orosz-ukrán háború
Kocsmai igazságok – Csak a mesében küzd meg értünk a jó a rosszal, a valóságban két rossz küzd meg egymással azért, hogy melyik rabolhasson ki bennünket
A szíriai helyzettel kezdünk, de meg sem próbáltuk azt a látszatot kelteni, hogy értjük a közel-keleti helyzetet. Csak az a biztos, hogy valahogy az ördögnek reagálnia kellett a libanoni tűzszünetre. Szólunk, hogy az Aszad-rezsimnél is van sokkal rosszabb. Aztán szeretettel gondoltunk új szövetségeseinkre a szerbekre, akik reméljük, hogy tanultak a saját Trianonjukból, például Koszovóból. Azt is felfedeztük, hogy egy szolid kis proxyháborúnk nekünk is van itt a határkerítésnél, és nem hagytuk a homályban, hogy kik is azok ilyen módon fejezik ki az európai értékek iránti elkötelezettségüket. Aztán eszünkbe jutott, hogy a fehér embert mennyi oka van gyűlölnie mindenki másnak. Mondjuk, mi pont nem voltunk benne a gyarmatosításban, de mennyire remélhetjük, hogy ez bárkinek is eszébe jut a bosszú közben? Kertész Dávid és Bálint Botond a Kocsmai igazságokban. Mégis kinek hazudott (felfelé) a leváltott ukrán főparancsnok? – Pavljuk fizeti meg a béke árát
A nyílt és az euroatlanti tömeg(félre)tájékoztatás szabályainak megfelelő források meglehetősen semmitmondóan számoltak be Olekszandr Pavljuk, az ukrán szárazföldi erők parancsnokának leváltásáról. Zelenszkij elnök valami újat, valami mást, valami modernebbet akar látni, nem orosz előretöréseket és az ukrán erők utánpótlási problémáit a keleti fronton. Kevésbé nyílt források viszont arról beszélnek, hogy Pavljuk „hazudott” a „feletteseinek”, olyan sikerekről mesélt nekik, melyek nem léteztek, a terepasztalon oda helyezett alakulatokat, ahonnan rég kiverték őket, emiatt rengeteg hibás döntés született a csatatéren. Nos, a hazugság és a felettesek nem véletlenül szorultak idézőjelek közé: Pavljuknak hivatalosan csak Zelenszkij és Szirszkij a főnöke, a hazugságok pedig inkább közösen születtek.