magyarország
Orbán: Karácsony az az ember, aki a disznóvágáson este, a vacsorára érkezik, de nem bánja senki, mert legalább nincs láb alatt
Orbán Viktor miniszterelnök péntek reggel a Kossuth Rádiónak adott interjút, amelyben beszámolt a járványellenes védekezés legfrissebb helyzetéről. A miniszterelnök kijelentette, hogy Budapesten a szigorítások enyhítésére még várni kell, ugyanis nem olyan egyszerű a helyzet a nagy népsűrűség miatt a fővárosban; várhatóan szombaton kora délután lesz döntés Budapest sorsáról. Orbán Viktor ezen felül beszélt arról, hogy a Magyarországról szóló vitán nem engedik megszólalni a magyar felet az EP-ben, továbbá a miniszterelnök beszélt még a gyöngyöspatai helyzetről is. A kormányfő Karácsony Gergellyel kapcsolatban azt a példát említette, "hogy vannak születetten elméleti, meg születetten gyakorlati emberek: előbbi disznóvágáson este, a vacsorára érkezik, de nem bánja senki, mert legalább nincs láb alatt". Isztambuli Egyezmény: a genderelmélet trójai falova
Miközben a kormány a koronavírus-járvánnyal szembeni védekezésre koncentrál, az (ál)híresztelések ellenére működő parlamentben az ellenzék nemcsak önmagával, hanem sok-sok igen fontos dologgal foglalkozik, pontosabban köti le temérdek idejét és fölös energiáját. Például újratöltötte a „nőellenes jobboldal” topikot, ha már a külföldről is megtámogatott „diktatúrázás” inkább növelte Orbán Viktor népszerűségét, mint hogy kormányt buktatott volna. Így elővette az Isztambuli Egyezmény ratifikációjának kérdését, amely nemzetközi szerződés egyrészről a nők elleni erőszak átfogó büntetőjogi védelmét, illetve szankcionálását tartalmazza, másrészről pedig „szintet lép” a gender-ideológia evolúciójában. A parlamenti többség azonban – mivel az egyezmény aláírása és a lényegi részek kormányzati vállalása megtörtént – okafogyottá válás okán, illetve a genderelmélet társadalmi gyakorlattá tételének megakadályozása végett elfogadott egy határozatot, amelyben a ratifikációt elutasítja. Az egyezmény ugyanis olyan fogalmak „honosítását” is megköveteli, amelyek ellentétesek a magyar alaptörvénnyel és a hazai családjogi szabályokkal, nem is beszélve a kormányzat társadalompolitikai céljaival, amelyeket a polgárok jelentős többsége támogat. A „társadalmi nemek” jogi elfogadása különben sem alapvető szabadságjogi kérdés – ahogy azt a liberálnácizmus erőszakosan sugallja –, hanem ideológiai vita eredménye, tehát azt kötelezővé tenni nem lehet.