kommunizmus
Varga Mihály: Széll Kálmán példát mutatott, hogyan kell felemelni hazánkat a csődhelyzetből (PS-videó)
Felavatták Széll Kálmán szobrát a 2011 óta ismét az ő nevét viselő, korábbi Moszkva tér közepén, Buda szívében. Az ünnepségen beszédet mondott Tarlós István, Budapest főpolgármestere, valamint Varga Mihály pénzügyminiszter is, akik egyaránt tisztelettel adóztak a nagy politikus emléke előtt, valamint elítélték a kommunista évtizedek rombolását. A rekkenő hőségben több, mint száz ember gyűlt össze a Széll Kálmán téren, hogy jelen lehessen a szoborátadón. A teret 1929-ben nevezték el Széll Kálmánról, majd a II. világháborút követő kommunista elnyomás alatt, 1951-ben Moszkva térre nevezték át. Eredeti nevét 2011-ben kapta vissza, a korábbi pénzügyminiszter és miniszterelnök szobrára azonban a mai napig kellett várni. Nézzék meg videónkat! Schmidt Mária a PS-nek: A kommunisták azt hitték, a nép majd elfelejti, hogy ők a gyilkosok (VIDEÓ!)
Nagy Imre és mártírtársai újratemetésének 30. évfordulója alkalmából "30 éve szabadon" címmel rendezett tablókiállítást a Terror Háza Múzeum, melyet a rendszerváltás emlékévének koordinálására felállított emlékbizottság elnöke, Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter nyitott meg. Az eseményen felszólalt Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója is, aki a rendszerváltás "tökéletes tökéletlenségeiről" beszélt nyitóbeszédében, illetve stábunknak exkluzív interjúban mondta el, hogy mit is gondol a 30 évvel ezelőtt történtekről. Hasonlóan tett Tőkés László, a királyhágómelléki református egyházkerület püspöke, az 1989-es romániai forradalom hőse is, aki a rendezvény díszvendégeként volt jelen. Az évforduló alkalmából este 8-tól Szabadságkoncertet tartottak a Hősök terén, ahol fellépett többek közt a Beatrice, Vikidál Gyula, a KFT és Varga Miklós is. Nagy Imre újratemetése: ünneplők és kommunista túlélők napja
A Kádár János vezette kommunista politikai elit mindig is félelemmel vegyes gyűlölettel gondolt az 1956-os forradalomra, a pesti srácokra, Nagy Imrére és társaira. Egész idő alatt rettegtek attól, hogy eljön az idő, amikor az utcákon, tereken zászlókat lengetve fogják ezrek és ezrek hirdetni, hogy forradalom volt és nem ellenforradalom, és hogy ők, a gulyáskommunizmus békéjében megőszült, „derék” apparátcsikok gyilkosok és árulók. ’56-ot és a forradalmárokat gyűlölték, mert ez az esemény visszavonhatatlanul leleplezte világmegváltónak hitt eszméjük hamis voltát. Érezték a zsigereikben, hogy a hazugságra és tagadásra épített hatalmuk a forradalom miatt soha nem lehet már érvényes, legitim. Erre azért fontos emlékeztetni, mert 30 évvel ezelőtt az állampárt képviselői a nemzeti megbékélést hirdetve járultak a Hősök terére Nagy Imre és társai koporsói elé, de valójában legbelül sosem békéltek meg: főnökük, Kádár elvtárs épp ebbe halt bele, nem sokkal az újratemetés után.