Pesti Srácok

halálos áldozatok

Nem Magyarországon mondják ki a végső szót a móri mészárlás nyomravezetőjének ügyében

Csibra Tibor Magyar ugar 2020 január 4.
Nem hozott meglepetést a 2002-es, nyolc halálos áldozatot követelő móri vérengzés ügyében egykor kiírt nyomravezetői díj ügye, mivel az abban döntő Fővárosi Törvényszék a korábban eljáró bíróságokhoz hasonlóan lesöpörte azt, és megállapította, hogy a mészárlás valódi elkövetőinek felderítésében kulcsszerepet játszó Szebenyi Istvánnak nem jár pénz. A törvényszék novemberben még zárt tárgyalást írt ki a polgári perben, amiből arra is lehetett következtetni, hogy végre meghallgatják azt a különösen védett tanút, aki már korábban egyértelművé tette: Szebenyi felfedezése, és annak a nyilvánosságra kerülése nélkül benne sem állt volna össze a kép, amely végül a tényleges tettesek azonosításához, majd elfogásához vezetett. Szebenyi István újabb keresetét is erre a körülményre alapozta, de a zárt ülésen a bírói tanács jogászkodása megfosztotta attól, hogy érveit végre hivatalosan is felsorakoztathassa. Mivel a Fővárosi Törvényszék döntése jogerős, Magyarországon megszűnt a jogorvoslat lehetősége Szebenyi számára, aki így az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordul. Így immár bizonyos, hogy a modern kori Magyarország legvéresebb rablótámadásának ügyében Strasbourgban fogják kimondani a végső szót arról, hogy kit illet meg a nyomravezetői díj, és ugyan nincs a móri rémtörténethez hasonló sztori a nemzetközi joggyakorlatban, az elmondható, hogy Strasbourgban többnyire nem a magyar bíróságok javára szoktak ítélkezni. Meg lehetett volna ezt oldani elegánsabban is a hazai hatóságok, döntéshozók részéről.

Hogyan felezhették meg az iszlamista terrorista büntetését, aki cserében halálra késelt két embert Londonban?

Világugar 2019 december 18.
Az öngyilkos nyugat-európai gondolkodás iskolapéldája Usman Khan esete, akit egyszer már leültettek terrorizmus vádja miatt Angliában 2012-ben, de természetesen szegényt nem volt szabad túlságosan megbüntetni, így ahogy 2018-ban szabadult, ott folytatta működését, ahol abbahagyta, és 2019. november 29-én ő késelt meg öt embert Londonban, akik közül ketten meg is haltak. Vajon hogy történhetett ez meg? Khant tizenhat évre ítélték, de hat év után próbára bocsátva kiengedték a börtönből az ilyenkor érző szívű angol bírók; igaz, csak a Londoni Értéktőzsdét akarta felrobbantani és meg akarta ölni Boris Johnsont, aki azóta már a brit miniszterelnök – az ilyen apróságok azonban nem befolyásoló tényezők egy felelős döntésben. A pakisztáni származású muszlim álrobbanómellénnyel felszerelkezve hajtotta végre ámokfutását november végén; az ártatlan áldozatok családjai vélhetően más büntetést adtak volna 2012-ben a lelketlen terroristának. Ne felejtsük el: ez nem Pakisztánban történt, hanem Londonban, Nagy-Britannia szívében. Vajon tényleg azt gondolták Usman Khan szabadon engedői, hogy a szélsőséges terrorista hirtelen megjavul és hasznos állampolgára lesz az országnak? A terror újabb halottai, két halálra késelt áldozat jelzi a brit gondolkodás és hozzáállás önpusztító örvényét.
Ajánljuk még

Huth Gergely: az ország jobbik részétől kérdezem, eltűrjük mi ezt?

Magyar ugar május 5.
Portálunk főszerkesztője reagált arra a példátlan megfélemlítési hullámra, amit a még meg sem alakult új kormány mögötti politikai hatalom indított. Huth Gergely bejegyzésében azt firtatja, hogyan történhetett meg, hogy eljutottunk oda, hogy hatósági intézkedések nélkül kényszerítenek embereket arra, hogy lemondjanak magánvagyonukról pusztán azért, hogy kielégítsék a leendő miniszterelnök bosszúvágyát.

A szerkesztett tartalom felelőssége és az érettségi

Magyar ugar május 5.
Tegnap történt, a Facebookon én is megemlékeztem róla, egy érettségiző lány, akit az Index interjúvolt meg, valami olyasmit mondott (az Index címadása alapján is), hogy a nehéz magyar érettségi a vesztes kormány bosszúja a fiatalokon. Ha valaki odakattint és megnézi a tegnapi posztomat, láthatja, nem az érettségi első napján átesett interjúalanyt bíráltam, hanem az újság címadásán háborodtam fel.