fkf zrt.
A köztisztaság és a hulladékgazdálkodás evolúciója: izgalmas epizódok a főváros "szeméttörténelméből"
Manapság természetesnek vesszük azt, hogy a rutinszerű életünkben keletkező mindennapi szemetet egy egyszerű mozdulattal az otthoni kukába, majd az összegyűlt mennyiséget a nagyobb hulladékgyűjtőbe hajítjuk, amit aztán a kukásautó elvisz, ráadásul úgy, hogy abból semmi nem potyog ki és por sem keletkezik, de ugyanúgy magától értetődő az is, hogy modern utcalocsolókkal, már-már futurisztikusnak ható seprőgépekkel tisztul meg fővárosunk nap, mint nap. A hulladékszállítás és a köztisztaság nagyjából 200 év alatt óriási evolúciót tudott felmutatni, ugyanis a fővárost ellepő emberáradat, a drasztikusan növekvő hulladékmennyiség, de még az útburkolat megjelenése és egyre nagyobb térnyerése is folyamatosan megkívánta a köztisztaság rohamos modernizációját. A PestiSrácok.hu most Kulich Juliannával, az FKF Zrt. PR-főmunkatársával készített interjújában igyekszik kideríteni azt, hogy a házak udvarán gyűjtött szemétkupacból hogyan jutottunk el a korszerű hulladékgyűjtésig, vagy a "sárvonógépektől" a locsolókocsiig. Budapest éjjel-nappal: így tisztulnak a főváros közterei és 26 millió négyzetméternyi úthálózata (FOTÓGALÉRIA)
„Intelligens ember nem szemetel, a többieknek pedig tilos” – tartja a mondás. Senki sem vitathatja, hogy mindannyiunk közös érdeke a tiszta, egészséges és biztonságos környezet, amelynek megőrzése és helyreállítása nemcsak érdekünk, de alapvető állampolgári kötelességünk is. Folyamatos, véget nem érő munka szükséges ahhoz a Fővárosi Közterület-fenntartó részéről, hogy Budapest utcái, közterei tiszták legyen. A főváros utcáit már 1820 óta igyekeznek a kor emberei tisztán tartani. Tudta, hogy az utcatisztogatást akkoriban elítéltek végezték, és az utcarendtartás a kerületi rendőrkapitányságokhoz tartozott? Pest, Buda és Óbuda egyesítése után pedig a köztisztaságért a kerületi előjáróságoknak kellett felelnie. Budapest Főváros Köztisztasági Szabályzata 1879. május 1-én lépett életbe, 1881-ben pedig javaslat született arról, hogy az I-IX. kerületeket nagyjából 2,5 millió négyzetméteren tisztítják majd, amelyhez 300 főt és 34 utcaseprő-gépet vettek számításba. Ebből aztán egyenesen következik, hogy 1895-ben megalakult a Fővárosi Köztisztasági Hivatal, a mai FKF Zrt. jogelődje. Portálunk végigdokumentálta, milyen folyamatok által lesz napról napra tiszta a főváros. Az egyiknek hulladék, a másiknak kincs: így harcol a szemétmennyiség csökkentéséért a Szemléletformáló és Újrahasználati Központ (PS-MOZI)
Ön tudta, hogy Budapest két pontján is van egy olyan létesítmény, ahol megunt, használaton kívüli, de még jó állapotban lévő dolgait díjmentesen leadhatja, azokat aztán pedig bárki szinte fillérekért megvásárolhatja? És nem holmi ócskapiacról van szó, hanem az FKF Szemléletformáló és Újrahasználati Központjáról (SZÚK). A telephely azon kívül, hogy nyugati mintán alapuló "újrahasználati boltként" üzemel, magába foglal még egy hulladékudvart és egy szemléletformáló oktatórészleget is. A XV. és a XVIII. kerületi SZÚK-ok célja a hulladékkeletkezés csökkentése, valamint az újrahasználati arány növelése mellett a rászorulók szociális megsegítése. A fiatalokkal közösen, színes gyermekrajzokkal és prózával harcol egy tisztább bolygóért az FKF
Furcsa leírni, de több éve már annak, hogy Budapest vidám színfoltjaivá váltak a szemetünket szállító kukásautók, hála a Fővárosi Közterület-fenntartó Nonprofit Zrt. (FKF Nonprofit Zrt.) gyermekrajz-pályázatának, amelynek nyertes pályaművei díszítik a járműveket. A színes, jókedvű alkotások mellett számos szépírói pályamű is érkezik a társasághoz, és bár ezek nem járják óriási méretben az utcákat, egy csodás albumba rendezve élvezetes olvasmányul szolgálnak. Jó hír, hogy idén is frissül a pompás művek tárháza, ugyanis az FKF idén is kiírta gyermek- és ifjúsági pályázatait: a már évek óta népszerű gyermekrajz- és szépírói, valamint a fotó- és videopályázatot. Orendi Éva, edukációs csoportvezető portálunknak mesélt a pályázat történetéről, a kiírást inspiráló témákról és arról, hogy miért tartja az efféle interakciót fontosnak a cég.