külkeresek
Borvendég Zsuzsanna sorozata: A katonai elhárítás saját cégével, az Eurocommal „szállt be” Magyarország kifosztásába
A Kádár-diktatúrában a katonai elhárítás is komoly szerepet játszott abban a külkeres maffiában, amely az állam felett állva meggazdagodott és közben tevékeny részt vett az ország lerablásában. Az MNVK-2. egy igazán jelentős saját céget is alapított, ez lett az Eurocom. Az Eurocom gyorsan nyereséges vállalkozássá fejlődött – ilyen háttérrel ez nem is volt nehéz –, és hamar elkezdett Nyugat felé terjeszkedni, hiszen ez volt a legfontosabb cél. Az első vegyesvállalata az Intereurop névre hallgató és Vaduzban bejegyzett cég volt, amelyből egyből kettőt is kreáltak: ugyanezen a néven létrehoztak egy bécsi székhelyű vállalkozást is. A meglepő megoldásra adózási szempontok sarkallhatták az alapítókat, hiszen Liechtenstein adóparadicsomnak számított; bevett gyakorlat volt nyugat-európai cégek esetében is, hogy a törpeállamban hozták létre vállalkozásukat. Mert a lényeg a pénzszerzés volt.
Borvendég Zsuzsanna sorozata: Egy kis elitcsapat irányította azt a pénzszivattyút, amely lerabolta az országot
Kik rabolták le a szocializmusban hazánkat? Az irányítók nem voltak sokan. A fontosabb impexek számát nagyjából félszázra tehetjük. 1987-ben 26 ezren dolgoztak a külkereskedelemben és nagyjából 3600-an voltak vezető beosztásban, de közülük is csak a néhány száz felsővezető lehetett tisztában a visszaélések mikéntjével és mértékével. Kellettek a végrehajtó emberek is, akiknek csurrant-cseppent némi plusz jövedelem, de az egészre rálátásuk feltehetően nem volt. A bankszektorban még szűkebb körre korlátozódhatott a beavatottak száma, csakúgy, mint a titkosszolgálatoknál. Összességében elmondhatjuk, hogy egy elég szűk kör, talán néhány száz, legfeljebb egy-két ezer ember volt a felelős a mérhetetlen kárért, az 1980 és 2010 között offshore-ba kirabolt több tízmilliárd dollárért. Ennek a pénznek csak egy töredékrésze jutott a hazai cinkosok zsebébe – nyugati pénzügyi központok, multinacionális cégek, vagyis a globális pénzelit gazdagodott ezen is.
Borvendég Zsuzsanna sorozata: Amikor megvettük a Siemens-rádiót, a külkeres maffiát segítettük
Sebestyén János a Rákosi-rendszer erőszakos iparosításának időszakában alapozta meg karrierjét: a Dunai Vasmű és Sztálinváros felépítésének kormánybiztosaként dolgozott ezekben az években, de „megbízható elvtárs” maradt az 1956-ot követő időszakban is. Kádár János hatalomra kerülése után Frankfurtba kérte magát, ahol a kereskedelmi kirendeltség vezetőjeként alakította ki későbbi üzleti kapcsolatait a nyugatnémet ipari konszernekkel. A kapitalista nagyvállalatok számára a vasfüggöny keleti oldala hatalmas kiaknázatlan piacokat jelentett, sokat voltak hajlandók fizetni azért, hogy beléphessenek ide – és természetesen mindig találtak olyan személyeket, akik ezt a pénzt készséggel el is fogadták. Sebestyén a hatvanas évek elején az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság (OMFB) elnökhelyettese lett, és pozíciójából adódóan hazánk műszaki-tudományos szintjének emelésében komoly szerepet játszott. De nemcsak a szakmai irányokat jelölte ki, hanem azokat a vállalatokat is, akiktől a technológiát meg kellett vásárolni. Mindenki másnál jobban preferálta a Siemens cég piaci térnyerését Magyarországon.
Borvendég Zsuzsanna sorozata: Jórészt a külkeres, „tervutasításos offshore hálózatnak” „köszönhető” Magyarország végzetes eladósodása
Múlt héten ott hagytuk abba, hogy a létező szocializmus egyik eleme lett a „tervutasításos” offshore hálózat. Nehéz ezt az állítást összeegyeztetni a marxista alapokon nyugvó ideológia tankönyvi kritériumaival, pedig minden jel arra mutat, hogy a vagyoni egyenlőséget fennen hirdető kommunisták az első pillanattól kezdve a tőke logikája szerint cselekedtek. A hetvenes évekre kialakult Magyarországon egy erős érdekérvényesítéssel bíró, kapitalista értelemben vett pénzügyi elit, akik a kádári nyugati nyitás politikájának köszönhették gazdasági hatalmukat, kiterjedt kapcsolatrendszerüket. Kik voltak ők és mit is csináltak pontosan? A következő hetekben konkrét történeteken és azok nevesített főszereplőin keresztül pillantunk be a „gulyáskommunizmus” boszorkánykonyhájába. Sebestyén János következik.
Borvendég Zsuzsanna sorozata: Elsősorban a nyugati cégek jártak jól a Magyar Népköztársaság „titkos” kivéreztetésével
Ha érteni akarjuk, miért alakult úgy a rendszerváltás, ahogyan, látni kell, mi történt előtte. Hogyan profitált végső soron a kommunista diktatúra ötvenhatból, hogyan vezetett ez a kádári konszolidációhoz, végső soron Magyarország kifosztásához. Kellett ehhez egy végtelenül nihilista, erkölcstelen, még a kommunizmushoz sem hű külkeres maffia, amely a saját zsebére dolgozva gazdaggá tette nyugati partnereit. Csoda, hogy utána velük üzleteltek? Csoda, hogy szó sem lehetett számonkérésről? Borvendég Zsuzsanna sorozatának mostani részében zseniálisan levezette, mi, hogyan és miért történt.
Ma is közöttünk élnek a kommunista rendszer haszonélvezői, például az Apró-klán
A Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖF-CÖKA) sajtótájékoztatóján Borvendég Zsuzsanna történész bemutatta azt a kommunizmus alatt létrehozott gazdasági és politikai hálózati rendszert, amely titokban ma is működik, és amelynek eredményeként egy brit kutatás szerint kétszáznegyvenkét milliárd dollár vándorolt ki adóparadicsomokba Magyarországról az 1980-as évek elejétől 2010-ig. Ennek a rendszernek a haszonélvezői pedig a mai napig közöttünk vannak, elég csak az Apró-klánra gondolni. Ha a 2022-as választás pedig visszahozza a baloldali erőket a hatalomba, ez a rendszer minden bizonnyal újra nagy aktivitással tudja folytatni a munkáját, azaz a nemzeti vagyon dézsmálását. A sajtótájékoztatón szó volt továbbá a közelgő Békemenetről és a Városháza-gate-ről is.
Borvendég Zsuzsanna sorozata: Már 1957-ben azon spekuláltak a német nagytőkések, hogy a valamikori privatizáció során ők rabolhassák le Magyarországot
1956 novemberében vérszomjas és őrült leszámolás kezdődött. A kádári propaganda „fasiszta elemek” garázdálkodásáról szónokolt, akik a „demokratikus szocializmus”, a „népi demokrácia” rendje ellen törtek. Pedig a valódi rend maradványait 1944. március 19-én végleg felszámolták; az exlex állapotot 1945 után a szovjet megszállás és a kommunista hatalomátvétel évtizedekre rögzítette. A hazugságrendszer esszenciája, hogy Kádár a szélsőjobboldali elhajlással megvádolt ’56-os hősök ellen náci-nyilas gazemberekre támaszkodva építette a hatalmát és gazdaságát. Vigyázat, a következő sorok az emberi jóérzésre (és vérnyomásra) ártalmas elemeket tartalmazhatnak, csak erős idegzetű olvasóinknak ajánljuk!
Borvendég Zsuzsanna sorozata: Emil Hoffmann, a náci külkeres, aki Kádár „jó hírét” terjesztette Nyugaton
A frankfurti kereskedelmi kirendeltség üzletfelei között időről időre megjelent egy igencsak fura figura. Már az ötvenes évek első felében is többször kapcsolatba lépett a magyarországi külkeresekkel, de csak a forradalom után lett rendszeres látogatója hazánknak. Lelkesen segítette a hazai politikai elit nyugati kapcsolatrendszerének építését és terjesztette Kádár jó hírét a nagyvilágban. A neve: Emil Hoffmann. Egy újabb echte náci kalandjai az antifasizmus bajnokaival.
Borvendég Zsuzsanna sorozata: Junger Károly, az elfelejtett, tehetséges és gátlástalan külkeres története
Filmre kívánkozik a következő cikk hősének – antihősének – története. Junger Károly egy zalaegerszegi rabbi fiaként futott be elképesztő karriert a kommunizmusban. A frankfurti magyar kereskedelmi kirendeltségen dolgozva kulcsszerepet játszott a szocialista-nyugati üzletekben, minden eszközt bevetve kétségtelenül ügyesen dolgozott. Az ÁVH-nál az ő tartótisztje is Bauer Miklós volt. Az ötvenes évek közepén aztán váltott, disszidált és egy nagy német cégnek dolgozott. Folytatjuk Borvendég Zsuzsanna sorozatát.Ajánljuk még
Negyvenöt percnyi rövidzárlat után nagyon kevés esélye maradt a Fradinak – Labdarúgó BL-selejtező: Ferencváros–Qarabag 1–3 (1–0)
Varga Barnabás gyönyörű góljára a második félidőben hárommal válaszoltak az azeriek, amellyel megnyugtató előnnyel várhatják a visszavágót.
Megszakadt a győzelmi sorozat: kikapott Ajkán a Honvéd
A kispestiek idegeit most nemcsak az eredmény és a mutatott játék bosszanthatta.
Magyar–Foci–Túra – II. rész: A régi sikerek messze vannak, de idén felfelé törne a Loki (exkluzív)
A magyar élvonal csapatait bemutató riportsorozatunk következő részében a Debrecen mérkőzésére látogattunk ki.
A Mezey-válogatott egyik legnagyobb rejtélye a Nyilasi-ügy lett – Ma sem egyértelmű, hogy miért maradt itthon a csapatkapitány
A Mezey-válogatott történetében három különlegesség, ha úgy tetszik, nagy rejtély, „titok” van. Az egyik az, hogy miként tudott szinte a semmiből kinőni egy világverő gárda? A másik, hogy miért ért véget ez a csodálatos menetelés úgy, ahogyan véget ért? A harmadik pedig az, hogy a csapat szellemi vezére és csapatkapitánya, Nyilasi Tibor vajon miért nem utazott ki a mexikói világbajnokságra? Visszaemlékező sorozatunk mai részében a Nyilasi-ügy hátterét igyekszünk feltárni.
