oecd
Az OECD cáfolja az ellenzéki rémképeket: nincs rossz állapotban a magyar oktatásügy
Nagy várakozásokkal tekinthettek az ellenzéki politikusok, a haladó újságírók és a nyílt társadalom ügynökei az OECD oktatásügyi felmérésére, hiszen a legfőbb kampánytémájuk, az oktatásegészségügy felében remélhettek „mi megmondtuk” jellegű ütőlapokat. Csalatkozniuk kell azonban, hiszen az évek óta harsogott bírálatok és összeomlás-jóslatok ezúttal sem kaptak megerősítést. A vizsgálat összegzését Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős helyettes államtitkár és Gloviczki Zoltán, az Oktatási Hivatal elnöke mutatta be, és ez csupa olyan eredményt mutatott ki, amelyeket eddig is nagyjából így tudtunk: a magyar tanárok közt nagy többségben vannak a nők, sok az ötven év feletti, átlagos mennyiséget dolgoznak, a tantermi fegyelemben és a sok gyakorlásban hisznek. Ennyit az ellenzéki műbalhéról: Az OECD szerint Magyarországra a legkevésbé sem jellemző az erős túlfoglalkoztatás
Az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) csütörtökön hivatalos Facebook-oldalán tette közzé a túlóra kapcsán készült statisztikai adatait. Azt vizsgálták, illetve mutatták be grafikonon, hogy a 45 tagországban milyen arányban jellemző, hogy heti 60 órát dolgoznak az emberek. Az összehasonlítás rendkívül aktuális, hiszen az ellenzék hetek óta "rabszolgalázadásban él" a törvénymódosítás miatt, amely lehetővé teszi, hogy egy évben önkéntesen 400 órát túlórázhasson, aki akar. Az OECD-statisztika szerint a valóság azonban az, hogy Európában, sőt a világ nagy részén többet dolgoznak az emberek, mint mi, magyarok. Az OECD kategorizálásában az erős túlmunka heti 60 órányi munkavégzést jelent, ami ugyebár napi 12 óra. Ebben a törökök járnak az élen, akiknek több, mint 20 százaléka ennyit dolgozik. 4-5 százalék közötti eredménnyel a középmezőnyt a haladó Nyugat, köztük Franciaország, Belgium, Ausztria vagy Portugália foglalja el. Magyarország a maga mindössze 1,4 százalékával a 45 OECD-tagország közül az utolsók között kullog. Igaz, a szervezet által közzétett grafikon 2016-os adatokat és összehasonlítást mutat, de a helyzet ma is hasonló, sőt. Mivel a munkaerőhiány a többi tagországot éppúgy sújtja, mint Magyarországot, általánosan jellemző, hogy még több munkát vállalnak, akik dolgoznak. 
