mgimo
Göncz Árpád és a skinheadek – Bánó Andrásék és Hardy Mihályék aljas hírhamisításának története
1992. október 23-án kifütyülték Göncz Árpádot, akit már akkor is ötvenhat árulójának tartott rengeteg egykori forradalmár és szabadságharcos. A Bánó András-vezette Egyenleg meghamisította az eredeti felvételt azért, hogy elhintse: a köztársasági elnököt skinheadek fütyülték ki. Az egész ócska hazugság volt, Bánót és MGIMO-s embereit (Frei Tamást és Hardy Mihályt) A Hétben buktatták le, de ezek után sem kértek bocsánatot, inkább egy újabb, azonnal megcáfolt verzióval álltak elő. Ezek a hálózati "újságírók" mindent elkövettek azért, hogy lejárassák az Antall-kormányt és Magyarországot. Stefka István ott volt, és nem felejt. Médiaháború, 18. rész, az aljas Egyenleg-történet. Lassan az utolsó moszkoviták is kiöregszenek – Júliustól már nem az MGIMO-s Hardy Mihály a reptér szóvivője
"Elkapták az egyik ügynökünket Havannában... - Kár érte, kiváló ügynök volt." Nyár van és meleg, így talán megengedhető, hogy ezzel a Bud Spencer-Terence Hill filmidézettel viccelődjünk azon a híren, hogy már nem Hardy Mihály a repülőtér szóvívője. Annak ellenére idézzük a kultikus sorokat, hogy nincs bizonyítékunk Hardy hálózati szerepére. Ettől függetlenül az újságíró feketeöves moszkovita, az anyja orosz, ő maga a KGB-hez sorolt MGIMO-n végzett, moszkvai tudósító lett, majd MÚOSZ-szóvivő és alelnök, hogy közben a Bánó András-féle Egyenleg-botrányban megégesse magát. Hardy ezután a kereskedelmi tévéknél, majd a Tescónál folytatta, s végül a Budapest Airport szóvívője lett. Ott dolgozhatott nyugodtan, de július elsejétől új munka után kell néznie. Ha van kedve, valószínűleg tárt karokkal várja az ellenzéki média vagy valamelyik diktatúrát üvöltő civil szervezet. Ahogyan MGIMO-s társai közül olyan sokakat. Valahol szimbolikus, hogy harminc évvel a rendszerváltás után távozik. És nagyon szomorú, hogy csak most. Maxwell, Mogiljevics, „tiszta hátterű” MGIMO-növendékek – ugyanaz a "vörös hálózat" rabolta le Bulgáriát, amely Magyarországot is behálózta
A moszados Robert Maxwellt egykor Bulgária királyának nevezték, aztán titokzatos körülmények között meghalt. A zsidó származású brit médiamágnás egyfajta összekötő volt, pénzt hozott és vitt ki Kelet-Európából – Bulgáriából az MGIMO-n végzett Lukanov miniszterelnök segítségével dollármilliárdokat juttattak nyugati bankokba. Az államcsőd fenyegette ország - ahogyan Maxwell alkalmazottai - a padlóra került, de ez kevéssé érdekelte a politikusnak, üzletembernek maszkírozott maffiózókat. Ugyanez a Maxwell dollármilliókkal szállt be a rendszerváltás idején két magyar cégbe, és simán felvásárolta az Antall-kormánytól a Magyar Hírlapot. Ebben a bolgár (kelet-európai) történetben felbukkan az évekig Magyarországon trónoló orosz Keresztapa, a hírhedt Mogiljevic is. A mozaikdarabkákból kiviláglik, hogy egy hihetetlenül befolyásos vörös hálózat irányíthatta Bulgáriát. Nem véletlen, hogy az országot Lukanovot követően ismét egy MGIMO-s, az elődjénél már sokkal mohóbb Videnov vezette, aki csak jól járt a kitálalással fenyegetőző ex-miniszterelnök véres eltávolításával. Mondjunk valami biztatót? Ehhez képest Magyarországon ez a kör még egészen visszafogottan dolgozott. Agyonlőtt ex-miniszterelnök, diktatúrából maffiaállam - Bulgáriát dróton rángatták az MGIMO-n végzett moszkoviták
Két a szovjet MGIMO-n végzett moszkovita vezényelte le a bolgár rendszerváltást. Az egyikből államelnök, a másikból miniszterelnök lett, mindketten hamar megbuktak, de a háttérben kivették a részüket az ország lerablásából. Egyiküket, Lukanovot az utcán lőtték agyon, miután arról beszélt, hogy mindenről kitálal. Máig nem derítették fel a gyilkosságot, ami mögött nem nehéz Moszkvát sejteni. Ekkoriban, 1996-ban egy harmadik MGIMO-s, Videnov volt Bulgária miniszterelnöke, később róla is kiderült, hogy a bolgár állambiztonságnak dolgozott. Bulgária és a rendszerváltás - avagy hogyan lett kommunista diktatúrából bulgár-orosz maffiállam. (Első rész). Beszervezés céljából tanulmányozta az állambiztonság a moszkvai MGIMO-ra készülő diákokat
Kelet Harvardja, szovjetellenes gimnazisták is kimehettek - sok fantasztikus történetet olvashat az ember, ha a moszkvai MGIMO-s diákok jelenlegi cikkeire is kíváncsi. Az állambiztonsági dokumentumok mást mondanak: két olyan környezettanulmányt találtunk, amelyben a moszkvai egyetemre felvételt nyert diákokat térképezett fel a III/II. Mindkettejüket be akarták szervezni, mindkettejük megbízható kádercsaládból származott, egyikük apja az állambiztonság tisztjeként dolgozott. Nem tudjuk, mi lett a végeredmény, ezért a neveket ezúttal nem közöljük (bár egyikük befutott ember lett). Levéltári szakértőnk szerint bár csak két személy anyaga kutatható, nagyon valószínű, hogy rendszerszerű volt ez a letapogatás. Nincs is ebben semmi meglepő, a jövő meghatározó külpolitikai újságíróit, gazdasági szakembereit és diplomatáit küldték ki Moszkvába, az lett volna a furcsa, ha nem közülük mazsolázza ki az átalakulásra, önmaga átmentésére készülő kommunista diktatúra a jövő titkos munkatársait és szigorúan titkos tisztjeit. Moszkvában végzett újságírók féltik a menekülteket, a sajtószabadságot és a magyar demokráciát - Dési András, Simon Ernő és társaik
Aranyélete volt és van az MGIMO-n végzett újságíróknak, legalábbis azoknak, akiknek utána lehetett nézni. Simon Ernő Figyelő-főszerkesztőből lett az ENSZ menekültügyi szóvivője, migránsbántalmazásokról, embertelen bánásmódról nyilatkozik. Dési András Népszabadság főmunkatársból lett a Riporterek Határok Nélkül "független" tudósítója. Állítása szerint akkor fedezték fel, amikor a szélsőbalos francia Libérationban megjelent a magyar napilap "kivégzéséről" kiadott melléklet. Dajka Béla megszűnése előtt régi emigrációnk egyik kultikus csoportját, a BBC magyar osztályát vezette, most Brüsszelben dolgozik az Európai Bizottság kommunikációs osztályán. Gyévai Zoltán annyira előrelátó volt, hogy már a csatlakozás előtt megalapította a brüsszeli BruxInFot, azóta is tudósítanak. Ennyire ügyes emberek lennének vagy ennyire erős a kapcsolati háló? Válasz helyett még egy kérdés: tényleg az egykori moszkovita újságírók tudósítják, tájékoztatják a legjobban hazánkat és a Nyugatot? MGIMO-s újságírók (Második rész.) Frei Tamás, Hardy Mihály, Radnai Péter - a moszkvai MGIMO és Bánó András köpönyege
„Bennem a noteszem volt a legjobb. Vagy az a hálózat, akiket én ismerek” - mondta egy műsorban a tévés-producer Radnai Péter, amikor arról kérdezték, hogyan került a nyomtatott sajtót képviselő Playboyhoz. Ő, Frei Tamás és Hardy Mihály is a moszkvai MGIMO újságíró-szakán végeztek, együtt dolgoztak az Antall-kormány alatt a hamisítási botránnyal ismertté vált Bánó András-féle Egyenlegben, majd különváltak útjaik. Érdekes, hogy Hardy és Radnai az MGIMO elvégzése után rögtön a tévé moszkvai tudósítója lett, Frei pedig a világot járta, így vált ismertté, amíg bele nem bukott a bérgyilkosos-riportba. Persze ő is felállt, most kávézólánca van, sikerkönyveket ír, de Hardy és Radnai is mindig megtalálta a számítását. Íme, a MGIMO-s újságírók, egyben médiaháborús veteránok bemutatása! (Első rész.) 
