kommunista
Egy keresztényüldöző ne próbálgassa magára az üldözött keresztény szerepét - Válasz Lendvai Ildikó kérdésére
Lendvai Ildikó, egy egykori kommunista, majd szocialista vezér, aki nyugdíjas éveit békésen, egy demokráciában élheti le annak ellenére, hogyha rajta és elvtársain múlna, még mindig tartana az egypártrendszer Magyarországon. És mivel elmaradt az elszámoltatás és a felelősségrevonás az előző rendszer bűneivel kapcsolatban, Lendvai Ildikónak is nagyon megnőtt a bátorsága, felerősödött benne a proligőg. Így próbálgathatta magára legutóbbi, Népszavában elsütött cinikus fogalmazványában az üldözött keresztények sorsát, és tette fel a kérdést: üldözött kereszténynek minősül-e? Erre pedig egy 21. századi, méltó választ kell adni, íme: Az SZDSZ a helyzetről, a teendőkről és a Jobbik státuszáról
Akkora káderhiány sejthető a balliberális oldalon, hogy már tényleg mindenkit csatasorba kell állítani. Nem elég, hogy az MSZP-ben újabban bármilyen kávéfőző Gizike pártkarriert csinálhat, a jó zsidó (orbángyűlölő bolsevikok) – rossz zsidó (Köves Slomó, Benjamin Netanjahu, stb.) párhuzamára megalkották a jó náci – rossz náci fogalompárt is, hogy becsatornázhassák a némi szavazótáborral kecsegtető Jobbikot a progresszív vezetékbe. Látszólag Kis János, az SZDSZ alapító elnöke is segíteni jött a legújabb Magyar Narancsos nagyesszéjével, amelyben megjósolta az Orbán-rendszer közelgő bukását, valójában viszont a legszebb Bitó-szalonos hagyományt éltetve kiosztotta a munkát az ellenzéki képviselőknek. Nagy Ervin: Ami a „kommunista mártír-vitáról” eszembe jutott
De mortuis nil, nisi bene! (Halottról jót vagy semmit!) – tartották a rómaiak. Habár félrefordításról van szó, mert a „bene” jelentése „jól”, azaz „helyesen”, így pontosabb, ha azt írjuk, hogy „igazat, vagy semmit!” Mert az elhunyt ember jogilag már nem védekezhet. Így vélték az ókori Rómában, és valahogy így kellene ma vitáznunk Nagy Imréről – politikai és történelmi értelemben is, hiszen „a velünk élő történelem” még mindig érzékeny ponton nyomja szívünket. A kommunisták pedig (ha „helyesen” szólunk), akkor is kommunisták maradnak, ha mártírhalált haltak.