"Végre arról beszélünk, aminek értelme van!" - Itt a nagy kibeszélő Polbeat!
Pócs János a Polbeatben: az MSZP-s maffia a Tisza Pártban él tovább
Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!
