határon túli magyarok
Szijjártó Péter: a kormány feladata a nemzet szuverenitásának és békéjének megőrzése
Sorsdöntő választás következik áprilisban, amelyen ezúttal nem egyszerűen társadalmi vagy gazdasági jövőképekről, hanem a béke és a biztonság, vagy a háborúskodás kérdéséről kell dönteni – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken, Máriapócson.
Potápi: a cselekvő nemzethez hozzátartozik a választáson való részvétel
Potápi Árpád János szerint a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága által hirdetett Cselekvő nemzet évéhez hozzátartozik a parlamenti választásokon és a népszavazáson való részvétel. A nemzetpolitikai államtitkár a székelyföldi Sepsiszentgyörgyön beszélt erről a szombat délután tartott sajtótájékoztatóján.
Čaputová csalódást okozott – Bolondok napjától érvényes a felvidéki magyarság kettős állampolgárságának tilalmát megerősítő törvény
Miközben a közvélemény Ukrajna orosz megszállására koncentrál, Zuzana Čaputová szlovák államfő suttyomban aláírta a felvidéki magyarság kettős állampolgárságának tilalmát megerősítő törvényt, holott lehetősége lett volna a diszkirminatív tövénymódosítást az alkotmánybíróság elé terjeszteni. A Felvidék magyarsága nem minden alap nélkül reménykedett abban, hogy Čaputová nem írja alá előzetes normakontroll nélkül a törvénymódosítást, hiszen többször hangoztatta: államfői munkája során az asszimiláció, a kettős állampolgárság, a kétnyelvűség és az oktatási jogok kérdését tekinti kiemelt prioritásnak. Szlovákiában Bolondok napján lép életbe a törvénymódosítás, amely a szélsőséges Robert Fico, Ján Slota és Vladimír Mečiar terhes öröksége.
Egy spanyol liberális lap szerint nehéz megemészteni a hazai jobboldalnak, hogy a határon túliak nagy része cigány
Igazán erőset gurított szerda délelőtt a spanyol liberális lap, a La Vanguardia olvasótudósítója, aki arról értekezett, hogy álszent hazánk mostani menekültpolitikája, mert segíteni meri az Ukrajnából érkező menekülteket, míg hat-hét évvel ezelőtt a kormány kerítést emelt és migránsnak nevezte a szíreket és irakiakat, akik papír nélkül próbáltak a zöldhatáron Magyarországra jutni. Arról persze a kedves szerző megfeledkezik, hogy Magyarország első biztonságos országnak számít a mostani háborúban, így mi sem változott a korábbi kommunikációhoz képest.
„Őtet is” – Ne hagyjuk elfeledni a Délvidéken a magyarságukért legyilkolt tízezreket
Ebben a szörnyű, háborús jelenben különösen emlékeznünk kell azokra, akiket többségükben teljesen ártatlanul elpusztítottak. Még akkor is, ha erről nemhogy beszélni, még írni is nehéz. Mert mit mondjunk arról a két tizenéves lányról, akiket csak azért erőszakoltak és gyilkoltak meg a jugoszláv partizánok, mert néhány évvel korábban virágcsokorral köszöntötték Horthy Miklóst? Mit mondjunk erre a szörnyűségre, amelyet még meghallgatni is alig bír az ember, s a szobában egyszerre fagy le a kérdező és a kérdezett? Mit mondjunk? „Őtet is”. Írás a délvidéki népirtásról és arról, miért kell ezt valahogyan kiírni, kibeszélni „magunkból”.
Novák Katalin: kitartunk egymás mellett, számíthatunk egymásra
A Magyar Református Szeretetszolgálat jószolgálati nagyköveteként Novák Katalin köztársaságielnök-jelölt személyesen mérte fel Beregszászon a kárpátaljai lakosság és a Magyarországgal szomszédos megyében menedéket kapott belső-ukrajnai menekültek helyzetét. Mint elmondta, Magyarországon béke van, és ezt a békét mi őrizni fogjuk, ezért is nem avatkozunk be, és ezért is nem fogunk belesodródni ebbe a háborúba.
Veszélybe sodorná a magyarokat az orosz–ukrán háború idején a baloldal
A baloldal prominensei azt szeretnék, ha hazánk is belekeveredne a háborúba. Bár a hangzatos kijelentésekkel, miszerint katonákat és fegyvereket kellene küldenünk a konfliktusba, már nem dobálóznak annyit, még mindig azt akarják kierőszakolni, hogy honvédeink egy másik országban kockáztassák az életüket. Ezekre az uszításokra is reagált a Kormányinfón Gulyás Gergely.
Putyin előre megmondta, hogy új világrendet akar – PS-interjú Tóth Norbert nemzetközi jogásszal
Putyin megtévesztette a világot, de érdemes felidézni a pekingi látogatását a téli olimpia idején, ahol elég világosan fogalmazott a tekintetben, hogy új világrendet akar. Ebből az következik, hogy a fennálló rend mind politikailag, mind jogi értelemben nem megfelelő számára, és ezen változtatni akar – fogalmazott portálunknak adott elemző interjújában Tóth Norbert nemzetközi jogász. A szekértő hozzátette: a Nyugat, de különösen az USA stratégiai hibája, hogy Oroszország Kína felé "sodródott", amely feltörekvő nagyhatalomként szintén a világrend átformálását tűzte ki célul. Tóth Norbert szólt arról is: nem tudhatjuk, hogy milyen lesz Ukrajna, ha lesz egyáltalán a háborút követően, de a kárpátaljai magyarság érdekeit eddig is nagyon nehéz volt képviselni, az orosz támadás után azonban az ukránok feltehetően még kevésbé akarnak majd hallani kisebbségi jogokról, amelyeket az orosz közösséghez kapcsolnak. Megjegyezte: nem attól kell tartani, hogy a NATO reagál, hanem hogy egyes tagállamokat vissza kell fogni, ha az oroszok túl mélyen behatolnak Ukrajnába. Utalt arra is, hogy a posztszovjet országok nem közeledhetnek a NATO-hoz vagy az EU-hoz anélkül, hogy abból konfliktus ne legyen, különösen azért, mert a Nyugat befolyási övezete Oroszország felé növekszik, terjed, és ez előbb-utóbb Oroszországot komoly kihívás elé állítja társadalmi, politikai és gazdasági szerkezetét tekintve. A szakértő szerint Oroszország egésze azokkal a társadalomszervezési elvekkel, módszerekkel, ahogy a nyugati országok zöme működik, jó eséllyel működésképtelenné válna, szétesne. Az oroszok tehát azt gondolják, hogy egy Európai Unió-típusú demokratikus berendezkedéssel nem tudnák egyben tartani az országot, amit potenciális veszélyként élnek meg.
Szili Katalin: tudniuk kell, hogy ránk számíthatnak (PS-interjú)
El nem tudtam volna képzelni, hogy a XXI. század ilyen eseményeket hozhat, mint a járvány, most pedig a közelünkben ez a háború. Mindenesetre most a biztonság, az emberi élet megóvása az első, s az, hogy ne eszkalálódjon a helyzet. Tudniuk kell, hogy ránk számíthatnak – fogalmazott portálunknak Szili Katalin. A miniszterelnöki megbízott szerkesztésében nemrégiben megjelent Kárpát-medencei magyar kisebbségjogi kalauz első kötete éppen a kárpátaljai magyarság problémáit, jogi lehetőségeit vette górcső alá, az orosz támadás miatt előállt világpolitikai helyzet azonban talán mindent felülírt a magyar nemzetpolitikában.Ajánljuk még
Elszólta magát Ruszin-Szendi, Magyar Péterék börtönbe kerülnének, ha kiderülne a tervük
A volt vezérkari főnök kijelentette, azért nincsenek forgatókönyvek, mert "akkor azért zárnák be" őket.
Először jelent meg teljes terjedelmében az orosz álláspont a magyar sajtóban, interjút adott Lavrov orosz külügyminiszter az Ultrahangnak
Semjén Zsolt: a KDNP elvárja a bocsánatkérést a kormánytagok rágalmazóitól
„Miután bebizonyosodott, hogy a kormánytagokat – így a miniszterelnök-helyettest is – minden alapot nélkülözve, ártatlanul rágalmazták meg, a Kereszténydemokrata Néppárt elvárja a rágalmazók bocsánatkérését” – írta Semjén Zsolt vasárnap a Facebook-oldalán.
MÁV-vezérigazgató: az osztrák mozdonyvezető egyszerűen hátrahagyta a Fradi-vonatot
Hegyi Zsolt kiemelte, hogy csak osztrák döntésen múlt, hogy a magyar szurkolók nem juthattak el Salzburgba.
