oktatás
Magyarország csak hetven évvel idősebb Szlovákiánál? – Nyolc magyar történelem a Kárpát-medencében
Nyolc különböző verziójú magyar történelemoktatás folyik jelenleg a Kárpát medencében – ezt a gondolatot még Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár fogalmazta meg egy portálunknak adott interjúban. Bár ez nem azt jelenti, hogy a magyar állam bármely módon bele akarna szólni egy szomszédos ország oktatási rendszerébe, mégis kijelenthető: összehasonlítási alapunk sincs arról, mit és hogyan tanítanak magyar történelem címén a szomszédos országokban. Cikksorozatunk második részében Erdély és Székelyföld után a Felvidéket vesszük górcső alá, többek közt arra választ keresve: hogyan hatott az alig harminc éves Szlovákia nemzeti önállósága az oktatásra; hogyan birkózik meg a szlovák történelemszemlélet az évszázados együttéléssel a Magyar Királyságban; milyen fogalomhasználat különíti el a Trianon előtti és utáni Magyarországot; mire is lenne jő egy kerettanterv a magyar iskolák számára?
A gyerekkor nem tarthat örökké, ahogy egy férfi sem menstruálhat! – Dezse Vű (videó)
Aki nem liberális, az tudja, hogy a biológiát nem lehet becsapni, és ahogy egy férfi nem tud menstruálni és gyereket szülni, úgy a felnőtté válást sem lehet fizikailag megakadályozni. Vannak azonban egyéb módjai annak, hogy lelkileg és érzelmileg ki tudjuk tolni a gyermekkort a végtelenségig is akár, ez azonban, akárcsak egy nemátalakító műtét, brutális, gennyedző mentális sebeket hagy maga után. Éppen úgy, ahogyan a mamahotel, vagy az, hogy az ember 39 éves koráig jár szociológiára, meg dél-amerikai sámántanra.
Egy egészséges férfi csakis feminista lehet – Dezse Vű (videó)
Egy egészséges férfi csakis feminista lehet. Ez az állítás nem azért született, mert az asszony büntetéssel fenyeget, hanem azért, mert a feminizmus egészséges formája nemcsak egy kedveskedés a nők irányába, hanem valami, ami a férfiak életére is pozitív hatással van. Mert nem beszélhetünk a nőkről és feminizmusról a férfiak nélkül, egy egészséges társadalomban pedig a férfiaknak érdeke, hogy sikeres és erős nők vegyék őket körül, akik arra ösztönzik a férfit, hogy fejlődjön, jobb legyen, ez a férfienergia pedig nélkülözhetetlen a társadalom építése szempontjából. És egyébként miért ne fizethetne az étteremben egy nő? Miért ne szerelhetne egy nő össze egy IKEA-bútort? A legújabb Dezse Vű vlogban ezekre az égető kérdésekre is keressük a választ, és azt is megbeszéljük, hogy miért a nők a legcsodálatosabb teremtményei a világnak.
Putyin a tankönyvek „kijavításával” indította az orosz tanévet
Vlagyimir Putyin egy rendhagyó egyórás kérdezz-felelekkel indította el az orosz tanévet. A beszélgetés hivatalos címe „Beszélgetés a fontos dolgokról” volt, ám a lényege az orosz történelem volt.
"A román tankönyvek sem vitatják a Magyar Királyság történelmi szerepét" – Nyolc magyar történelem a Kárpát-medencében
Nyolc különböző verziójú magyar történelemoktatás folyik jelenleg a Kárpát medencében – ezt a megállapítást még Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár fogalmazta meg egy portálunknak adott interjúban, amely annak ellenére is tény, hogy egyesek azonnal úgy reagáltak: lám, a magyar állam már a szomszédos országok oktatásába is bele akar szólni. Bár ilyen szándékról szó sincs, az azonban kijelenthető: összehasonlítási alapunk sincs arról, mit és hogyan tanítanak magyar történelem címén a szomszédos országokban. Cikksorozatunkban elsőként a romániai magyar történelemoktatást vesszük górcső alá: hogyan látja, láttatja a magyarságot, a Magyar Királyság szerepét a Kárpát-medence történetének alakulásában a román történelemoktatás, mit sugall a magyar kisebbségről, hajlamos-e kisajátítani történelmi alakokat, előkerül-e a Nagy-Románia elmélete...?
Potápi: véget kell vetni annak, hogy nyolc különböző magyar történelmet tanulnak a gyerekek a Kárpát-medencében
Fontos lenne, hogy például magyar történelemből ne nyolc különféle verziót tanuljanak a gyerekek Kárpát-medence-szerte a magyar iskolákban – hangsúlyozta portálunk érdeklődésére Potápi Árpád János, aki kiemelte: egyeztetéseket kezdeményezett a határon túli magyar pedagógusszervezetekkel ebben a kérdésben. A nemzetpolitikáért felelős államtitkár úgy vélte, "fel kell oldani azt a tarthatatlan állapotot, hogy ha mondjuk egy felvidéki magyar fiatal találkozik egy erdélyi magyarral, akkor a történelmi ismereteik – különösen a magyarsággal kapcsolatban – köszönőviszonyban sincsenek egymással". Potápi Árpád János arról is szólt: a péntektől ismét pályázható Határtalanul program keretében eddig félmillió diák tapasztalhatta meg, hogy sok száz kilométerre is beszélnek magyarul, és egy tömbben, teljes magyar életet élnek.
Varga Mihály: az iskolákban is oktatni kell a pénzzel való bánásmódot
Ha az iskolákból pénzügyileg tudatosabb emberek kerülnek ki, akik jó döntéseket hoznak majd felnőttként a saját pénzügyeikre vonatkozóan, akkor a családokat stabilabb helyzetbe lehet hozni, többletjövedelemhez lehet juttatni - mondta a sajtó képviselőinek Varga Mihály pénzügyminiszter kedden, Budapesten, a Szent József Katolikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnáziumban, ahol a Pénz7 nevű rendezvénysorozat keretében előadást tartott a középiskolásoknak.
Teli szájjal jobbágyozta a gyári munkásokat a parlamentben Mellár Tamás
Mellár Tamás szerint azok, akik gyárban vagy multinacionális cégeknél dolgoznak, szolgák, Orbán jobbágyai – ez derült ki a Párbeszéd padsoraiban ülő képviselő keddi, napirend előtti felszólalásából, amelyben a pedagógussztrájkot méltatta. Mellár szerint a pedagógusok nem az oltási kötelezettség felfüggesztéséért, a 10 helyett 45 százalékos béremelésért és a kötelező óraszám miatt tüntetnek, hanem azért, mert kiművelt emberfőket akarnak nevelni, ami a népbutító kormánynak nem tetszik. Mellárt viszonválaszában Rétvári Bence államtitkár tette helyre, aki emlékeztetett: Mellár Tamás politikai közössége tizenötezer tanárt tett földönfutóvá, százával zárta be a vidéki iskolákat és fizetőssé tette a felsőoktatást. Mint megjegyezte: ha van, ami veszélyezteti az oktatást, az a hatalomra kerülő baloldal.
Nem vitatható, hogy rendkívül alacsony a fizetésük és túlterheltek, ám politikai szemfényvesztés mindezért az Orbán-kormányt hibáztatni – Helyzetértékelés a pedagóguspályáról 2022 elején
Az elmúlt napokban, hetekben se szeri, se száma a pedagógusok helyzetéről írt tanulmányoknak, véleménycikkeknek, nyilatkozatoknak. Ezek a legtöbb esetben nem pedagógusoktól származtak. Miután lassanként két évtizede magam is ezen a pályán vagyok, és dolgoztam tanárként a Gyurcsány- és a Bajnai-kormány, valamint 2010 óta folyamatosan az Orbán-kormány alatt is, van összehasonlítási alapom és személyes rálátásom a hivatás helyzetére. Ezért született meg az alábbi írás, hogy ne csak a „pálya széléről”, de pályán belülről, egy gyakorló pedagógus szemszögéből is megismerhető legyen a helyzet, láttatva az érem mindkét oldalát.Ajánljuk még
Schiffer András a Polbeatben - Hogyan tovább?
"Végre arról beszélünk, aminek értelme van!" - Itt a nagy kibeszélő Polbeat!
Pócs János a Polbeatben: az MSZP-s maffia a Tisza Pártban él tovább
Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!
