kisebbség
Menő magyarországi gimnáziumban tanulni – Hazavárják a diaszpóramagyarság fiataljait
A diaszpórában, a Kárpát-medence határain túl élő magyarság fiataljainak indul gimnáziumi képzés a Sárospataki Református Kollégiumban ez év szeptemberétől – jelentették be a Nemzetpolitikai Államtitkárság és az intézmény közös sajtótájékoztatóján. Mint ismert, mintegy 2,5 millió magyar él a diaszpórában, akik számára a visszajelzések szerint vonzó a magyarországi gimnáziumi oktatás, különösen egy olyan időszakban, amikor a fiatalok amúgy is saját identitásukat keresik. Buzásné Nagy Gabriella igazgató-helyettes portálunknak elmondta: ami a külhoni fiataloknak kezdetben kaland lehet, az később egész életre szóló lelki bázist jelent, hiszen a sárospataki gimnáziumi lét mindenkit magával ragad. A bejelentés kapcsán Szilágyi Péter miniszteri biztos portálunknak kiemelte: a diaszpóra magyarsága éppen azt mutatja egyes ellenzéki pártok nemzetellenes törekvéseivel szemben, hogy lehet a nagyvilágban büszke magyarként élni, és külföldön is kiállni a magyar érdekek mellett. Úgy vélte, a külhoni magyarság elismeréssel fogadja és büszke arra, hogy Magyarország az elmúlt években kiáll saját igazáért, megvédi nemzeti érdekeit és ezer éves keresztény gyökereit. Németh Zsolt: A határon túli magyarság képviselete a polgári oldal sikertörténete
A magyar társadalomban általános támogatottsága van egy sikeres nemzetpolitikának, ugyanakkor nagy figyelmet kell szentelni azoknak a kisebbségellenes politikai erőknek, akik az utóbbi időben megerősödtek, különös tekintettel a DK-ra és a Momentum Mozgalomra – nyilatkozta porátlunknak adott interjújában Németh Zsolt, hozzátéve: az önkormányzati választásokat követően azzal szembesült a polgári oldal, hogy ismét meghatározó szerepet tölt be a baloldalon az a Gyurcsány Ferenc, aki minden kampányban fontosnak tartja, hogy valamilyen módon beletörölje a cipőjét a külhoni magyarságba. Az Országgyűlés Külügyi Bizottságának fideszes elnöke hangsúlyozta: Közép- és Kelet-Európában hosszú távon nem lehet rendezni az etnikai és nemzetiségi kérdéseket, ha nem jönnek létre a jól körülhatárolható, közigazgatási jogkörökkel is rendelkező nemzeti kisebbségi régiók; ezért is fontos, hogy az új uniós polgári kezdeményezés keretében május 7-éig összegyűljön a hét országból származó egymillió aláírás. KárpátEXPO: Gazdasági önbizalom is kell a magyarság kárpát-medencei megmaradásához
"Gazdaságfejlesztés határok nélkül!" mottóval rendezték meg idén harmadik alkalommal a KárpátEXPO-t, a kárpát-medencei összmagyarság legjelentősebb gazdasági rendezvényét. Mint arról több alkalommal is beszámoltunk, egyre gyakrabban hangzik el a magyar gazdaság kiugró teljesítményével összefüggésben, hogy lehetőség nyílt a közös, kárpát-medencei gazdasági térség kialakítására, amely képes integrálni a magyar gazdaságba az elszakított nemzetrészek szereplőit is. Mint a rendezvény megnyitóján elhangzott, az új szemlélet a régió országai számára is előnyös, ugyanakkor segíti a kisebbségeket a gazdasági megerősödésben, annak az önbizalomnak a kialakulásában és megerősítésében, hogy "igenis meg lehet maradni ott, ahol születtünk".