Pesti Srácok

halálos áldozatok

Nem Magyarországon mondják ki a végső szót a móri mészárlás nyomravezetőjének ügyében

Csibra TiborCsibra Tibor Magyar ugar 2020 január 4.
Nem hozott meglepetést a 2002-es, nyolc halálos áldozatot követelő móri vérengzés ügyében egykor kiírt nyomravezetői díj ügye, mivel az abban döntő Fővárosi Törvényszék a korábban eljáró bíróságokhoz hasonlóan lesöpörte azt, és megállapította, hogy a mészárlás valódi elkövetőinek felderítésében kulcsszerepet játszó Szebenyi Istvánnak nem jár pénz. A törvényszék novemberben még zárt tárgyalást írt ki a polgári perben, amiből arra is lehetett következtetni, hogy végre meghallgatják azt a különösen védett tanút, aki már korábban egyértelművé tette: Szebenyi felfedezése, és annak a nyilvánosságra kerülése nélkül benne sem állt volna össze a kép, amely végül a tényleges tettesek azonosításához, majd elfogásához vezetett. Szebenyi István újabb keresetét is erre a körülményre alapozta, de a zárt ülésen a bírói tanács jogászkodása megfosztotta attól, hogy érveit végre hivatalosan is felsorakoztathassa. Mivel a Fővárosi Törvényszék döntése jogerős, Magyarországon megszűnt a jogorvoslat lehetősége Szebenyi számára, aki így az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordul. Így immár bizonyos, hogy a modern kori Magyarország legvéresebb rablótámadásának ügyében Strasbourgban fogják kimondani a végső szót arról, hogy kit illet meg a nyomravezetői díj, és ugyan nincs a móri rémtörténethez hasonló sztori a nemzetközi joggyakorlatban, az elmondható, hogy Strasbourgban többnyire nem a magyar bíróságok javára szoktak ítélkezni. Meg lehetett volna ezt oldani elegánsabban is a hazai hatóságok, döntéshozók részéről.

Hogyan felezhették meg az iszlamista terrorista büntetését, aki cserében halálra késelt két embert Londonban?

Világugar 2019 december 18.
Az öngyilkos nyugat-európai gondolkodás iskolapéldája Usman Khan esete, akit egyszer már leültettek terrorizmus vádja miatt Angliában 2012-ben, de természetesen szegényt nem volt szabad túlságosan megbüntetni, így ahogy 2018-ban szabadult, ott folytatta működését, ahol abbahagyta, és 2019. november 29-én ő késelt meg öt embert Londonban, akik közül ketten meg is haltak. Vajon hogy történhetett ez meg? Khant tizenhat évre ítélték, de hat év után próbára bocsátva kiengedték a börtönből az ilyenkor érző szívű angol bírók; igaz, csak a Londoni Értéktőzsdét akarta felrobbantani és meg akarta ölni Boris Johnsont, aki azóta már a brit miniszterelnök – az ilyen apróságok azonban nem befolyásoló tényezők egy felelős döntésben. A pakisztáni származású muszlim álrobbanómellénnyel felszerelkezve hajtotta végre ámokfutását november végén; az ártatlan áldozatok családjai vélhetően más büntetést adtak volna 2012-ben a lelketlen terroristának. Ne felejtsük el: ez nem Pakisztánban történt, hanem Londonban, Nagy-Britannia szívében. Vajon tényleg azt gondolták Usman Khan szabadon engedői, hogy a szélsőséges terrorista hirtelen megjavul és hasznos állampolgára lesz az országnak? A terror újabb halottai, két halálra késelt áldozat jelzi a brit gondolkodás és hozzáállás önpusztító örvényét.
Ajánljuk még