oecd
Az OECD cáfolja az ellenzéki rémképeket: nincs rossz állapotban a magyar oktatásügy
Nagy várakozásokkal tekinthettek az ellenzéki politikusok, a haladó újságírók és a nyílt társadalom ügynökei az OECD oktatásügyi felmérésére, hiszen a legfőbb kampánytémájuk, az oktatásegészségügy felében remélhettek „mi megmondtuk” jellegű ütőlapokat. Csalatkozniuk kell azonban, hiszen az évek óta harsogott bírálatok és összeomlás-jóslatok ezúttal sem kaptak megerősítést. A vizsgálat összegzését Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős helyettes államtitkár és Gloviczki Zoltán, az Oktatási Hivatal elnöke mutatta be, és ez csupa olyan eredményt mutatott ki, amelyeket eddig is nagyjából így tudtunk: a magyar tanárok közt nagy többségben vannak a nők, sok az ötven év feletti, átlagos mennyiséget dolgoznak, a tantermi fegyelemben és a sok gyakorlásban hisznek.Gion Gábor: Az OECD megerősítette, hogy Magyarország az EU egyik legdinamikusabban növekvő tagállama
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) értékelése is megerősíti, hogy Magyarország az Európai Unió egyik legdinamikusabban növekvő tagállama - mondta Gion Gábor az MTI-nek az OECD a gazdasági kilátásokat elemző legfrissebb, kedden megjelent kiadványát értékelve.Kedvezőek maradhatnak Magyarországon a munkaerőpiaci folyamatok
A digitalizáció, a technológiai fejlődés drasztikusan átalakítja a munkaerőpiacot; a kormányoknak már most fel kell készülniük arra, hogy a változásokkal ne a dolgozók járjanak rosszul - hívja fel a figyelmet friss tanulmányában az OECD. A Pénzügyminisztérium foglalkoztatáspolitikai államtitkára szerint itthon továbbra is kedvezőek maradhatnak a munkaerőpiaci folyamatok - írta szombati lapszámában a Magyar Nemzet, amelyet az MTI szemlézett.Ennyit az ellenzéki műbalhéról: Az OECD szerint Magyarországra a legkevésbé sem jellemző az erős túlfoglalkoztatás
Az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) csütörtökön hivatalos Facebook-oldalán tette közzé a túlóra kapcsán készült statisztikai adatait. Azt vizsgálták, illetve mutatták be grafikonon, hogy a 45 tagországban milyen arányban jellemző, hogy heti 60 órát dolgoznak az emberek. Az összehasonlítás rendkívül aktuális, hiszen az ellenzék hetek óta "rabszolgalázadásban él" a törvénymódosítás miatt, amely lehetővé teszi, hogy egy évben önkéntesen 400 órát túlórázhasson, aki akar. Az OECD-statisztika szerint a valóság azonban az, hogy Európában, sőt a világ nagy részén többet dolgoznak az emberek, mint mi, magyarok. Az OECD kategorizálásában az erős túlmunka heti 60 órányi munkavégzést jelent, ami ugyebár napi 12 óra. Ebben a törökök járnak az élen, akiknek több, mint 20 százaléka ennyit dolgozik. 4-5 százalék közötti eredménnyel a középmezőnyt a haladó Nyugat, köztük Franciaország, Belgium, Ausztria vagy Portugália foglalja el. Magyarország a maga mindössze 1,4 százalékával a 45 OECD-tagország közül az utolsók között kullog. Igaz, a szervezet által közzétett grafikon 2016-os adatokat és összehasonlítást mutat, de a helyzet ma is hasonló, sőt. Mivel a munkaerőhiány a többi tagországot éppúgy sújtja, mint Magyarországot, általánosan jellemző, hogy még több munkát vállalnak, akik dolgoznak.Negyven ország nem kért a PISA globális kompetenciatesztjéből
Több hír is megjelent a közelmúltban azzal kapcsolatban, hogy idén az OECD a globális kompetenciák mérését helyezte a háromévente lebonyolított PISA-felmérés központjába. „A PISA-vizsgálatsorozatban részt vevő államok többsége, összesen 40 ország úgy döntött, hogy nem vesz részt a globális kompetenciaterület mérésében,mert a globális kompetencia fogalma, illetve a mérésére kialakított eszköz (kérdőívek, kérdések) nem alkalmas teljes mértékben és nagy pontossággal az egyes országok tanulói »teljesítményeinek« objektív összehasonlítására” – mondta a PestiSrácoknak Brassói Sándor, az Oktatási Hivatal elnökhelyettese, aki több éve az OECD PISA-irányítótestületének magyar tagja.Javította magyar növekedési prognózisát az OECD
A párizsi székhelyű OECD az előző, novemberben kiadott tanulmányban jelzetthez képest 0,8 százalékponttal, 3,6 százalékról 4,4 százalékra emelte idei magyar GDP-növekedési előrejelzését, a 2019-as növekedési előrejelzést pedig 2,8 százalékról 3,6 százalékra módosította.Horvát gazdasági miniszter: "Magyarország lépése szokatlan"
Szokatlannak és meglepőnek nevezte a horvát gazdasági miniszter, hogy Magyarország bejelentette: nem támogatja Horvátország csatlakozását a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezethez (OECD) a MOL-lal kapcsolatos horvát magatartás miatt.Európa élvonalába kerültünk, elhízásban
A HVG az OECD nemrégiben kiadott, 2015-ös adatokon alapuló felmérésével kapcsolatban arról ír, miközben egy évtizede a legelhízottabb európai országok listáján Magyarország még csak a 4-5. helyen állt, mára listavezetőnek számít. Az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) tavalyi jelentése szerint a nők 32, míg a férfiak 28 százaléka elhízottnak tekinthető.Pozitív gazdaságpolitikai lépésekről ír az OECD
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) pénteken megjelent kiadványában összességében pozitívan látja a magyar gazdaságpolitikai lépéseket, de kritikai észrevételei során a nemzetközi szervezet nem vett figyelembe minden fontos körülményt - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).Ajánljuk még

















