kommunizmus
Isten veled, hazánk! - A németek kitelepítésére emlékezünk (PS videó)
"Bevittek bennünket Fehérvárra a nagygyűlésre. Először elmondta a Farkas Mihály a beszédét, körülbelül egy jó órát beszélt, hogy ilyen jó lesz, olyan jó lesz stb, jön a kommunizmus és így tovább. A végén azt mondta, na, most még egy pár szót szeretnék szólni arról az úgynevezett sváb kérdésről. Ezt kihangsúlyozta. Na, aztán mondta, hogy ezek nem ide valók, ki lesznek telepítve, és így tovább, és így tovább, mondott egy olyan tíz perces átkot a svábokra." Nagy Imre kommunista belügyminiszter 1946. január 15-én adta ki a svábok kitelepítésének végrehajtását szabályozó rendeletet, a szervezett megvalósítás néhány nappal később, január 19-én - ma hetvenhárom éve - kezdődött. 1946 és 1948 között összesen 185 ezer svábnak kellett elhagynia otthonát, miután nemzetidegennek bélyegezte őket a kommunista rezsim. Megfosztva magyar állampolgárságuktól, minden vagyonuktól, vagonokba pakolva hurcoltak át időseket, családokat, gyermekeket a háború után éhező és romokban heverő Németországba, ahol csak magyar cigányokként fogadták őket. Az Országgyűlés 2012. december 10-én döntött arról, hogy január 19. minden évben legyen a Magyarországról nincstelenül elűzött németek emléknapja. Kolléganőnk, László Petra férjével két megrendítő és hiánypótló dokumentumfilmet is készített a témában. Videónkban, mely a két dokumentumfilm egy-egy részletét idézi fel, olyan idős sváb emberek szólalnak meg, akik gyermekként élték át a kitelepítés borzalmait. Schmidt Mária: Változatlanul a "fejlett” Nyugat civilizációs célpontja vagyunk
Kelet-Európa épp azért nélkülözhetetlen a Nyugat számára, mert mi szolgáltatjuk a Nyugat felsőbbrendűségének élő bizonyítékát! - írta pénteken megjelent esszéjében Schmidt Mária történész. A Látószög blogon közreadott Kínai Fal Kelet- és Nyugat-Európa között című írásban kiemelte, az Európai Unió nyugati felének minden egyes napja arról szól, hogy „színvonaltalan, tudatlan nyugati senkik, nemegyszer isiászosan leckéztetnek és oktatgatnak minket, olyan kötekedő módon, amit volt gyarmataik esetében eszükbe sem jutna megengedni maguknak”. Hozzátette, ezeknek az országoknak a képviselőit ez „a tőlünk nyugatra évszázadok alatt kifejlődött felsőbbrendűségi, értsd még: übermensch attitűd vértezi fel arra, hogy minket folyamatosan kioktassanak. Minket meg az évszázadok alatt belénk táplált kisebbségi érzés, bizonyítási kényszer, hogy ne röhögjük ki őket és ne menjünk el mi is hozzájuk, leiskolázni és lealázni őket”. Benedict Kiely: A keresztény Magyarország nem tűri az elnyomást, még ha azt "európai értéknek" is nevezik
Talán érdemes egy pillantást vetni Belgiumra vagy Hollandiára annak felismeréséhez, mit tekint értéknek az Európai Unió: az eutanáziát, abortuszt, no-go zónákat - amelyek számos iszlamista terroristák neveltek ki -, és ahogy Ferenc pápa is rámutatott, a negatív születési arányokat - fogalmazta meg Benedict Kiely atya a Magyarország és Európa viszonyával foglalkozó, A homokra épült ház című esszéjében. A konzervatív FirstThings.com-on megjelent írásban hozzáteszi, a kereszténységnek az Európai Unió alkotmányából történő kitagadásának egyenes következménye, hogy a materialista és progresszív elit mára a kulturális és demográfiai űrt migránsokkal kívánja kitölteni. Kiely ugyanakkor arról is ír, semmi nem annyira meghatározó élmény, mint ellátogatni a magyar Parlamentbe, és fölfedezni Szent István koronáját az épület központjában kiállítva. A gesztus, hogy Magyarország első keresztény királyának koronáját az ország házának epicentrumába helyezték, világosan kifejezi, Magyarország volt és lesz keresztény nemzet.